Óriási szolidaritást kapunk a támadás óta – Összegez a kipécézett pécsi civilek vezetője

  • Babos Attila
  • 2017. december 19.

Kis-Magyarország

A röhej csúcsa, amit a civilekkel művelnek – mondja Nyirati András, az Emberség Erejével Alapítvány vezetője, aki az elmúlt napokról mesélt nekünk.

Egyik napról a másikra ismerte meg az ország az Emberség Erejével Alapítvány nevét az elmúlt napokban. Ez az a pécsi civil szervezet, amely ellen olyan hangulatú nyilatkozatot fogadott el a Páva Zsolt polgármester által vezetett pécsi közgyűlés a múlt csütörtökön, amelyhez hasonlóra sokak szerint régóta nem volt példa – és nem is hiányzott senkinek. Mindebben kiemelt szerep jutott Hoppál Péter kulturális államtitkárnak,  aki a Fidesz pécsi elnökeként jelentette be, hogy a „Soros-kampányközpont” ellen nyilatkozatot fogadnak el, és arra biztatta a pécsieket, akadályozzák meg, hogy a szervezet irodához juthasson a városban. Végül nem is maradhattak ott, ahol már hónapok óta foglalt helyük volt. Most mégis úgy tűnik, lesz tető a fejük felett.

Az alapítvány sokrétű civil aktivitást fejt ki a dél-dunántúli térségben. Emberjogi és gyámügyi tanácsadást végeznek, felzárkóztató tanodát működtetnek, emellett sok kisebb településen működő civil szervezetet próbálnak forráshoz juttatni. A mostani ügy apropóján Nyirati Andrással, az Emberség Erejével Alapítvány vezetőjével beszélgettünk. Ő egyúttal a programigazgatója is a fideszes és szélsőjobbos kereszttűzbe került 100 milliós civil programjuknak is, az Erősödő Civil Közösségeknek.

magyarnarancs.hu: Hogyan éltétek meg az elmúlt napokat?

Nyirati András: Intenzíven. Extrán stresszes időszakot élünk, de a stresszhelyzetektől kifejezetten fókuszálttá válok. Mintha kitisztulna a kép, amúgy abszolút megoldáskereső vagyok ilyenkor. Az a jó a csapatban, hogy mind az öt ember (Arató Vilja, Fúrós Anita, Mester Zoltán és Peták Péter) hasonlóan reagál, így még jobban együtt vagyunk. Ha vannak is mélypontok, azok nem egyszerre jönnek ki mindenkinél, így mindig van valaki, aki biztatja a többieket. A múlt szerda, amikor délután megtudtuk, hogy el kell mennünk az irodából, azért nem volt ilyen jó élmény.

false

 

Fotók: Babos Attila

magyarnarancs.hu: Számítottatok erre, hogy nem maradhattok a helyen, ahol már október óta bent vagytok, terveztek, szerveztek?

NYA: Amikor két hete pénteken kiderült, hogy lesz egy politikai nyilatkozat, azonnal szóltam a helyet bérlő vállalkozóknak, hogy fussanak még egy kört az ingatlan tulajdonosával. A bérlők a barátaink, sok hete megegyeztünk velük, és azt a főbérlő, az ingatlan tulajdonosa is tudta, hogy jönne egy alapítvány. Többet azonban nem. A politikusi nyilatkozatokat hallva, amelyekben felkérik a pécsieket, magánszemélyeket és vállalkozókat, hogy ne adják ki nekünk az ingatlanjukat, egyértelmű volt, hogy pontosítani kell náluk, hogy az az alapítvány, amely ott van, azok épp mi vagyunk. Az építkezés startja előtt voltunk, a tervek már elkészültek, nagyon nem lett volna jó, ha elkezdjük az átalakítást, és akkor kell mennünk.

magyarnarancs.hu: Milyennek látjátok a jövőtöket? Milyennek a civil társadalom állapotát vidéken? Eredményes, vagy éppen kontraproduktív a kormány civilellenes kampánya?

