Princz Gábor csúnyán bedőlt szállodáját is segítette a Töröcskei-féle, szintén bedőlt takarékszövetkezet

  • - ngm -
  • Kupi Györgyi
  • 2015.01.05 06:01

Kis-Magyarország

A Töröcskei Istvánt soraiban tudó Körmend és Vidéke 400 milliós hitelkeretet adott Princz szentgotthárdi szállodájához. Sőt, a hotelt még Orbán Viktor is kiemelten szerette.

Töröcskei István és Princz Gábor – a két pénzügyi szakember virágzó kapcsolatáról az elmúlt hetekben először a Népszabadság számolt be. Erről az ügyletről keretes írásunkban olvashat bővebben, itt csak a következőt idéznénk a cikk elejéről: „Milliárdos hitelt kapott a csődbe ment Széchenyi Banktól Princz Gábor érdekeltsége. Az egykori Postabank-vezér vállalkozása a Tesco áruházláncnak fejleszt csekkbefizető automatákat – valószínűleg fölöslegesen.” Mint az egyébként ismert: Töröcskei éveken át vezette az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK), ám erről a posztról a Töröcskei érdekeltségébe tartozó, kisebb részben állami tulajdonú Széchenyi Bank csődje miatt távoznia kellett tavaly év végén. (A témába vágó szerkesztőségi írásunkat itt olvashatja el.)

A következőkben egy olyan ügyletet ismertetünk, amelyben Töröcskei és Princz neve – hasonló szerepkörökben – szintén felmerül. A helyszín ezúttal Nyugat-Magyarország, egész pontosan Szentgotthárd lesz.

A volt Postabank-vezér szállodát épít

Princz 2009-ben nyitott szállodát Szentgotthárdon – erről az országos és a helyi sajtó is beszámolt. A hotelt a két évvel korábban nyitott termálfürdő „kiegészítésének” szánták, mivel szakemberek szerint a fürdő látogatottsága csak egy ilyen intézménnyel növelhető. A Gotth’Art Hotel tulajdonosa a West Union Invest Kft. (WUI) volt, amely Princz Gábor érdekeltségi körébe tartozott. A cégnek éveken keresztül volt az ügyvezetője a volt Postabank-vezér, ám működése nem volt túl sikeres, mert a cég élére tavaly decemberben felszámolóbiztost neveztek ki. De ne rohanjunk ennyire előre, vissza Szentgotthárdra!

Princz Gábor 2006-ben

Princz Gábor 2006-ban

Fotó: MTI

A Gotth’ Art Hotelre 2013 tavaszán került lakat, azzal az indokkal, hogy felújítják. Csakhogy a szálló azóta sem nyitott ki.

A szállót üzemeltető West Union ekkor már fűnek-fának tartozott: 2012-ben indított végrehajtást ellene a NAV és egy közjegyző, a cég ezenkívül tartozott még az Artisjusnak, egy üdítőital- és egy borforgalmazó cégnek, egy alföldi székhelyű takarékszövetkezetnek, valamint egy mérnöki irodának, és a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) is – utóbbi a cégnek 4,5 milliárd forint hitelt nyújtott a projekthez. Mindezek az Igazságügyi Minisztérium elektronikus cégjegyzékében található cégkivonatból derülnek ki.

A szálló egyébként Orbán Viktor támogatását is élvezte: a kormányfő egy évvel ezelőtti szentgotthárdi látogatása idején (a szlovén miniszterelnökkel találkozott Orbán), január 10-én jelent meg a kormányrendelet a WUI stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről. (A csődtörvény 2011-ben hatályba lépett módosítása alapján azokat a gazdálkodó szervezeteket nyilváníthatja a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb és átláthatóbb legyen, és egységesített eljárás szerint történjék. Hogy a szálloda esetében mit jelent mindez, arról a nyugat.hu számolt be: a cég „a kifizetésekre moratóriumot hirdethet, a beszállítók pedig a fizetés elmaradására hivatkozva nem függeszthetik fel a folyamatos szállítást. A cégek felett az irányítást az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. veszi át.”) A WUI üzemi eredménye eközben a cégadatok szerint évről évre zuhant: 2010-ben üzemi eredményként még 20 millió forintot tudott felmutatni, ám 2011-ben ugyanez az adat mínusz 75 millió volt, 2012-ben már mínusz 123, illetve 2013-ban mínusz 100 millió.

