Csobánka

Bevállalt cenzúra

  • Kleer László
  • 2011. november 15.

Kis-Magyarország

Újból saját lapot indít a csobánkai önkormányzat. A főszerkesztő havi 70 ezerért azt is megteszi, hogy megjelenés előtt cenzúráztatja a lapot a főpolgármesterrel. Mindezt szerződésbe is foglalták.

A csobánkai önkormányzat annyira „vágyott” a helyi nyilvánosságra, hogy az idei költségvetésben nulla forintot szavazott meg a helyi lapra. Ennek ellenére lakossági nyomásra, pár héttel ezelőtt kiírtak egy, az újság kiadására és szerkesztésére szóló pályázatot. Erre jelentkezett is egy szentendrei lakos, s miután más jelentkező nem akadt, az illető könnyedén vette az akadályt: most havi hatoldalas lapot készít négyszáz példányban 70 ezer forintért.

 

A polgármesternek mindent látnia kell


A polgármesternek mindent látnia kell

Az igazán érdekes az, hogy az önkormányzat és az új szerkesztő közösen összeállított egy szerződéstervezetet, amelyben meglepő részletek is helyet kaptak. Többek között az, hogy a szerkesztő a közlésre szánt anyagokat előre jelzi a polgármesternek, majd nyomdába adás előtt „adategyeztetés” céljából a kész lapot elektronikus úton elküldi neki, és ő ezt 48 órán belül jóváhagyja. Magyarán a szerződésben szentesítették a cenzúrát.

 

Ezt a szöveget aztán a képviselő-testület elé terjesztették elfogadásra, ami azt jelenti, hogy a jegyző törvényességi szempontból nem talált rajta kifogásolni valót. Az egyik képviselő azonban gyanút fogott, és megkérdezte a pályázót, ha vele készít a szerkesztő interjút, akkor azt is elküldi-e a polgármesternek engedélyeztetésre megjelenés előtt? „Igen” – válaszolta erre a szerkesztő. Ez a megoldás némi vitát váltott ki a képviselő-testületben, végül az egyik képviselő azt javasolta, hogy mivel a cenzúrázást úgysem tudják megakadályozni, legalább ne írják le a jegyzőkönyvbe.

 

Hogy így lett-e vagy sem, azt egyelőre nem tudni, mert a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei hónapokkal később kerülnek nyilvánosságra a csobánkai önkormányzat hivatalos honlapján. Az utolsó olvasható jegyzőkönyv november elején a 2011. áprilisi – azaz hat hónap múlva ezt a döntést is megismerhetjük. A végeredmény szempontjából azonban szinte mindegy is, mire jutottak „hivatalosan”, hiszen a szerkesztő hozzáállása garantálja a megoldást.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.