Kiskunhalas

Szocialista válóper

  • Kohout Zoltán
  • 2011. november 17.

Kis-Magyarország

Várnai László 12 évig volt Kiskunhalas első számú embere, de tavaly már nem indult a választáson. Most elhagyja régi pártját, igaz, Bács-Kiskun megyében nem ő az egyetlen.

„Én is átigazolok. Nem tudom, mi lesz ennek a vége, de azt tudom, hogy velük még van esély” – mondja Várnai László. Kiskunhalas volt szocialista polgármestere azért távozik az MSZP-ből és lép át a Demokratikus Koalícióba, mert úgy érzi: a fáradt szocialista párt mellett ez az új formáció képes erőt, dinamikát vinni a szabadelvű és baloldali politizálásba.
A volt polgármester most egyike azoknak, akik sok év után hagyják el az MSZP-t. Várnai szocialista színekben négy évig parlamenti képviselő, míg 12 évig a város vezetője volt. Neve az országos nyilvánosság előtt a 2000-es évek derekán vált igazán ismertté, amikor társaival szembeszálltak a Zuschlag János vezette (főleg a pártlétszám-gyarapítás módszereivel terjeszkedő) körökkel. Elmondása szerint a város hírnevének rengeteget ártott a később alapítványi ügyei miatt bűnszervezetben elkövetett csalásért hat és fél év börtönre ítélt exképviselő – ekkoriban tapadt a város említéséhez a „Zuschlag-falva” gúnynév. Később azonban épp Várnai vezetésével tisztították meg tagrevízió útján a helyi MSZP-t a trükkösen „leigazolt” nem csak városi, de megyei, sőt átmenetileg országos befolyást szerző tagoktól.

 

 

Szalagvágás - még szocialista színekben (balra Várnai László)


Szalagvágás – még szocialista színekben (balra Várnai László)

 

Várnai László a DK színre lépéséről azt mondja: míg kezdetben némi csalódással vette tudomásul, hogy a személyes ellentétek szakadáshoz vezettek az MSZP-ben, addig ma már-már reménykeltőnek látja a fordulatot. „Nincs, aki a jobboldal legutóbbi választási sikeréhez hasonlóan tömegeket tudna maga mellé állítani. Az nem siker, hogy a kormány támogatottságának hanyatlása mellett az MSZP szinten tartja a vesztes 2010-es választáson mutatott elfogadottságát” – vélekedik volt pártjáról.  Várnai a 2010-es választások után arra számított, hogy a súlyos vereség személyi és politikai irányváltást érlel az MSZP-ben, hogy a régiek „hátrébb lépnek, és helyet adnak újaknak”. Ehelyett viszont „az történt, hogy bár jelentkezett egy-két új arc, mellettük maradtak a régiek. Noha a párt sokat köszönhet nekik, mégse szerencsés olyan mértékben ragaszkodni a hatalomhoz és pozícióhoz, hogy a Horn-korszak óta ne változhasson lényegesen a pártvezetés”. A volt polgármester tavaly már nem is indult a választáson, ám nem hagyott fel a közéleti tevékenységgel: Sikeres Halasért Társaság néven civil közösséget szervezett.
Várnai komoly hibákat és mulasztásokat ró fel a Gyurcsány-kormányoknak, mégis úgy ítéli meg, hogy Horn Gyula óta Gyurcsány az egyetlen nagy formátumú baloldali politikus, akinek karizmatikus ereje, intelligenciája, szervező- és politikai képességei esélyessé tehetik a jobboldallal való sikeres szembeszállásra. Kiskunhalas volt polgármestere, aki november 16-án jelentette be döntését a halasi alapszervezetben, arra a kérdésre, hogy vállalna-e szerepet akár helyben, akár a DK országos hatókörű szervezeteiben, nemmel válaszolt.
Vízkeleti Szabolcs, helyi MSZP-elnök biztos benne, hogy Halason (ellentétben több más település szocialista alapszervezeteivel) nem lesz konfliktus a maradók és a pártból távozók között, sőt, remélhetőleg az együttműködésben lesznek érdekeltek. A térség több helyi MSZP-szervezetéről ugyanakkor pártbéli forrásaink azt valószínűsítik, hogy leginkább a középgenerációs tagság – a 40 és 60 közötti réteg – lép át a DK-ba. Egy MSZP-s pártvezető forrásunk szerint ettől jelentősen eltérhet a fővárosi taglétszámváltozás koraránya és mértéke. „Budapesten az idősebb párttagok is szorosabban kötődnek Gyurcsányhoz, így nem zárom ki, hogy a vidékhez képest abból a korosztályból is többen csatlakoznak az új párthoz.”

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.