Nem lesz ellenzéki jelölt a békéscsabai időközi választáson

Kis-Magyarország

Akcióképtelenség, cserben hagyás, vagy magyarázható taktika eredménye, hogy az időközi önkormányzati választáson csak a Fidesz "A" és "B" csapata között lehet majd választani? 

Egy fideszes képviselő halála miatt a helyi választási bizottság időközi választást írt ki Békéscsaba egyik lakótelepi körzetében. A másfajta szerepet, ellenállást és merőben új együttműködést ígérő ellenzéknek azonban arra sem tellett végül helyben, hogy jelöltet állítson. Egyes ellenzéki formációk szerint ez tragikus, mások szerint magyarázható.

Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő, civilben háziorvos, aki több ciklus óta volt képviselője ennek a körzetnek, súlyos betegségben hunyt el. Ferenczi a beágyazottsága miatt szinte verhetetlennek számított, ám a körzetben országgyűlési és európai parlamenti választásokon rendszeresen az ellenzék győzött. Ez történt legutóbb is, az április 3-i országgyűlési választáson, amikor a közös ellenzéki jelölt, az immár ex-jobbikos Stummer János itt 98 szavazattal megelőzte a kormánypárti jelöltet és választókerületi győztest, Herczeg Tamást. 

Az időközi választást a helyi választási bizottság (hvb) június 26-ra írta ki még április végén. Ezzel csaknem egyidőben Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester egy olyan szokatlan javaslattal állt elő, ami még a fideszeseket is kiborította. Mint azt egy hónappal ezelőtt megírtuk, az 59 ezer lakosú békési megyeszékhely első embere azt indítványozta, hogy: „Indokolt elkerülni azt, hogy a választás kapcsán politikai torzsalkodás legyen, ennek megelőzése érdekében javaslom Varga Tamás alpolgármestert képviselőjelöltnek, aki a városát szerető, fiatal, tisztességes szakember, integráló személyiség”. Varga jelenleg mandátummal nem rendelkező helyettese a városvezetőnek, egyben a Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje lenne, ám Szarvas ötlete szerint mindenki támogatását élvezné. 

A javaslata megtétele előtt a békéscsabai polgármester egyrészt elfelejtett egyeztetni a helyi közgyűlésben képviselt pártokkal, másrészt az ötletével felborítaná a kialakult kényes közgyűlési egyensúlyt. A 17 fős testületben ugyanis Ferenczi haláláig 7 fideszes és 7 Hajrá Békéscsaba Egyesület-tag volt, mellettük az ellenzéket 2 MSZP-s és egy 1 DK-s képviselő jelenti. Szarvas javaslata a demokratikus versengéssel szemben egy már régen meghaladni látszott Népfront-politikát is felélesztette volna, megfosztva a választókat a választás lehetőségétől. Erre a gondolatkísérletre akkor a Fidesz-KDNP és az ellenzék is nemet mondott.

Azóta a kormánypárt is megnevezte a jelöltjét Alföldi Károly személyében, a Narancs.hu pedig arra volt kíváncsi, hogyan állnak az áprilisi nagy parlamenti választási vereség után új politikát és merőben másfajta együttműködést hirdető ellenzék helyi szervezetei a jelöltállítással. Kiderült, hogy zátonyra futottak az ezzel kapcsolatos egyeztetések, amelynek az a végeredménye, hogy

nem lesz ellenzéki aspiráns a június 26-i békéscsabai időközi önkormányzati választáson.

Ez pedig ahhoz vezet, hogy ebben az inkább ellenzéki érzelmű önkormányzati választókerületben a választók végül a Fidesz-KDNP-re, vagy annak lila változatára, a Hajrá Békéscsaba Egyesületre voksolhatnak csak valamivel több mint egy hónap múlva – már ha egyáltalán elmennek választani.

 
Szarvas Péter (baloldalt) és Varga Tamás (középen)
Forrás: Facebook/Szarvas Péter

Kusza és többfelvonásos történet 

Április végén még arról számoltunk be, hogy az ellenzék helyi képviselőinek mindegyike egyetértetett abban, közös jelölttel kell indulniuk az időközi választáson. Sőt volt olyan is, aki elmondta, hogy az aspiránsnak a körzetben lakó fiatal hölgynek kellene lennie. Ehhez képest hogyan jutottak odáig a pártok, hogy semmiben sem sikerült megállapodniuk, s így nem is indítanak senkit? A meglehetősen kusza, több felvonásos és néhány ponton egymásnak ellentmondó állításokat is tartalmazó történetet nem könnyű rekonstruálni.

Ami biztos, hogy a helyi ellenzéki pártok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), valamint a Kossuth Kör között folyó tárgyalások során több név is szóba került, akiket indítani lehetne a június 26-i időközin.

Amikor az egyik ilyen megbeszélés végén nem tudtak dűlőre jutni, akkor a körzetben lakó és a Liberálisokat képviselő Fülöp Zoltán jelezte, ő érez magában annyi erőt, hogy megmérettetné magát. Ezt a megoldást elsőre támogatta a DK, ám utóbb annak ellenére visszavonta ezt, hogy a parlamenti választáson e két párt együttműködött, sőt erre hivatkozva Fülöp nem is indult az előválasztáson. Végül őt a Jobbik sem támogatta, mert a párt csak közös jelölt mellett állt volna ki.