NYA: Olyan helyzetbe kerültünk akaratunkon kívül, amit szerettünk volna elérni a pályázattal: olyan nyilvánosságot kaptunk, amilyet előtte soha. És óriási szolidaritást is, ismerősöktől, ismeretlenektől egyaránt. Éppen ez az egyik, ami nagyon hiányzik, hiányzott, ám ami igazán fontos lenne a vidéki civil társadalom számára, de azt hiszem, a budapestiek számára is. Egyébként az OSI-pályázatban is azt azonosítottuk a hazai, különösen a vidéki civil szféra fontos szükségleteként, hogy az emberek eltávolodtak a civil kezdeményezésektől. Olyan civil szervezetek alakultak ki, amilyenek mi is voltunk: jó esetben van akár 3-4 ember, aki teszi a dolgát, de szélesebb társadalmi támogatás nincs mögötte. Ha azt hallja valaki, hogy civil szervezet, akkor egyfajta közösségi ügyre gondol, erről is kellene szólnia ennek, és szólt is korábban, de ez mára elpárolgott a magyar társadalomból. Az erős társadalmi támogatottságot nem éreztük annyira az elmúlt években, ám ez most visszajött. A botrány miatt erősödött fel, de valójában már a pályázatunk során is tapasztaltuk, hogy erősödik a civilek melletti kiállás, például amikor segítséget kértünk külső szakértőktől. Éreztük, komoly igény van a társadalomban, hogy helyi problémákról beszéljenek, akár civilek, segítők, akár szakemberek részvételével.

false

magyarnarancs.hu: Az Emberség Erejével Alapítvány kapott a Norvég Alapból támogatást? Soros Györgyhöz köthető szervezetektől kapott támogatást?

NYA: A Norvég Alapból két pályázati körben is kaptunk pénzt, legutóbb akkor, amikor már a kormány háborút viselt az ilyen, külföldről támogatott civilek ellen. „Soros–pénzt” most nyertünk először.

magyarnarancs.hu: Ti tehát külföldről támogatott civil szervezet voltatok korábban is. A civilek egy része nem jelentkezett ebbe az adatbázisba, tiltakozásul. Az Emberség Erejével rajta van a listán?

NYA: Nincs. Mi ebben az egy dologban vállaltan nem tartjuk be a törvényi előírást. A regisztráció a civilek megbélyegzése. Egyrészt nem igaz, hogy ez átláthatóbbá tett bármit is, mert a regisztráció nélkül is elérhetők a bíróság, de a civilek saját oldalain is a beszámolók, ez a miénken is megtalálható. A civil szervezeteknek Magyarországon évek óta le kell bontania a nagyobb támogatásokat részletesen, akkor is, ha magánadomány, akkor is, ha pályázati pénz. Le kell írni, mennyi volt a pénz, mire fordította, vagyis semmiféle átláthatósági nyeresége nincsen a dolognak. És az, hogy szóban meg a terrorizmussal mossák össze, vagy éppen a pénzmosással, hiszen ez történt, és erre hivatkozva kötelezték a civileket a regisztrációra – ez a röhej csúcsa. Igaz tehát, hogy mi kapunk külföldről támogatást, és tényleg nem kap minden szervezet, de ez az egész nem arról szól valójában, amit állítanak. Ezért éreztem fontosnak, hogy ne regisztráljunk, ezért vagyunk benne az alkotmánybírósági beadványban, ami ezt megtámadta. És ezekkel az előzményekkel érünk el oda, ami történt a pécsi önkormányzatban. Emiatt gondolom, hogy mindez nem az Emberség Erejével Alapítványról szól, még csak nem is Pécsről szól.

Peták Péter balra, Mester Zoltán középen

Peták Péter balra, Mester Zoltán középen

 

magyarnarancs.hu: Az Emberség Erejével Alapítványnak a Norvég Alap pályázata, vagy a mostani, Nyílt Társadalom Alapítványoktól jövő támogatás miatt kellett volna regisztrálnia?

