Még április 27-én döntött a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlése arról, hogy mely települések milyen arányban kapják a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati forrásait.
Sok pénzről, sok-sok milliárdról van szó, emiatt érthető is, hogy sokan kíváncsiak lettek volna a döntés menetére, ám az ülés nemcsak hogy zárt volt, de a képviselőkkel titoktartási nyilatkozatot is aláírattak – állítólag az Irányító Hatóság előírásai miatt.
| ||
A tavaszi ülés után ellenzéki politikusok adtak hangot felháborodásuknak és csalódottságuknak, így például a Jobbik képviselői is, akik elmondták, az előterjesztésben a pályázatok tartalmára és a konkrét összegekre sem volt rálátásuk, így felelős döntést sem tudtak hozni. Ami nekik szemet szúrt, hogy a pályázható összegek jelentős százalékát a fideszes vezetésű városok kapták (pontos adatot nem mondhattak a titoktartási nyilatkozat miatt), míg független vagy ellenzéki vezetésű városok több esetben egy pályázaton sem bizonyultak sikeresnek, a kétezer fő alatti települések pedig szintén kimaradtak a fejlesztési lehetőségekből.
„Baranyában megvalósult a keleti nyitás, ugyanis a megye keleti részének nyitották meg a forrásokat” – fogalmazott Szőcs Norbert jobbikos frakcióvezető.
A megjelent képviselők elmondása alapján külön pikantériája a dolognak, hogy egyesével nem lehetett szavazni a pályázatokról, csak listákra adhatták le voksukat – állítólag kódszámok alatt. (Így például aki nem tájékozódott előre, nem is tudhatta, melyik kód milyen pályázatot takar.) Vagyis, ha egyvalamit támogatni akartak a listáról, akkor az összes azon szereplő pályázatot el kellett fogadniuk. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy ugyanazok szavaztak a nyertesekről, mint akik a pályázatok előkészítésében is részt vettek. (Mindezekről bővebben itt olvashat.)
Közzéteszik a honlapon, ami nem működik
Hogy pontosan mely települések mire és mennyi pénzt nyertek a megyében, sokáig senki sem tudta – és hivatalosan még ma sem tették közzé sehol.
Egy június 13-i, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) eredményeiről, valamint Baranya megye TOP keretében elérhető forrásai, lehetőségei témában tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy azért nem, mert amíg a pályázatokkal kapcsolatos eljárás zajlik, a titoktartási kötelezettség érvényes, így nem adhatnak listát arról, ki és mennyit nyert Baranyában. Ami annak fényében furcsa, hogy a Széchenyi 2020 adatbázisában viszont már minden információ nyilvános és elérhető. Igaz, itt egyesével kell rákeresni a településekre/pályázatokra, ami jelentősen megnehezíti a munkát, tekintve, hogy Baranyában 301 település van.
Azon a sajtótájékoztatón, amelyet a fideszes Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke, Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára, valamint Oláh Gábor regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár tartott Pécsen, elhangzott, hogy amíg a 38 milliárd forintot (ami Baranya megyére jut) szét nem osztották – vagyis, amíg a második kör le nem zajlott –, nem tehetnek közzé adatokat. Ígérték azonban, hogy amint az eljárásnak vége, mindent folyamatosan feltöltenek a megyei önkormányzat oldalára. Ez várhatóan a nyár végére megtörténik.
Ehhez már csak az kell, hogy az említett honlap végre működjön is. A baranya.hu ugyanis hetek óta nem elérhető – állítólag hackertámadás miatt. (Nagy Csaba szerint az új honlap már készül, azt viszont nem tudni, mikor lesz kész.)
Keletre minden, nyugatra semmi
Bár határozat és listázott eredmények nincsenek, az információk mégis elkezdtek szivárogni – méghozzá az elégedetlen településvezetők tolmácsolásában.
Így derült ki például, hogy a független Siklós összesen 1,7 milliárd forintra pályázott, de mindössze egy 13 milliós bicikliútra kaptak támogatást (az is a közútkezelőn keresztül), illetve egy kiegészítő, önmagában értelmetlen, 175 millió forintos pályázatra. A Siklóshoz hasonlóan szintén független Szigetvár is 11 pályázatból csak kettőt nyert el.
