Csobánka

Bevállalt cenzúra

  • Kleer László
  • 2011. november 15.

Kis-Magyarország

Újból saját lapot indít a csobánkai önkormányzat. A főszerkesztő havi 70 ezerért azt is megteszi, hogy megjelenés előtt cenzúráztatja a lapot a főpolgármesterrel. Mindezt szerződésbe is foglalták.

A csobánkai önkormányzat annyira „vágyott” a helyi nyilvánosságra, hogy az idei költségvetésben nulla forintot szavazott meg a helyi lapra. Ennek ellenére lakossági nyomásra, pár héttel ezelőtt kiírtak egy, az újság kiadására és szerkesztésére szóló pályázatot. Erre jelentkezett is egy szentendrei lakos, s miután más jelentkező nem akadt, az illető könnyedén vette az akadályt: most havi hatoldalas lapot készít négyszáz példányban 70 ezer forintért.

 

A polgármesternek mindent látnia kell


A polgármesternek mindent látnia kell

Az igazán érdekes az, hogy az önkormányzat és az új szerkesztő közösen összeállított egy szerződéstervezetet, amelyben meglepő részletek is helyet kaptak. Többek között az, hogy a szerkesztő a közlésre szánt anyagokat előre jelzi a polgármesternek, majd nyomdába adás előtt „adategyeztetés” céljából a kész lapot elektronikus úton elküldi neki, és ő ezt 48 órán belül jóváhagyja. Magyarán a szerződésben szentesítették a cenzúrát.

 

Ezt a szöveget aztán a képviselő-testület elé terjesztették elfogadásra, ami azt jelenti, hogy a jegyző törvényességi szempontból nem talált rajta kifogásolni valót. Az egyik képviselő azonban gyanút fogott, és megkérdezte a pályázót, ha vele készít a szerkesztő interjút, akkor azt is elküldi-e a polgármesternek engedélyeztetésre megjelenés előtt? „Igen” – válaszolta erre a szerkesztő. Ez a megoldás némi vitát váltott ki a képviselő-testületben, végül az egyik képviselő azt javasolta, hogy mivel a cenzúrázást úgysem tudják megakadályozni, legalább ne írják le a jegyzőkönyvbe.

 

Hogy így lett-e vagy sem, azt egyelőre nem tudni, mert a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei hónapokkal később kerülnek nyilvánosságra a csobánkai önkormányzat hivatalos honlapján. Az utolsó olvasható jegyzőkönyv november elején a 2011. áprilisi – azaz hat hónap múlva ezt a döntést is megismerhetjük. A végeredmény szempontjából azonban szinte mindegy is, mire jutottak „hivatalosan”, hiszen a szerkesztő hozzáállása garantálja a megoldást.

Figyelmébe ajánljuk

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.

Senki sem látogatja "Attila király" zsadányi "fapalotáját", ami a helyi polgármester fantazmagóriája

A nemrégiben a Magyar Nemzeti Múzeumban a hun fejedelemről nyílt nagyszabású Attila-kiállításon meg sem említik a Békés megyei Zsadányt, miközben a község polgármestere „Attila király fővárosának” nevezi települését, bár ezt semmi nem támasztja alá. A 120 millió forintért ott felépített uralkodói „fapalota” kong az ürességtől.

A hallgatás ára – Orbán elvbarátját, Sztojka Attilát választotta a kritikus fideszes cigányok helyett

Hiába bomlott meg a fideszes roma közösség Sztojka Attila mögött, amiért sokan nem tudtak vezetési stílusával azonosulni, Orbán mégiscsak őt tette az országos listára, méghozzá biztos befutó helyre. Bizonyára nem ártott ennek a döntésnek, hogy az államtitkár egy alkalmat eltekintve egyszer sem szólalt meg, amikor párttársai megbélyegző kijelentéseket tettek a romákra. 

Hende Csaba, aki erős hűbéruralmi rendszert épített ki Vas megyében

A szombathelyi Hende Csaba pályája a karrierről, befolyásról, hatalomról szólt – no meg egy kupakos távcsőről és a határmenti kerítésépítésről. Pályája az MDF-ből a polgári körökön és a Honvédelmi Minisztériumon át vezetett az Alkotmánybíróságig. Mindeközben bő két évtizedig volt Szombathely és térsége képviselője és politikai irányítója, de most ennek is vége. 

Munka vagy játék? A gamer notebookok kettős szerepe

  • Támogatott tartalom

Egy gamer laptop jóval több, mint hordozható játékgép. Az elmúlt években ezek az eszközök fokozatosan átlépték a szórakoztatóelektronika határait, és egyre inkább univerzális teljesítményplatformmá váltak. A kérdés ma nem az, hogy játékra vagy munkára valók-e, hanem az, hogyan képesek egyszerre kiszolgálni mindkét világ elvárásait.

A legfrissebb számok mutatják: a nyugat-romániai megyék megelőzték a szomszédos magyar térségeket

Az Európai Unió átlagát tekintve, vásárlóerő-paritáson számolva a nyugat-romániai megyék – Szatmár kivételével – megelőzték az összes kelet-magyarországi és dél-alföldi térséget. Békést még a legszerényebb értékekkel rendelkező Szatmár is. Nagyobb a nyugat-romániai megyék növekedési potenciálja, itthon alig van beruházás, az innováció pedig szinte a nullával egyenlő.