Szétrohadt a laktanya Hajmáskéren, 150 millió közpénzt mégis szakított Kövér László egykori csatártársa

  • -ngm-
  • 2016. szeptember 21.

Kis-Magyarország

Az e heti Magyar Narancsban részleten feltárjuk a hajmáskéri laktanya hányattatásait. Eközben bukkantunk egy zseniális, kormányközeli üzletre is.

Egy rettenetes, de mégis jellemző rendszerváltás utáni történetet mutatunk be az e heti Magyar Narancsban: az egykor pompás hajmáskéri laktanya lerohadásának esetét, amihez egy rakás állami szereplő is asszisztált.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A hajmáskéri laktanya egy nagy látványosság is lehetne Európa közepén, most mégis inkább a katasztrófaturisták járnak oda. Cikkünkben bemutatunk egy olyan üzletelést, amelyben egy Irmes Zsolt nevű vállalkozó igazán jól is járt. Sőt! Neki „közel 30 kö­zértje és péksége van a tágabban vett környéken. 2010-ben a Fidesz hajmáskéri szervezetének vezetőjeként kampányolt és bográcsozott a helyi országgyűlési jelölt Navracsics Tiborral, aki mellett Irmes legmagasabb politikai kapcsolatának Kövér László házelnök tekinthető. Utóbbival gimnáziumi osztálytársként érettségiztek Pápán, és egy közzétett fotó szerint 1978-ban ők ketten számítottak a 4. B osztály gólvágóinak – természetesen fociban.

Irmes középen figyel

Irmes középen figyel

 

 

(…) a magyarnarancs.hu írta meg, hogy a Veszprém környéki trafikok közül többet Irmesék gyűjtöttek be. Azt pedig maga Irmes Zsolt ecsetelte korábban a megyei portálon, hogy muszáj pályázni; 2013-ban azt fejtegette, milyen nehéz helyzetbe kerültek a boltjai, ugyanis a bevétel 20-30 százalékát is elérhette a dohányáruk értékesítése. Ezért a »boltjai mellett ki fog alakítani olyan üzlethelyiségeket, ahol a későbbiekben dohánytermékeket forgalmazhat« – írta a veol.hu. Végül Irmes Károlyné négy, Irmes Ildikó egy, Irmes Bence szintén négy darab trafikot nyert. Irmes Zsolt egyet sem, de legnagyobb cégének, az évi egymilliárd árbevételű 100 Íz Center Kft.-nek több fióktelepe is az említett Irmesek trafikjaiban van bejelentve.”

De hogy jött ő most képbe? Nos úgy, hogy Irmes cége 1999-ben vett egy ingatlant a volt laktanya területén az önkormányzattól 3,5 millió forintért. „Az 1370 nm alapterületű, csarnokszerű épület akkoriban leharcolt állapotban volt, Irmes felújította, majd 15 évvel később visszaadta azt az önkormányzatnak közel 50-szeres áron, bruttó 152 millió forintért. Az önkormányzat ezt nem saját bevételeiből finanszírozta, hanem abból a majd’ 160 millióból, amelyet 2014 márciusában egyszeri támogatásként a Belügy­minisztériumtól (BM) kapott iskolafejlesztésre. A BM az akkori ügymenetről azt közölte a Naranccsal, hogy az önkormányzat előzetesen közölte az összeget, a minisztérium pedig elutalta, hogy vegyék meg az egykori lovardát Irmes Zsolttól, és alakítsanak ki tornatermet – az ugyanis nem volt a község iskolájában. Csakhogy 152 millió forint a ma már néhol omladozó vakolatú épületért kissé soknak tűnik. Főleg úgy, hogy az ingatlan műemlékvédelem alatt áll, ami nagyban behatárolja a lehetőségeket. Mindeközben a környéken kapható csarnokok vagy ipari épületek négyzetméterára csupán töredéke annak a közel 100 ezer forintos árnak, amennyit Irmes cége közpénzből kapott négyzetméterenként.”

Ráadásul a visszavásárolt lovardából két és fél év után nem lett tornaterem – ottjártunkkor azt láttuk, hogy nincs is benne semmi. Azaz eddig nem nagyon térült meg a 152 millió forint állami pénz…

További részletek a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.