Megszűnik a tanítás Makón a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola két épületében, amit hagyományosan Bartók iskolának és zeneiskolának neveznek a városban. Szeptembertől az általános iskolás és a zenét tanuló diákok is a nemrég bővített Almási utcai tagintézménybe fognak járni. Erről a múlt héten értesült minden érintett Makón. A kormánypárti Makó Híradó már üdvözölte is, hogy új, modern épületben tanulhatnak tovább a bartókosok.
A Narancs.hu információi szerint az intézményvezetőt június 7-én, kedden tájékoztatta a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ. Szerdán így megtudták a tanárok is, pénteken pedig, a tanévzárón elmondták a gyerekeknek. A szülők ezután értesültek a döntésről. A felzúdulás hatására a tankerület szülői értekezletet hirdetett június 13-ra, hétfőre – már az Almási utcai iskolába. Ott tájékoztatták a szülőket a határozatról és a költözés részleteiről.
Az érdeklődők a legtöbb kérdésükre nem kaptak választ
– ez derült ki a Szülői civil összefogás a Bartók iskoláért! nevű Facebook-csoport adminisztrátorának beszámolójából. A tankerület megbízottja közölte a szülőkkel, hogy az iskola további működését az állam nem biztosítja, és a 2022/2023-as tanév a bartókos és zeneiskolás diákok számára az Almási utca 52. alatt kezdődik.
A szülők hivatkoztak a 2011. évi CXC. törvénynek arra a bekezdésére, amely szerint egy ilyen döntés előtt a fenntartónak ki kell kérnie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a szülői szervezetnek és a diákönkormányzatnak a véleményét, és ez nem történt meg. A tankerület ugyanennek a törvénynek a 84. paragrafusával reagált, eszerint „az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben, nevelési évben, mert az épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra”.
A szülőkben ez a válasz további kérdéseket vetett fel, de ezekre sem kaptak választ.
„Faggatózásunk közepette faképnél hagytak minket”
– olvasható a Facebook-csoportban, amely 1700 tagnál jár, és hét végi megalakulása óta kétszer nevet változtatott. A „szülői civil” előtag vélhetően azért került a névbe, mert a makói képviselő-testület DK-s képviselője, Mucsi Tamás a döntés miatt nyilvánosan számon kérte a városvezetésen, és külön Farkas Éva Erzsébet polgármesteren (Fidesz), mit tett az iskola megmentéséért. A csoport adminja végig nagybetűs, három piros felkiáltójellel zárt mondatokban határolódott el mindenféle politikai szervezkedéstől, így a június 15-i szerda esti demonstrációtól is, amit Mucsi hirdetett meg. Azt írta az admin, ez több, mint egy szülői közösség, nem politikus, hanem jogi személy áll mögöttük, és mindenben el tud járni helyettük. Minden rendelkezésükre álló jogi lehetőséget ki fognak használni, ami már folyamatban van, és amint ez hivatalos lesz, minden fejleményről tájékoztatni fogják a csoport tagjait.
A Makó Híradó nagyon helyesli a szülők elhatárolódását „a politikai haszonszerzéstől”.
A Narancs.hu még szombaton levelet küldött a tankerületi központnak, megkérdezve, mi a korrekt információ a döntéssel kapcsolatban, milyen indokkal született, és egyeztettek-e erről az önkormányzattal. A makói önkormányzat sajtóreferensét és Farkas Éva Erzsébet polgármestert is megkérdeztük emailben, milyen információja van a döntésről az önkormányzatnak, értesült-e a tankerület terveiről, egyeztettek-e, és mi a város szándéka az épülettel. Eddig a tankerületi központ és a polgármester sem válaszolt.
Farkas Éva Erzsébet csütörtökön délután a Facebook-oldalán közleményt jelentetett meg, amely szerint szeretné, ha „alázattal tisztáznánk néhány kérdést”. Leszögezi, nem az önkormányzat biztosítja az oktatást, tehát nem is a képviselő-testület szervezi ezt a feladatot, ugyanakkor az Almási utcai iskola a térség legmodernebb épülete, és nagy fejlődést jelent a városnak, hogy elkészült, ideális körülményeket biztosít a tanuláshoz. „Minden változás mellett és ellen lehet érveket hozni. Minden változás hoz a jó mellett, az eddig megszokotthoz képest új helyzetet. Ezért fontos, hogy kijelöljünk egy célt, amit követünk. Ez a cél jelen esetben nem lehet más, mint hogy a makói gyermekek jobb körülmények között részesüljenek egyre jobb minőségű oktatásban, azon hagyományainkat, tradicionális oktatási örökségeinket megtartva, melyek részei közösségünknek” – fogalmaz a polgármester. Azt javasolja a tankerületnek, változtassa meg a befogadó iskola nevét, amely vegye föl a Bartók Béla nevet, és arra kéri a szülőket, hallgassák meg a fenntartót, tegyenek fel kérdéseket, de ne hozzanak elhamarkodott ítéletet, ne zárkózzanak el a változás elől.
A polgármester ismerőseitől, környezetétől megtudtunk:
álmában sem gondolta, hogy ilyen lépésre készül a tankerület, őt is telefonon tájékoztatták a döntésről,
írásbeli értesítést még nem kapott. Ő is protestált, ugyanarra a törvényre hivatkozva, amelyre a szülők az értekezleten, neki is azt válaszolhatták, hogy rendkívüli helyzetben nem kell tájékoztatni az érintetteket előre.
