Motorcsónakok zajától hangos a Dunakanyar, a hatóságok mégsem lépnek

Már-már elviselhetetlen a dunakanyari települések folyóparti szakaszain az utóbbi években egyre intenzívebb motorcsónak-forgalom és az ezzel járó zaj az ott pihenők, nyaralók számára. Bár létezik szabályozás, nem tűnik úgy, mintha ennek megszegése bárkit is foglalkoztatna. Egyes önkormányzatok a kishajózásban turisztikai lehetőséget, adóbevételt látnak.

Ha valaki idén nyáron kiment egy Budapesttől északra eső dunai szabadstrandra, gyakorlatilag búcsút mondhatott a nyugalomnak, a pihenésnek. Nyaralók, fürdőzők százai kénytelenek szembesülni azzal, hogy Dunakeszitől Pilismarótig, Dunabogdánytól Zebegényig motorcsónakok, jetskik száguldoznak, vízisíelők hasítanak nemcsak a strandok környékén – ahova egyébként időnként be-behajtanak –, hanem a folyó azon részén is, ahol belföldi és nemzetközi személyhajó- és teherforgalom zajlik.

Dunakeszinél egy alkalommal egy vízisís egy szállodahajót követve lovagolt a hullámokon, de a hasonló eset nem ritka a felsőgödi és a verőcei Duna-part környékén sem. Dunakeszinél, Felsőgödnél és Pilismarótnál a vízen horgonyoznak ezek a járgányok, ami egyrészt azzal jár, hogy az ott és a környéken nyaralók, strandolók pihenését tönkreteszik az állandósuló zajjal járó motorbőgéssel, másrészt a vízi mellett a part környezeti terhelése is megnő: egyre több parkoló autó jelenik meg, egyre nagyobb a forgalom, egyre több az ember.

A motorcsónakosok, jetskisek betartanak a vízitúrázóknak is: nyilván nem azért jön valaki az ország egyik legszebb vízitúra-útvonalára, hogy egész nap a motorzúgást hallgassa, ráadásul a kenusok haladása, sőt, magának a vízitúrázásnak az élménye lehetetlenül el így. Merthogy a Dunakanyarban, különösen az említett települések környékén egy napsütéses nyári napon most már nem telik el két perc úgy, hogy ne a motorcsónakok, jetskik berregése-zúgása legyen az „alaphang”. Augusztus 20-án délután a zebegényi strandról belátható folyószakaszon tíz motorcsónakot számoltunk össze: fel-alá száguldoztak a Dunán, bőgették a motort, mintha csak azt akarták volna demonstrálni: nekik az Isten sem parancsol.

 
Békésen pihennek a kishajók a felsőgödi Duna-parton naplementekor
Fotó: Ambrus Vilmos

A jelenség számos kérdést felvet a zajterhelésen túl. Mindenekelőtt a szabályozottságét: hol és milyen feltételekkel szabad motorcsónakozni (és hasonló vízi járműveket, sporteszközöket használni) a Dunakanyarban, és mi rögzíti ezt. Hol „parkolhatnak” a parton, mennyire balesetveszélyes, vagy éppen biztonságos a használatuk, és persze a már említett probléma: milyen mértékben zavarják a lakosságot és a környezetet. Hogy mindezekre választ kapjunk, megkerestük az illetékes hivatalokat, hatóságokat és a dunakanyari önkormányzatokat.

„A hajók hullámkeltését kifogásolják”

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tájékoztatása szerint a hajótulajdonosoknak, hajózási vállalkozást működtetőknek több jogszabályt – ilyen a víziközlekedésről szóló 2000. évi törvény (Vtk.), az alkalmasság, felelősség feltételeiről, a víziközlekedés rendjéről szóló rendeletek, helyi önkormányzatok szabályai – kell betartaniuk. Ezek alapján van több sarokpont, amit figyelembe kell venniük. Például nem szabad kijelölt fürdőhely területén közlekedniük, és a fürdőzőktől távol kell tartaniuk magukat. A sebességet úgy kell szabályozni, hogy ne keltsen olyan hullámot vagy szívóhatást, amely veszélyezteti, zavarja a fürdőzőket, más hajókat, műtárgyakat. Tilos vesztegelni, horgonyozni, a fürdőhely határán belül haladni, a bólyákra, táblákra, hatósági jelzésekre tekintettel kell lenni. És folyamatosan figyelni kell, hogy ne sodorják veszélybe a fürdőzőket.  

Ami a zajt illeti: ügyelni kell arra, hogy a hajózás ne okozzon felesleges környezetterhelést, így zaj- és rezgéskeltést sem. Tehát meg kell felelni a zajkibocsátási értéknek. Ezt a vízirendészet és a környezetvédelmi hatóság (kormányhivatal) is mérheti és bírságot szabhat ki (ennek mértéke pár tízezertől egészen egymillió forintig is terjedhet). A belső égésű motoroknál előírás a megfelelő kipufogódob, hangtompító megléte. (Egyes önkormányzatok – például a Balatonon és a Velencei-tavon – korlátozzák a hangos zenehallgatást is.) Az ÉKM válaszában csatolt egy kormányhivatali hirdetményt, amely kijelöli, hogy hol lehet a Dunán jetskivel közlekedni; ezt önkormányzatok bevonásával határoztak meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.