A Princz-féle hotel életre keltéséhez valóban fűződött „közérdek”, ugyanis az önkormányzat tulajdonában lévő termálfürdőnek komoly veszteséget jelent, hogy a hotel üresen áll: a „szálloda tulajdonosa és a fürdő közötti megállapodás alapján a szálló vendégei – a munkavégzés céljából érkezett vendégek kivételével – fürdőjegyet is vettek. Egy százötven férőhelyes szálloda esetében ez, háromezer forintos belépővel, harmincezer vendégéjszakára számolva kilencvenmillió forintot jelent. Az önkormányzat a fürdő veszteségét (az üzemeltetésből eredőt, és a beruházásra felvett hitel adósságszolgálatát) fizeti, ez évi 300-400 millió forint kiadást jelent Szentgotthárd költségvetésében” – nyilatkozta a magyarnarancs.hu-nak még nyáron Huszár Gábor, ősszel újrázó kormánypárti polgármester. A WUI egyébként a fürdőt üzemeltető önkormányzati tulajdonú Gotthárd-Therm Kft.-nek is tartozott, ez az összeg a céget vezető dr. Simon Margit szerint akkor 8 millió forint volt. A cégadatok szerint a WUI ellen 2014. december 5-én megindították a felszámolást. Ez ügyben ismét megkerestük Huszár Gábor polgármestert, hogy érdeklődjünk, hogyan érinti a várost a WUI ellen megindított felszámolási eljárás, bekapcsolódott-e ebbe az önkormányzat, de nem kaptunk választ.

A WUI körül egyébként egy meglehetősen szövevényes céghálót találtunk: a cég többségi tulajdonosa az Unioninvest Zrt., melynek ügyvezetője szintén Princz Gábor (ez az a cég, amely a cikk elején említett első Töröcskei-féle hitelben is felbukkant, részletek a keretes írásban – a szerk.), a cég egyedüli részvényese pedig az a Rufinus B Kft. amelynek ügyvezetője Szabó-Princz Orsolya. Ennek a cégnek a tulajdonosa a TE-ART ZRT. (vezető tisztségviselő: Princz Gábor), részvényesei között megtaláljuk Princz Györgyöt és az ausztriai címmel bejegyzett Orbán Istvánt. A cégek ellen több eljárás (főleg végrehajtás) folyik, azaz a Körmend és Vidéke felszámolójának nem lesz egyszerű dolga Princz érdekeltségeitől pénzhez jutni, ahogy a WUI felszámolójának sem, hiszen a WUI mögött álló cégek is bajban vannak. Ám ez majd úgyis a jövő zenéje lesz.

Erőteljes személyi átfedések

De hogy jön a képbe Töröcskei István?

Hát így:

false

 

Ez a részlet a WUI tulajdonában álló, Szentgotthárd, Fürdő utca 12/2. helyrajzi számú ingatlan, a szálló tulajdoni lapjáról származik.

Erre az ingatlanra jegyzett be a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet 2012. október 18-án keretbiztosítéki jelzálogjogot, 400 millió forint erejéig. Ez tulajdonképpen egy hitelkeret, amelyről ugyanakkor nem derül ki, hogy mennyi lett belőle felhasználva. Abból ugyanakkor, hogy ezt a jogot még nem törölték tavaly december közepéig, arra lehet következtetni, hogy lehet tartozása a WUI-nak a takarékszövetkezet felé. A tulajdoni lapot átböngészve más furcsaságot is találunk. Nagyon úgy tűnik, hogy a Körmend és Vidéke úgy fogadta el Princz Gábor cégének ingatlanát fedezetül, hogy azon már volt két végrehajtás, az egyiket 2012. június 25-én jegyeztette be a NAV – 84,2 millió forint –, a másikat a Swietelsky végrehajtója augusztus 9-én – 69 millió forint –, ezeket a tartozásokat a mai napig nem törölték a tulajdoni lapról.


Ráadásul a pénzintézetet nem lehet azzal vádolni, hogy nagy energiákat fektetett volna Princz leinformálásába: az MFB 2012. június 4-én egy sajtótájékoztatón tért ki problémás ügyleteire, ezek között szerepel a WUI is, a kockázatvállalás összege 8,9 milliárd forint.

De most már tényleg rátérünk Töröcskei Istvánra!

Még 2014. január 22-én vonta vissza a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el végelszámolását a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB indoklásában a következő szerepel: annyira meggyengült a pénzintézet likviditási helyzete, hogy fennáll a veszélye, nem fog tudni eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Ezt megelőzően az MNB biztosokat rendelt ki, akik – az MNB közleménye szerint – a takarékszövetkezet tőke- és likviditási helyzetében számos hiányosságot tártak fel. A hiányosságok több esetben hasonló ügylettípusokhoz kötődtek. A végelszámolás indoka az volt, hogy a „nagyszámú és jelentős részben súlyos jogszabálysértés, biztonsági hiányosság kiküszöbölése, a belső kontrollmechanizmusok kiépítése és így a biztonságos hitelintézeti működés helyreállítása, fenntartása olyan ráfordításokat igényelne, amelyek még középtávon sem tennék lehetővé a nyereséges gazdálkodást”.

A Körmend és Vidékénél 2013. novembere óta végzett átfogó vizsgálatot az MNB. Ennek kapcsán november 14-én közleményt adott ki „egy kommunikációs ügynökségen keresztül Török Péter, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet egyik tulajdonosa és Töröcskei István, az ismert bankár, jelenleg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója” – írta anno az origo.hu. A közlés szerint Töröcskei „szintén jelentős tulajdonnal bír a takarékszövetkezetben. A tulajdonosok elkötelezettek az intézmény mellett, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pénzintézet prudens működése fennmaradjon.”

