Szétrohadt a laktanya Hajmáskéren, 150 millió közpénzt mégis szakított Kövér László egykori csatártársa

  • -ngm-
  • 2016. szeptember 21.

Kis-Magyarország

Az e heti Magyar Narancsban részleten feltárjuk a hajmáskéri laktanya hányattatásait. Eközben bukkantunk egy zseniális, kormányközeli üzletre is.

Egy rettenetes, de mégis jellemző rendszerváltás utáni történetet mutatunk be az e heti Magyar Narancsban: az egykor pompás hajmáskéri laktanya lerohadásának esetét, amihez egy rakás állami szereplő is asszisztált.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A hajmáskéri laktanya egy nagy látványosság is lehetne Európa közepén, most mégis inkább a katasztrófaturisták járnak oda. Cikkünkben bemutatunk egy olyan üzletelést, amelyben egy Irmes Zsolt nevű vállalkozó igazán jól is járt. Sőt! Neki „közel 30 kö­zértje és péksége van a tágabban vett környéken. 2010-ben a Fidesz hajmáskéri szervezetének vezetőjeként kampányolt és bográcsozott a helyi országgyűlési jelölt Navracsics Tiborral, aki mellett Irmes legmagasabb politikai kapcsolatának Kövér László házelnök tekinthető. Utóbbival gimnáziumi osztálytársként érettségiztek Pápán, és egy közzétett fotó szerint 1978-ban ők ketten számítottak a 4. B osztály gólvágóinak – természetesen fociban.

Irmes középen figyel

Irmes középen figyel

 

 

(…) a magyarnarancs.hu írta meg, hogy a Veszprém környéki trafikok közül többet Irmesék gyűjtöttek be. Azt pedig maga Irmes Zsolt ecsetelte korábban a megyei portálon, hogy muszáj pályázni; 2013-ban azt fejtegette, milyen nehéz helyzetbe kerültek a boltjai, ugyanis a bevétel 20-30 százalékát is elérhette a dohányáruk értékesítése. Ezért a »boltjai mellett ki fog alakítani olyan üzlethelyiségeket, ahol a későbbiekben dohánytermékeket forgalmazhat« – írta a veol.hu. Végül Irmes Károlyné négy, Irmes Ildikó egy, Irmes Bence szintén négy darab trafikot nyert. Irmes Zsolt egyet sem, de legnagyobb cégének, az évi egymilliárd árbevételű 100 Íz Center Kft.-nek több fióktelepe is az említett Irmesek trafikjaiban van bejelentve.”

De hogy jött ő most képbe? Nos úgy, hogy Irmes cége 1999-ben vett egy ingatlant a volt laktanya területén az önkormányzattól 3,5 millió forintért. „Az 1370 nm alapterületű, csarnokszerű épület akkoriban leharcolt állapotban volt, Irmes felújította, majd 15 évvel később visszaadta azt az önkormányzatnak közel 50-szeres áron, bruttó 152 millió forintért. Az önkormányzat ezt nem saját bevételeiből finanszírozta, hanem abból a majd’ 160 millióból, amelyet 2014 márciusában egyszeri támogatásként a Belügy­minisztériumtól (BM) kapott iskolafejlesztésre. A BM az akkori ügymenetről azt közölte a Naranccsal, hogy az önkormányzat előzetesen közölte az összeget, a minisztérium pedig elutalta, hogy vegyék meg az egykori lovardát Irmes Zsolttól, és alakítsanak ki tornatermet – az ugyanis nem volt a község iskolájában. Csakhogy 152 millió forint a ma már néhol omladozó vakolatú épületért kissé soknak tűnik. Főleg úgy, hogy az ingatlan műemlékvédelem alatt áll, ami nagyban behatárolja a lehetőségeket. Mindeközben a környéken kapható csarnokok vagy ipari épületek négyzetméterára csupán töredéke annak a közel 100 ezer forintos árnak, amennyit Irmes cége közpénzből kapott négyzetméterenként.”

Ráadásul a visszavásárolt lovardából két és fél év után nem lett tornaterem – ottjártunkkor azt láttuk, hogy nincs is benne semmi. Azaz eddig nem nagyon térült meg a 152 millió forint állami pénz…

További részletek a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.