A nagy vesztesek közé tartozik még az ormánsági kisváros, Sellye is: a megye délnyugati felében található, halmozottan hátrányos helyzetű kistérség centruma nyolc pályázatból egyet sem nyert el. Nagy Attila polgármester (MSZP) a Narancsnak elmondta, korábban biztatták őket, hogy pályázzanak, ezért sok pénzt költötték az előkészítésre, megírásra is – ám végül semmit sem kaptak. „Hivatalosan nem indokolták, miért, de az biztos, hogy ezzel a döntéssel a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még nyomorultabbá tették” – szögezte le a polgármester. Ő külön szégyenteljesnek tartja, hogy bár a döntéshozók azzal érveltek, majd a második fordulóban (ez a nyár közepén várható) több pénz jut nekik, a nyertesek már most nevesítve vannak – és Sellye nincs közöttük. A barnamezős pályázatra például Sellye egy 800 milliós projekttel jelentkezett, de a kiírásban Mohácsnak és Komlónak 300-300 millió forint van elkülönítve, míg mindenki más 199 millió forinton osztozhat. Ez pedig nyilvánvalóan nem elég a programra.
| ||
(A fentiek tükrében nehezen érthető, hogy amikor Nagy Csaba a sajtótájékoztatón azt mondta, vannak területek, amelyek a döntéskor prioritást élveztek, és rákérdeztünk, melyek ezek, felsorolta többek között a sásdi, siklósi és a sellyei térséget is…)
A nagy favoritok: Komló, Mohács, Bóly
A TOP-os pályázatok nyertese ezúttal egyértelműen két fideszes város: Komló és Mohács lett. Előbbiben Polics József, utóbbiban Szekó József a polgármester, mindketten a Fidesz–KDNP színeiben indultak és nyertek a választásokon. Baranya második legnagyobb városa, Komló 12 pályázatot adott be, ebből ötöt már biztosan megnyert, és – a kiírás alapján – várhatóan további ötöt is be fog húzni. Mohács tízből tízet vitt, vagyis minden pályázatát megnyerte, és 4 milliárd forinthoz jutott. A Mohácshoz közeli (amúgy független) Bóly sem panaszkodhat az 1,3 milliárdjával, főként úgy, hogy mindössze 3800-an lakják. Mindezt Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke hozta nyilvánosságra.
Mohács egyébként többek között iparterület- és piacfejlesztésre, zöldterületi rehabilitációra, kerékpárútra és épület-korszerűsítésre, Komló sok más mellett szintén piacra, kerékpárútra és korszerűsítésekre, míg Bóly ipari parkra, óvoda- és bölcsődeépítésre, valamint kerékpárútra is kapott pénzt.
Mér évek óta
Gondolhatnánk, egyszeri alkalomról van szó, amikor a döntéshozók keze egy bizonyos irányba hajlott, de nem. Az Átlátszó interaktív, a Széchenyi 2020 program 2015 és 2017 közötti kifizetéseit bemutató térképein ugyanis jó látszik, ez a trend évek óta tart.
A mohácsi kistérség például, ahol Csányi Sándor gigavágóhídja is épült, és amely a fideszes Bánki Erik országgyűlési képviselő hazája, a térkép szerint havonta átlagosan 664 millió forint uniós támogatásban részesült 2015 májusa és 2017 júniusa között. A legtöbb pénzt, 340 milliót maga Mohács kapta, de Bóly sem járt rosszul a 171 milliójával. Egy főre lebontva Bóly – ahol a Csányi-féle Bonafarm-csoporthoz tartozó Bóly Zrt. is működik – 44 ezer forint uniós támogatást kapott a fent említett időszakban. Ehhez képest a „szocialista Sellyén” egy lakosra mindössze 1500 forint jutott ugyanezen időszakban…
| ||
Azt egyébként, hogy Mohácsnak és a Mohácsi kistérségnek milyen jövőt szántak, korábban Hargitai János országgyűlési képviselő és Orbán Viktor miniszterelnök is megelőlegezte. Előbbi április 25-én, a mohácsi vágóhíd átadóján rámutatott, „a depressziós megyét” a mohácsi térségből fogják majd felemelni, míg utóbbi hangsúlyozta, Mohács kivételesen szép város, és nagyon jó kezekben van, hiszen ott emberemlékezet óta a fideszes Szekó József a polgármester.
