Miután tavasszal az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek találta és visszamenőlegesen megsemmisítette azt az ásotthalmi rendeletet, amely gyakorlatilag betiltotta a muszlim vallás gyakorlását és a homoszexualitás „népszerűsítését”, néhány hete Toroczkai László és az ásotthalmi közgyűlés többsége ismét nekifutott a burkaügynek, amely ezek szerint égető probléma a szerb határ melletti községben. November 23-án a Jobbik alelnöke a következőt írta Facebook-oldalán:
„Mégsem lesz burka Ásotthalmon! A mai napon, pontosan egy évvel a tavalyi, azóta nemzetközi hírnévre szert tett úgynevezett burkarendeletünk után most ismét benyújtottam (és a képviselő-testületünk megszavazta) a rendeletmódosítást, igaz, megváltoztatott szöveggel, de a lényeg ugyanaz: Mától újra tilos a burka vagy a nikáb viselése Ásotthalom területén.”
| ||
Csakhogy jött a kormányhivatal
A Nemzeti jogszabálytárba fel is került az új ásotthalmi rendelet, ennek szövege így szólt:
„A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki arcvonásait közterületen vagy középületben ruházatával vagy egyéb tárggyal úgy rejti vagy takarja el, hogy ezáltal mások számára felismerhetetlenné válik.”
Toroczkai tehát azt találta ki, hogy kiveszi a szövegből a muszlim, illetve a vallásra utaló részt, azt remélve, hogy így már nem lesz alkotmányellenes a határozat, hiszen az direkten, szó szerint nem lesz a szabad vallásgyakorlással ellentétes.
A Csongrád Megyei Kormányhivatalt azonban mindez nem hatotta meg, ezt írták ugyanis a magyarnarancs.hu-nak: „Ásotthalom Nagyközség önkormányzati rendelete megtiltja közterületen az arcvonások ruházattal vagy egyéb tárggyal való eltakarását. A szabályozás alapján büntetendővé vált többek között a vallási okból viselt, arcot eltakaró öltözék is, ezáltal az önkormányzati rendelet a lelkiismereti és vallásszabadság jogát korlátozza. Miután alapjogot csak törvény korlátozhat, a rendelet a jogalkotási törvénybe ütközik.”
E kormányhivatali érvelés lényege tehát az, hogy mindegy, szerepel-e a vallási hovatartozásra utaló kifejezés a szövegben, vagy sem, ha a rendelet nem teszi lehetővé a szabad vallásgyakorlást. „Mindezek miatt a Csongrád Megyei Kormányhivatal – helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva – törvényességi felhívásban szólította fel Ásotthalom Nagyközség Képviselő-testületét a tilalom hatályon kívül helyezésére.”
Miután a kormányhivatal állásfoglalásáról tájékoztatta az ásotthalmi önkormányzatot, Toroczkai bejelentette, nem törlik el a rendeletet. „Természetesen nem engedünk, döntsön a bíróság” – írta Facebook-oldalán a Jobbik-alelnök, ám kérdés, eljut-e bíróságig az ügy, vagy újra megtámadja az alapjogok biztosa, ahogy korábban is megtette.
„Egy önkormányzatnak ehhez nincs joga”
A mostani, tehát az új ásotthalmi rendeletről jogászokat is megkérdeztünk, kíváncsiak voltunk, hogy egy ilyen módosítás megállja-e a helyét a bíróság előtt vagy sem. Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének tanársegédje szerint például most már kicsit árnyaltabb a helyzet, mint a tavalyi rendelet esetében, amelyről egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy alkotmányellenes. Dojcsák ugyanakkor azt mondja, hiába nincs utalás a rendeletben az iszlám vallásra vagy a burkára, egyértelmű, hogy a jogalkotónak utóbbi korlátozása a szándéka, ám a rendelet nem indokolja, hogy minderre miért van szükség. „Én azt gondolom, hogy egy olyan rendelkezés, amely nem tudja megjelölni az okot, hogy miért kell korlátozni az embereket abban, hogy elfedjék az arcukat, jogellenes. Az önkormányzatnak fel kellene mutatni egy célt, amit megvalósít ezzel a rendelettel, de ebben az esetben ilyenről nincs szó” – magyarázta a magyarnarancs.hu-nak Dojcsák, aki szerint nehéz megmondani, hogy az alkotmányellenességről szóló, tavaszi ítélet szerepet fog-e játszani egy következő tárgyaláson, de tapasztalat az, hogy Alkotmánybíróság (AB) a saját gyakorlatát az ilyen ügyeknél figyelembe veszi, így erre most is lehet számítani. A TASZ munkatársa azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Európai Bíróság 2014-ben például helybenhagyta azt a francia törvényt, amely megtiltotta a burka viselését köztereken, és a bíróság kimondta, hogy ez nem sérti a vallásszabadságot. Dojcsák szerint pedig az AB akár egy ilyen ítéletet is figyelembe vehet a majdani döntésnél.
Hack Péter alkotmányjogászt is megkérdeztük: szerinte az új rendelet sem oldja meg azt az alapproblémát, amit már tavasszal megfogalmazott az Alkotmánybíróság, vagyis hogy ilyen rendelkezést csak a törvényhozás hozhat. Az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője azt mondja: volna lehetőség az ásotthalmi rendelethez hasonló szabályozásra – ő Ausztriát említi, ahol tartalmilag ugyanilyen rendelkezést vezettek be –, de „önkormányzatnak nincs joga ahhoz, hogy ilyet előírjon. Ha erre lenne joga, egy önkormányzat könnyen előírhatná akár azt is, hogy az ő területén csak fürdőruhában vagy csak ruha nélkül lehessen megjelenni.”
| Belső ellenzék Ásotthalmon Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ásotthalmi önkormányzat belső viszonyaival, egy jegyzőkönyvekből derült ki, hogy több képviselő is kritizálta Toroczkai Lászlót, amiért az ásotthalmi önkormányzatot használja fel saját politikai céljainak eléréséhez. Egy ülésen elhangzott, hogy a „rendelet (…) ártott Ásotthalom hírnevének, a müezzin tiltása felesleges, a biztonságérzetet nem javítja a burka tiltása”. Egy másik képviselő pedig azt mondta: „Provokatív döntés volt, nem volt indok rá. Toroczkai László képviselhet ilyen álláspontot, de javasolnám, hogy mint a Jobbik alelnöke tegye ezt.” |