NYA: Ez is röhej: az Európai Unió legfontosabb közösségerősítő, fiatalokat összehozó, az európaiságot erősítő pályázatán, az Erasmus Pluszon elnyert támogatás miatt.

magyarnarancs.hu: Két szervezet nyert pénzt a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól most, a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete és a pécsi Emberség Erejével Alapítvány. Miért titeket díjaztak, és mi volt a pályázati cél?

NYA: Meghívásos volt a pályázat. A Nyílt Társadalom Alapítványok megkérdeztek olyan szakértőket, akik ismerték jól a vidéki civil szféra helyzetét, az abban dolgozó szervezeteket, majd az ő ajánlásaik  alapján több alapítványt és egyesületet meghívtak, hogy vegyenek részt a pályázatban. Azt gondolják, hogy egy vidéki szervezet mélyebb szintre tudja lejuttatni a támogatást, mint ők Budapestről. Erről van szó technikailag.

magyarnarancs.hu: Nem arról van szó tehát, hogy azért akarnak „Sorosék” vidékre támogatást adni, mert ott kevésbé erősek az ellenzéki pártok, mint Budapesten?

NYA: „Gyanús az, ami nem gyanús.” Ha megnézi valaki a Norvég Pályázati Alapot, ugyanez történt. A civilek kezelték a pénzt, nagyon korrekt munkát végeztek, a kormány pedig igyekezett különféle támadásokkal elterelni őket a munkájuktól. Ha a Norvég Alap legutóbbi pályázatait megnézzük, a dél-dunántúli megyékből harminc feletti nyertesről tudunk, ebből huszonöt pécsi vagy baranyai szervezet. Azt lehet tehát mondani, hogy az a pályázati forrás, amit kevésbé decentralizáltan, Budapestről osztanak el, az eljut ugyan vidékre, de leginkább a megyeszékhelyekre, egy-egy kisebb szervezet persze lehet, amelyik így is nyer, de nem ez jellemző. Innen jön az a pályázati gondolkodás, hogy ha ezt decentralizáljuk, akkor nagyobb esély van rá, hogy például Pécsről egy szervezet olyan kapcsolati hálóval rendelkezik, hogy a legkisebb, akár nem is formalizált szervezetekhez is el tudja vinni a forrásokat.

false

magyarnarancs.hu: Azután, hogy megjelentek az első, az Emberség Erejévelt támadó, a szervezet nevét ugyan ki nem mondó fideszes nyilatkozatok, ti meghívtátok Páva Zsolt pécsi polgármestert kávézni. Nem hallottunk arról, hogy igent mondott volna. Nem is válaszolt?

NYA: Kaptunk választ, a kabinetfőnöke küldte. Lényegében nem fogadta el a meghívást, indoklása szerint azért, mert ő majd folyamatában, a pécsiektől tájékozódik az ügyben.

magyarnarancs.hu: A pécsi városvezetéstől kaptatok valaha támogatást? Akik ismernek benneteket, gondolhatják, hogy igen. Te ugyanis, az Emberség Erejével vezetője-alapítója a korábbi városi vízszolgáltató, a Páva Zsolték által elfoglalt Pécsi Vízmű ügyvezetőjének fia vagy, míg a szervezethez tartozó Élmény Tár Tanoda alapítója-vezetője Tasnádi Zsófia a 2009 elején elhunyt volt pécsi polgármester, Tasnádi Péter lánya.

NYA: Kaptunk városi támogatást korábban, háromszor is, de nem kiemelkedő összeget másokhoz képest, és amikor Zsófi édesapja polgármester volt, nem pályáztunk. Azóta inkább külföldi forrásokból tudjuk fenntartani magunkat és programjainkat. A vidéki civil szféra amiatt is nagy bajban van, mert a hazai pályázatok uralva vannak, így életbe vágó, hogy kapjunk külföldről támogatást.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.