Nem sokkal később az LMP bedobta az MSZP-s Miklós Attila nevét, aki már győzött ebben a körzetben, igaz, húsz évvel ezelőtt. Miklós Attila azonban nem vállalta, s mindezt azzal magyarázta a Narancs.hu kérdésére, nehéz lett volna elmagyarázni a választóknak, hogy a közgyűlésben – igaz lista alapján – már bent ülő képviselő miért indul képviselőjelöltként. De felvetődött az LMP-s Takács Péter és a DK-s Boldis Katalin neve is – utóbbi előbb ráállni látszott a felkérésre, később azonban visszakozott.

Egy meglehetősen furcsa közjáték is színesítette az ellenzéki jelöltállítási történetet Békéscsabán. Néhány héttel ezelőtt az MSZP budapesti pártközpontjába futott be egy telefonhívás, amely azt tudakolta, hogy a szocialisták tudnák-e a békéscsabai időközi választáson támogatni Varga Tamást. Kiderült, a hívó fél a DK egyik országos vezetője volt, aki a tippet minden valószínűség szerint a helyi párttagoktól kaphatta.

Amikor Miklós Attilát ezzel megkereste saját, szocialista pártvezetése, akkor ő azt mondta, ha Varga szórólapjára, plakátjaira és szavazólapjára felteszik az MSZP-s logót, akkor igen. Ám Szarvas Péter polgármester hiába szorgalmazott korábban közös támogatást jelöltjének, az MSZP-s ajánlatra nem is válaszoltak. „Itt és így pedig kibújt a szög a zsákból” – mondta lapunknak Miklós. 

 
Miklós Attila
Forrás: Facebook/Miklós Attila

Bár Varga Tamás képességeivel nincs semmi baj, ellenzéki szemszögből mégiscsak a békési megyeszékhely Fidesz „B” csapatában játszó Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje, így kérdés, ő valódi választási opció-e az ellenzéknek. Mint kiderült, részben igen.

Tisztes vereségre sincs esély?

Dancsó Tibor, a DK önkormányzati képviselője – aki hangsúlyozta, hogy pártja közösen kialakított választókerületi álláspontját ismerteti – arról beszélt a Narancs.hu-nak, hogy belső egyeztetéseik során arra a következtetésre jutottak: a jókora pofonnal felérő

áprilisi választási vereség után arra sincs esély ebben a körzetben, hogy a Fidesz-KDNP és a Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje mellett az ellenzék egy tisztes, akárcsak 10-15 százalékos eredményt el tudjon érni.

Ebben a Kubatov-lista, a jelölőszervezetek közötti erőforrások-különbségek és a választók csalódottsága egyaránt szerepet játszik, így akár sokat dolgozva egy nagyon nagy vereségbe nem érdemes belefutni. „Ezt az időközi választást és annak eredményét a választók a következő, 2024 októberében rendezendő helyhatósági választásra el fogják felejteni” – jegyezte meg Dancsó Tibor.

Dancsó fejtegetésében arra is kitért, hogy e logika mentén pedig esélyt kell adni a Hajrá Békéscsaba Egyesületnek, hogy bizonyítsa, képes helyben az önálló, Fidesztől független, vagy legalábbis függetlenebb politizálásra. E mögött valószínűleg a Fidesz-KDNP békéscsabai gyengítésének szándéka is meghúzódhat. Kérdés ugyanakkor, hogy ez valós remény-e. 

A történteknek az is egy lehetséges olvasata, hogy az ellenzék arra sem képes egy inkább hozzá húzó választókerületben – ráadásul egy megyeszékhelyen –, hogy egy közös jelöltet ki tudjon választani és el tudjon indítani – szembesítettük a végeredménnyel Dancsót. A politikus azt mondta, ezt a következtetést is le lehet vonni, miközben elismerte, az sem jó megoldás, hogy hallgatólagosan vagy kevésbé hallgatólagosan a polgármester jelöltjét, Varga Tamást támogatják, és az sem, hogy nem indítanak senkit.

Aki nem vesz részt, az nincs!”

Ennél voltak markánsabb megfogalmazások is. Egy neve mellőzését kérő helyi ellenzéki politikai analfabetizmusnak, míg Körömi János (MMM) szomorúnak és tragikusnak nevezte a kialakult helyzetet. Miklós Attila az ellenzéki politizálás tényleges megvalósításának hiányát látja a történtek mögött.

A békéscsabai ellenzéki pártok csütörtök délután egy utolsó egyeztetést tartottak az ügyben – pontosabban azok, akiknek a képviseletében egyáltalán valaki megjelent az MSZP Békés megyei irodáján. A megbeszélés végén a következő közleményt tették közzé:

„A békéscsabai ellenzéki pártok az elmúlt hetekben több jelöltről is egyeztettek, de nem tudtak közös indulóban megállapodni, ezért nem indulnak a június 26-i időközi választáson. Ugyanakkor a kampányban mindent elkövetnek annak érdekében, hogy bebizonyítsák: a Fidesz »A« és a Fidesz »B« csapata egy és ugyanaz Békéscsabán.”

„Ha a 2024-es őszi önkormányzati választáson akarunk valamit, akkor sokkal több és őszintébb együttműködésre, viszont sokkal kevesebb gyűlölködésre lesz szükség” – mondta Miklós Attila (MSZP). „Egy politikai párt egyebek között azért jön létre, hogy a választáson megméresse magát, s ha többséget szerez, akkor elképzeléseit megvalósítsa. Aki viszont nem vesz részt a voksoláson, mert el sem indul rajta, az egész egyszerűen nincs” – hangsúlyozta egy, a tárgyalásokon végig részt vevő, de neve elhallgatását kérő szereplő.

Egyelőre itt tart az ellenzék Békéscsabán.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.