Milyen rendkívüli helyzet adódhat? Például az, hogy az iskolaépületről kiderül, életveszélyessé vált, vagy alkalmatlanná arra, hogy tanítsanak benne. De ez miért épp a tanév végére derül ki, miért nem például a beiratkozás előtt, amikor az óvodás gyerekek szülei eldöntötték, hová járjon a gyerekük? És egyszerre vált alkalmatlanná a tanításra az általános és a zeneiskola épülete? Az előbbi tényleg régi, felújításra szorul, utóbbi azonban sokkal jobb állapotú.
Mindez azért kínos, mert a polgármestert piszkálják miatta. A szülői értekezletre sem hívták meg.
Mucsi Tamás önkormányzati képviselő az általa szervezett szerda esti demonstráción, harmincnyolc ember előtt szintén arról beszélt, tudomása szerint a polgármestert váratlanul érte az iskolabezárás híre. „De ha ez tényleg így van, neki is itt kellene állnia és tiltakoznia a határozat ellen” – mondta az ellenzéki képviselő.
Mucsi Tamás azt mondta, demonstrációjuk eredményes lehet, hiszen a város egyik orvosi rendelőjének bezárása ellen is felléptek, és annak az lett a vége, hogy felújították a rendelőt. Arra kérte a jelenlévőket, hogy ezután minden este jöjjenek el az iskola elé egy közös éneklésre, hátha egyre többen lesznek, és ennek láttán a döntéshozó – bárki is legyen az, nyilván a Belügyminisztériumban, ahová most az oktatásügy tartozik – meggondolja magát.
A résztvevők egy-egy szál virágot tettek az általános iskola előtt álló Bartók-szobor talapzatára, és a remény jelképeként fehér szalagokat kötöttek az iskola kerítésére. Ezután Hajdu Márta tanárnő, aki ebbe az iskolába járt, majd friss diplomásként itt kezdett tanítani, és 43 év után januártól innen ment nyugdíjba, Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött népdalokat énekelt. Akik tudták az épp elhangzó dalt, csatlakoztak hozzá.
„A Bartók épülete száz évesnél idősebb, itt 1958 óta zajlott oktatás, a zeneiskolában 1968 óta – mondta a tanárnő –, a Bartókról időnként rebesgették, hogy meg fogják szüntetni, de az, hogy a zeneiskola is erre a sorsra jut, nem gondolhattuk, mert egy kis ékszerdoboz. A kollégáim voltak odaát az Almási utcai épületben, és nem tudják elképzelni, hogyan fognak ott, a visszhangos termekben zenét tanítani, hol lesz ott helye a hangszereknek. Hangversenyterem sincs.”
A Bartók iskolában egy időben kilenc osztály tanult, egy évfolyamban volt két párhuzamos osztály, akkor a tanárnő szerint kicsit szűkösen voltak. Most, hogy nyolc osztály volt, elfértek. Kis iskola, és jellemzően értelmiségi pályára szánt diákokat írattak be ide.
Azt a tanárok, szülők nem mondták, de a városban beszélik:
tartanak a bartókos gyerekek szülei attól, hogy az Almási utcai iskolában, mivel nagyobb lesz a létszám, és többfelől jönnek a gyerekek, nem lehet olyan színvonalú az oktatás, mint amilyen a Bartókban volt.
Az viszont tény, hogy az Almási utcai épület modern, hiszen most újíttatták föl. Az „Almási Tagintézmény a 21. században” című pályázatot a tankerület kezdeményezte, és 2017 augusztusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma a támogatásáról biztosította. A pályázat leírásában, a projekt céljai között olvasható többek közt, hogy „zeneművészeti alapfokú oktatásra alkalmas infrastruktúra” is legyen a megújuló épületben. Ez alapján, és abból, hogy azt a tagintézményt felújították, a Bartókot pedig nem, elvileg gondolhatták, akiket érint, hogy mire készül a tankerület. Igaz – mondták erre a demonstráción –, de azért volt mégis nyugodt a zeneiskola és a Bartók sorsa felől mindenki, mert azt is lehetett tudni, az Almási iskolát azért újítják, bővítik, hogy a közeli falvakból, ahol nem tud tovább működni az iskola, ide hozzák be a gyerekeket busszal.
A demonstráción jelen volt Török Miklós (DK) megyei önkormányzati képviselő is, aki a pályázat beadásakor a makói képviselő-testület tagja volt. Lapunk kérdésére azt mondta, akkor szó sem volt arról, erre az építkezésre azért is van szükség, hogy a Bartókot majd az Almásiba költöztethessék. Ugyanakkor Török azt is mondta, hogy amit az emberek beszélnek a kiürülő épületek sorsáról, végső soron logikus. Az a szóbeszéd, hogy az eredetileg a Hagymatikum fürdő mellé tervezett szállót, amelyet Mészáros Lőrinc cége építtet, mégsem közvetlenül a fürdő mellé építenék, hanem ide, az iskolák helyére.
Azt, hogy a Bartók és a zeneiskola épületének, illetve a területnek már meg is lehet a gazdája, és talán ezért kell ilyen gyorsan átköltöztetni a tanítást, a hétfői szülői értekezleten is találgatták. A Narancs.hu információi szerint ott jelen volt mint szülő az egyik önkormányzati képviselő, aki cáfolta a szóbeszédet, az önkormányzat – az épületek tulajdonosa – nem tud ilyen tervről. Ezt a polgármester közleménye is megerősíti: „az 5407/1 helyrajzi számú, Szegedi utca 4-6 szám alatti iskolaépület a város tulajdonában áll, melynek eladásáról vagy további hasznosításáról nem történt egyeztetés, nem született képviselő- testületi döntés”.
