Kikéri magának a koldulást Bürüs, a neten meghurcolt aprófalu

  • Katus Eszter
  • 2018. október 9.

Kis-Magyarország

Meghurcolták a kis baranyai falu, Bürüs nevét az interneten, a szégyen a rendszeré, nem az övék – állítják a helyiek.

A szeretlekmagyarország.hu írta meg, hogy a Baranya megyei Bürüs az adjkirály.hu felületén gyűjt adományokat, mert annyira elszegényedett a falu. A „szívszorító” cikket több sajtóorgánum is átvette, a Narancs.hu most ellátogatott a településre, ahol kiderült: napok óta próbálják magyarázni a helyiek, ők nem intéztek ilyen felhívást.

„Nagyon kellemetlen ez nekünk” – mondta el kérdésünkre Kolat Irén polgármester, amikor meglátogattuk őt az épp tavaly kifestett művelődési házban. „Az egyik falubelink ismerőse annyit kérdezett tőlünk, hogy fogadunk-e adományokat? Mi mondtuk, hogy igen. Sok könyvet, ruhákat kaptunk már különböző szervezetektől. De arról fogalmunk sem volt, hogy ez felhívásként megjelenik majd valahol, és ilyen össztüzet zúdít ránk.”

Kolat Irén, Bürüs polgármestere

Kolat Irén, Bürüs polgármestere

 

 

Lassan nem marad, aki dolgozna

Az adománygyűjtésről beszámoló cikkek alatt elképesztő mennyiségű és minősíthetetlen hangvételű hozzászólás érkezett. Az olvasók jelentős része azt kifogásolta, miért nem mennek el az ott élők dolgozni ahelyett, hogy az interneten koldulnak.

„Épp ez az egyik legfájóbb pontja a történetnek: nálunk nem az a fő probléma, hogy nincs munkahely, hanem hogy lassan nem marad, aki dolgozhatna” – így a község polgármestere.

A lakosság fele nyugdíjas, 10-15 százalék a gyermekkorú és a maradék lenne keresőképes. Ebből öt fő a közmunkaprogramban dolgozik, néhányan gazdálkodnak, a legtöbben pedig külföldön találtak munkát. Hivatalosan 89-en lakják a falut, valójában azonban jó, ha hetvenen. A lakosság elöregedik, aki tehette, elköltözött már.

false

 

Ezzel azonban a kis baranyai zsáktelepülés nincs egyedül. A rekord foglalkoztatást produkáló Almáskeresztúron éppen ugyanezekkel a gondokkal küszködnek, akárcsak számos más baranyai községben, sőt, városban is. A probléma rendszerszintű, és egy egyszeri adománygyűjtés aligha segíthetne ezen.

„A szekrény tetején tartom a mobiljaimat, ott kicsit erősebb a jel" - Két apró falu küzdelme a túlélésért

Az egyik faluban teljes a foglalkoztatottság, a másikban az egyik legmagasabb a munkanélküliségi mutató országban. Baranyában járunk, helyszíni riporton. Év végén az országban 55 olyan település volt, ahol egyetlenegy álláskeresőt sem talált a hatóság, emellett pedig 37 olyan akadt, ahol a lakosság ötöde munkanélküli.

Kelt Tészta Fesztivál

A polgármester a turizmusban látja Bürüs kiugrási lehetőségeit. Első körben egy 12-15 férőhelyes faházat építene hozzávetőlegesen hatmillió forintból, amit kisebb osztályoknak, csoportoknak, baráti társaságoknak adna ki. A befolyó összegekből később újabb házakat építenének.

„A faházakra már elkezdtük félretenni az iparűzési adót, de még várnunk kell az építkezésre. Ez viszont nem jelenti azt, hogy addig ne csinálnánk semmit. Hagyományteremtő programokat szervezünk, így például a Kelt Tészta Fesztivált, amelyre idén 500-600 fő volt kíváncsi. Ezek a rendezvények arra jók, hogy idevonzzák az érdeklődőket, a szálláshelyek pedig arra kellenek, hogy itt is tudjuk tartani őket.”

Buszjáratok utas nélkül

Most egy télen-nyáron használható tűzrakóhely és egy dísztó az apró falu fő látványossága. Van egy apró könyvtár is, de a könyvtárosuk elment Szigetvárra dolgozni, így nem tudnak eleget tenni a törvényi előírásoknak és folyamatosan működtetni az intézményt.

false

 

Iskola és bolt már nincs, az erre járó távolsági buszokra ritkán száll fel és le valaki. A lakosságot a falubusz segítségével viszik orvoshoz, és a szociális étkeztetést is azzal oldják meg. „Az is biztos, hogy a község már nem tud eltartani egy papot és egy tanítót, mint a hetvenes évek végén – mondta a polgármester. „De azt sem érdemeljük, hogy a nevünket meghurcolják olyanok, akik soha nem jártak nálunk, vagy nem voltak ilyen helyzetben.”

(A fotók a szerző felvételei)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.