| ||
Nem is csoda, hogy jutalmul (?) a kormány kiemelt állami beruházásnak minősítette a vágóhíd építését, és 2,7 milliárdos állami támogatással járult hozzá a beruházáshoz.
Komlóval és a Komlói kistérséggel már nem voltak ennyire bőkezűek eddig a döntéshozók. A térség átlagosan havonta 371 millió forinthoz jutott, míg az északi Sásdi kistérségnek 108 millióval kellett beérnie, Pécsváradnak és környékének 55 millióval.
| ||
Nyugat felé haladva egyre rosszabb lesz a helyzet. A Szentlőrinci kistérségnek már csak 67, míg a Sellyei kistérségnek mindössze 39 millió forint jutott havonta átlagosan. A szigetvári térség 163, a délen fekvő siklósi térség pedig 194 millióval lett gazdagabb. Nem elhanyagolható információ, hogy míg Sellye polgármestere MSZP-s, addig Szentlőrinc és Szigetvár első emberei függetlenek – részben baloldali támogatottsággal.
A fideszes megyeszékhely, Pécs és környéke 2,6 milliárd forint uniós támogatásban részesült 2015 óta. Havonta és átlagosan. A megyeszékhely maga a TOP-os forrásból külön 33 milliárdot hívhat le, míg a Modern Városok Program keretében 120 milliárd forintra kapott ígéretet a kormánytól. Eközben a megye számos községébe évek óta egyetlen forint sem jutott az uniós forrásokból.
| ||
(Baranya megye – minél sötétebb a szín, annál nagyobb a támogatás mértéke.)
Nem mindenki kap, de aki kap, az gyorsan
„Bár tény, hogy vannak települések, amelyek nem részesülnek a TOP-os pályázatok forrásaiból, nem is az volt a cél, hogy mindenki kapjon” – magyarázta Rákossy Balázs államtitkár a már említett sajtótájékoztatón. A megyei döntéshozók azokat a projekteket támogatták, amelyek illeszkednek a megye gazdaságfejlesztési terveibe, és azokat a pályázatokat, amelyek elérték a megfelelő pontszámokat. „Mindig is vita volt és vita lesz, hogy kiket kell támogatni: azokat, akik nagyon hátrányos helyzetben vannak, vagy azokat, akik már haladnak előre, fejlődnek, fejlesztenek. A pénzből soha nem elég, akármekkora összeg is áll rendelkezésre” – hangsúlyozta a miniszter.
A megyének jutó 38 milliárdból első körben 20 milliárdot osztottak szét, a maradék 18-ról a nyár folyamán dönthetnek. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint egyébként igyekeznek minél jobban felpörgetni a dolgokat. A mostani ötven nyertes például heteken belül megkaphatja a teljes összeget az államkincstártól, a szükséges engedélyeket pedig a kormányhivatalok kiemelt ügyként kezelik és adják majd ki. A cél az, hogy a nyertes települések minél előbb kezdhessék a munkát, és adhassák át az elkészült beruházásokat – a tervek szerint egy-két éven belül.
| Feljelentést tettek A döntések és azok meghozatalának körülményei miatt az Együtt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett hivatali visszaélés, költségvetési csalás, illetve hanyag kezelés bűncselekménye gyanúja miatt. Emellett az OLAF-nál is bejelentés tettek. Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke úgy fogalmazott, nem hagyhatják, hogy „ilyen igen egyszerűen átlátható, szimpla emberi és politikainak nevezett törzsi érdekek mentén működő aljas rendszerben dőljön el százmilliárdnyi közpénz sorsa”. |