Töröcskei István

Töröcskei István

Fotó: MTI

Ám pár hónappal később, 2014 januárjában már az ÁKK adott ki közleményt, melyben ezt írták: „A média tavaly november közepe óta tévesen aposztrofálja Töröcskei Istvánt a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet egyik jelentős tulajdonosaként.” A közlemény szerint ez nem pontos megnevezés, mert „Töröcskei csupán egy tag a 265 tagú szövetkezetben, és mint betétes, egy szavazattal bír. Operatívan a takarékszövetkezet életében soha nem vett részt, működését befolyásoló döntéseket nem hozott, mivel sem az igazgatóságnak, sem a felügyelőbizottságnak nem tagja” – olvasható a tájékoztatásban. Az ÁKK még hozzáfűzte: Töröcskei betétes minőségében is csupán „trustee”-ként, valamint nem jelentős tulajdoni hányadot birtokolva szerepel a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetben.

De van itt még egy érdekes szál. A portfolio.hu ezt írta a takarékszövetkezet kapcsán 2014 januárjában: a „cégadatok szerint négytagú igazgatóság irányítja a körmendi takarékot: Török Péter, Habozy László, Barkóczi István és Forgács Béla, akik nagyrészt 2009 körül kerültek kapcsolatba a céggel. A takarékszövetkezet 2007–2009-ben került olyan nehéz helyzetbe, hogy csak az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) tőkejuttatása tudta volna stabilizálni a helyzetét. Ennek feltételeit (az irányítási jogok átadása) azonban a takarék nem akarta teljesíteni, hanem új befektetőket keresett. Így került a jelenlegi befektetői kör a takarék tulajdonosai és irányítói közé. Forgács Béla 2007 decemberében, Barkóczki István 2009 januárjában, míg Habozy László és Török Péter egy év felügyelőbizottsági tagság után, 2010 december végén lett tagja a vezérigazgatóságnak. Töröcskei István (aki jelenleg az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója is) 2009 júliusa óta a zalaegerszegi székhelyű Széchenyi István Hitelszövetkezet igazgatóságának elnöke, és az ennek társbankjaként működő Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. alapító-tulajdonosa (a T&T Ingatlankezelő és Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül tulajdonos). A Széchenyi István Hitelszövetkezet héttagú igazgatóságának tagja Töröcskei mellett a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatóságában is helyet kapó Török Péter és Habozy László. Török, Habozy és Barkóczi neve a takarékszövetkezetet körülvevő cégháló számos tagjánál feltűnik.”

Török Péter neve aligha mellékes ebben a történetben. A Körmend és Vidéke ugyanis akkor biztosította a 400 millió forintot a WUI-nak, amikor Török a Princz Gábor képviselte Medic Union felügyelőbizottsági tagja volt. (Miközben ugye Habozy és Török ugyanekkor a Töröcskei István által elnökölt Széchenyi Hitelszövetkezet igazgatósági tagjai is voltak.) Habozy Csaba pedig Princz mellett a másik ügyvezető volt a Medic Unionban, és Habozy Csaba édesanyját ugyanúgy hívják, mint a Körmend és Vidékében szereplő Habozy Lászlóét, sőt, mindkettőjüknek Szeged ugyanazon utcájába van a lakcímük bejegyezve.

Princz–Töröcskei, első felvonás

A Népszabadság írása szerint Princz egyik érdekeltsége, a Digit Pont Network Kft. olyan szolgáltatást fejleszt, „amelynek a segítségével az emberek a Tesco áruházakban tudják befizetni csekkjeiket”. A projekthez a Széchenyi Bank biztosított kölcsönt, mégpedig a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében. „A Tesco áruházakban jó pár napja új automaták jelentek meg: a kék készülékek képernyőjén futó video szerint beolvassák az emberek csekkjeit, azokat egy QR-kóddá alakítják, s ezzel a vásárlók a Tesco nyitvatartási idejében a pénztáraknál fizethetik ki a csekkeket.” Az áruházláncnál a lapnak decemberben azt mondták: „Hamarosan indul a szolgáltatás, s arra törekszenek, hogy a közüzemi szolgáltatók, távközlési cégek szerződéses partnerként minél hamarabb csatlakozzanak a rendszerhez. Azaz, csak a Tescóval szerződött szolgáltatók csekkjeit lehet befizetni, a többivel továbbra is a postára kell menni.” A cikk megjegyzi: ahhoz, hogy minden csekket elfogadjanak, a Tescónak több száz szolgáltatóval kellene megállapodnia: a társasházaktól az áramszolgáltatókig. Ráadásul 2015-től minden csekken kötelező a QR-kód használata, így az automata is értelmetlenné válik. A rajtuk elhelyezett felirat szerint az automaták az említett Digit Pont Networkhöz tartoznak. „A cég beszámolójának melléklete szerint a Széchenyi Banktól 1,1 milliárd forint hitelt vett fel, s a közelmúltban további 200 milliós kölcsönt kapott a Dél-dunántúli Takarék Banktól. (…) A cég budapesti, Sramli utcai székhelyéül szolgáló társasházi lakás az Unioninvest Zrt. cégkivonata szerint Princz Gábor lakcíme.”

Neked ajánljuk