Motorcsónakok zajától hangos a Dunakanyar, a hatóságok mégsem lépnek

Már-már elviselhetetlen a dunakanyari települések folyóparti szakaszain az utóbbi években egyre intenzívebb motorcsónak-forgalom és az ezzel járó zaj az ott pihenők, nyaralók számára. Bár létezik szabályozás, nem tűnik úgy, mintha ennek megszegése bárkit is foglalkoztatna. Egyes önkormányzatok a kishajózásban turisztikai lehetőséget, adóbevételt látnak.

Ha valaki idén nyáron kiment egy Budapesttől északra eső dunai szabadstrandra, gyakorlatilag búcsút mondhatott a nyugalomnak, a pihenésnek. Nyaralók, fürdőzők százai kénytelenek szembesülni azzal, hogy Dunakeszitől Pilismarótig, Dunabogdánytól Zebegényig motorcsónakok, jetskik száguldoznak, vízisíelők hasítanak nemcsak a strandok környékén – ahova egyébként időnként be-behajtanak –, hanem a folyó azon részén is, ahol belföldi és nemzetközi személyhajó- és teherforgalom zajlik.

Dunakeszinél egy alkalommal egy vízisís egy szállodahajót követve lovagolt a hullámokon, de a hasonló eset nem ritka a felsőgödi és a verőcei Duna-part környékén sem. Dunakeszinél, Felsőgödnél és Pilismarótnál a vízen horgonyoznak ezek a járgányok, ami egyrészt azzal jár, hogy az ott és a környéken nyaralók, strandolók pihenését tönkreteszik az állandósuló zajjal járó motorbőgéssel, másrészt a vízi mellett a part környezeti terhelése is megnő: egyre több parkoló autó jelenik meg, egyre nagyobb a forgalom, egyre több az ember.

A motorcsónakosok, jetskisek betartanak a vízitúrázóknak is: nyilván nem azért jön valaki az ország egyik legszebb vízitúra-útvonalára, hogy egész nap a motorzúgást hallgassa, ráadásul a kenusok haladása, sőt, magának a vízitúrázásnak az élménye lehetetlenül el így. Merthogy a Dunakanyarban, különösen az említett települések környékén egy napsütéses nyári napon most már nem telik el két perc úgy, hogy ne a motorcsónakok, jetskik berregése-zúgása legyen az „alaphang”. Augusztus 20-án délután a zebegényi strandról belátható folyószakaszon tíz motorcsónakot számoltunk össze: fel-alá száguldoztak a Dunán, bőgették a motort, mintha csak azt akarták volna demonstrálni: nekik az Isten sem parancsol.

 
Békésen pihennek a kishajók a felsőgödi Duna-parton naplementekor
Fotó: Ambrus Vilmos

A jelenség számos kérdést felvet a zajterhelésen túl. Mindenekelőtt a szabályozottságét: hol és milyen feltételekkel szabad motorcsónakozni (és hasonló vízi járműveket, sporteszközöket használni) a Dunakanyarban, és mi rögzíti ezt. Hol „parkolhatnak” a parton, mennyire balesetveszélyes, vagy éppen biztonságos a használatuk, és persze a már említett probléma: milyen mértékben zavarják a lakosságot és a környezetet. Hogy mindezekre választ kapjunk, megkerestük az illetékes hivatalokat, hatóságokat és a dunakanyari önkormányzatokat.

„A hajók hullámkeltését kifogásolják”

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tájékoztatása szerint a hajótulajdonosoknak, hajózási vállalkozást működtetőknek több jogszabályt – ilyen a víziközlekedésről szóló 2000. évi törvény (Vtk.), az alkalmasság, felelősség feltételeiről, a víziközlekedés rendjéről szóló rendeletek, helyi önkormányzatok szabályai – kell betartaniuk. Ezek alapján van több sarokpont, amit figyelembe kell venniük. Például nem szabad kijelölt fürdőhely területén közlekedniük, és a fürdőzőktől távol kell tartaniuk magukat. A sebességet úgy kell szabályozni, hogy ne keltsen olyan hullámot vagy szívóhatást, amely veszélyezteti, zavarja a fürdőzőket, más hajókat, műtárgyakat. Tilos vesztegelni, horgonyozni, a fürdőhely határán belül haladni, a bólyákra, táblákra, hatósági jelzésekre tekintettel kell lenni. És folyamatosan figyelni kell, hogy ne sodorják veszélybe a fürdőzőket.  

Ami a zajt illeti: ügyelni kell arra, hogy a hajózás ne okozzon felesleges környezetterhelést, így zaj- és rezgéskeltést sem. Tehát meg kell felelni a zajkibocsátási értéknek. Ezt a vízirendészet és a környezetvédelmi hatóság (kormányhivatal) is mérheti és bírságot szabhat ki (ennek mértéke pár tízezertől egészen egymillió forintig is terjedhet). A belső égésű motoroknál előírás a megfelelő kipufogódob, hangtompító megléte. (Egyes önkormányzatok – például a Balatonon és a Velencei-tavon – korlátozzák a hangos zenehallgatást is.) Az ÉKM válaszában csatolt egy kormányhivatali hirdetményt, amely kijelöli, hogy hol lehet a Dunán jetskivel közlekedni; ezt önkormányzatok bevonásával határoztak meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.