Számmisztikusok akár komplett elméletet is építhetnének a somogyi megyeszékhely egyetemének sorsfordulóira. Száz éve, 1920-ban a helyi legendárium szerint először Kaposvár került szóba a Pozsonyból a trianoni döntés miatt távozni kényszerülő Erzsébet Egyetem új székhelyeként, miután Pécs ekkor még szerb megszállás alatt volt. Ám Kaposvár – az elérhető korabeli közgyűlési jegyzőkönyvek alapján – nem lelkesedett túlságosan az ötletért. Így végül 1923-ban Pécsen nyitotta meg kapuit a Dél-Dunántúl első újkori egyeteme.
A másodikra egészen 2000. január 1-ig kellett várni, midőn az Orbán Viktor vezette kormány döntése alapján megszületett a Kaposvári Egyetem, a Pannon Egyetem Állattenyésztési Kara és a Csokonai Tanítóképző Főiskola integrációjából, amely 2003-tól kiegészült a művészeti és a gazdaságtudományi karokkal. Mindez az első rektor, Horn Péter professzor és gazdasági igazgatója, Baka József eredményes lobbitevékenységének volt köszönhető.
Élt 20 évet
Ez a két évtizednyi önállóság most lezárul, ugyanis a parlamentnek március 31-én benyújtott javaslat arról rendelkezik, hogy „2020. augusztus 1. napjától a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre”. A mellékletben, amely az állami egyetemeket felsorolja, Kaposvárról nem is esik szó, a régi-új Szent István Egyetem székhelye pedig Gödöllő, nem a somogyi megyeszékhely. A két város ráadásul 250 kilométerre van egymástól.
A tervezet indoklása a földvagyonra hivatkozik. Azt állítja, az a cél az összevonásokkal, hogy „az agrár-felsőoktatás számára nélkülözhetetlen tangazdaságok megfelelő üzemmérettel kialakíthatóak legyenek és azok kapcsán a vagyonkezelő alapítvány – az állami tulajdon fenntartása mellett – kvázi tulajdonosi jogosítványokat gyakorolhasson”. Csakhogy ezzel az indoklással akad egy próbléma: a Szent István Egyetem nem szerepel az alapítványi fenntartásba átadandó intézmények között, tehát esetében szó sincs semmiféle vagyonkezelő alapítványról.
A Kaposvári Egyetem eszerint éppen húsz évet élt, további sorsáról az égvilágon semmit nem tudni. A tervezett összevonás nyilvánosságra kerülése után az egyetem vezetése egy meglepően karakán, éles hangú közleményt adott ki, amely sokat elárul a Palkovics-féle minisztérium döntés-előkészítő munkájáról.
Felháborodás és elképedés Kaposváron
„A Kaposvári Egyetem vezetése a tervekről egy, majd a döntésről két alkalommal kapott szóbeli tájékoztatást az ITM Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért felelős államtitkárságától. A 2020. március 31-én az Országgyűlés elé beterjesztett nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés honlapjáról szereztünk tudomást. A jelen sajtóközleményben leírtakon kívül jelenleg semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre az integráció lebonyolítására vagy a jövőbeni működésre vonatkozóan” – írták.
| ||
Nemcsak az egyetem vezetése akadt ki a törvényjavaslaton, a városban nagy a felháborodás. Jellemző, hogy még a fideszes sajtótermékek sem úgy jártak el, ahogy egy-egy kormányzati bejelentés után szoktak. Nem tudták jóhírként prezentálni, legfeljebb arra törekedtek, hogy semmleges legyen a hangütés, nem fűztek a tényekhez kommentárt.
Az egyetemi oktatók, dolgozók közül többen arról beszélgetnek, hogy további drasztikus, a 2017-eshez hasonló leépítések, szak-, vagy akár karbezárások, áthelyezések következnek.
A törvény további rendelkezéseinek logikájából ugyanis az következik, hogy a Szent Istvánból egy tisztán agrárius szakegyetemet kívánnak létrehozni. Erre utal, hogy egyúttal két további agrárkart, a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikonját és az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karát is a Szent Istvánhoz csatolják, míg az „Ybl Miklós Építéstudományi Kara a Szent István Egyetem szervezetéből kiválik, és az Óbudai Egyetem szervezetébe olvad be.”
Agráregyetem művészeti és gazdasági karral?
Ebből adódik a kérdés, hogy miért és meddig lesz része az új Szent István Egyetemnek a kaposvári egyetemhez tartozó művészeti, pedagógiai és gazdaságtudományi kar. Erről ugyanis semmit nem tud még az intézmény legfelső vezetése sem. Azt viszont tudjuk, hogy Bódis József felsőoktatási államtitkár nemrég még a Pécsi Tudományegyetem rektora volt, s azt is, hogy a pécsi egyetem vezetői számos alkalommal megkérdőjelezték több kaposvári kar, így a művészeti vagy a gazdaságtudományi létjogosultságát.
Nyílt titok, hogy a két egyetem között meglehetősen hűvös a kapcsolat, s a pécsiek féltékenyek a kicsi, a kevesebb, mint háromezer hallgatóval működő kaposvári intézmény eredményeire. Elsősorban az országos elismertséget szerző színészképzésre, amely Babarczy László egykori kaposvári színigazgató vezetésével indult 2003-ban. Tény, hogy a szak már csak árnyéka egykori önmagának - köszönhetően Vidnányszky Attila és Eperjes Károly tevékenységének - , de ha a a Szent István tisztán agráregyetem lesz, nem fog illeszkedni a profiljához.
A helyi fideszes politikusok nem álltak ki
Az egyetemeket újra és újra átfazonírozó reform-düh tehát nem csillapodik, s a módszerek sem finomodtak: Kaposvári Egyetemen komoly rendezvényekkel készültek a huszadik évfordulóra, s csak a koronavírus-járvány akadályozta meg, hogy kiküldjék a meghívókat.
| ||
A DK, LMP, Momentum, Jobbik és az MSZP kaposvári szervezetei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben csalódottságuknak és tiltakozásuknak adnak hangot a kormány döntése miatt. Ugyanakkor Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári polgármester és a kormánypárt helyi országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila (Fidesz-KDNP) nem álltak ki az egyetem önállósága mellett.
Az ellenzéki pártok szerint az átalakítás és ennek nyomán a felsőoktatás esetleges leépülése veszélyezteti a Dél-Dunántúl felzárkózását, amely nemcsak Magyarország, de az EU egyik legszegényebb régiója is.
