Egy ritka gázos cég és strómanok állnak a kiskunhalasi hulladékbotrány hátterében

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 20.

Kis-Magyarország

A helyszínen jártunk utána, miképp volt lehetséges, hogy 1000 tonnányi veszélyes hulladék rohadt rendes védelem nélkül.

A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban helyszíni riportot közlünk a Kiskunhalas határában lévő hulladéktelep áldatlan viszonyairól. Amint az írásunkból kiderül, a telep kezelésével megbízott céget már 2013-ban felszámolták, igaz, nem ez volt az egyetlen probléma a Bács-Reál Kft. történetében. Íme, egy részlet a cikkből:

A „problémák forrása az volt, hogy – mint az a későbbi perben kiderült – H. István cégvezető jelentős összegű pályázati bevételeket remélt, és ezekben bízva komoly hiteleket vett fel, illetve nagy értékű autólízing-szerződéseket kötött. A pályázati sikerek azonban elmaradtak, de a városban terjedő szóbeszéd szerint a vezetőség egyes tagjai ennek ellenére sem változtattak költekező életmódjukon: 2010–2011 táján a cég gyors ütemben kezdett eladósodni. (...) 2011-ben nemcsak rendőrségi nyomozás, majd ügyészségi eljárás indult, hanem megkezdődött a Bács-Reál felszámolása is. A felszámoló próbált enyhíteni a környezet épségét fenyegető kockázatokon: a legveszélyesebbnek ítélt, néhány kamionnyi hulladékot elszállíttatta. Csakhogy a kezdetben nagy forgalmat bonyolító, 100–170 millióra becsülhető vagyonú, több tucat dolgozót foglalkoztató és csaknem 50 milliós gépparkot működtető cég kasszájában a felszámoláskor mintegy 3 millió forint maradt. H. ellen egyébként maga a felszámoló Kerszi Zrt. is feljelentést tett, miután a Bács-Reál vezetői a szükséges dokumentumokat nem adták át a felszámolás elindításakor, s így nem volt feltérképezhető, hová tűnt a pénz a cégből. (...)

Helyszíni életérzés

Helyszíni életérzés

 

 

A sikkasztás, csődbűntett, veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályok megsértése és közokirat-hamisítás gyanújával indult nyomozások, majd a vádemelés eredményeként H. Istvánt 2013 elején már első fokon jogerőssé váló bírói döntéssel 8 hónapi börtönre ítélték, de a büntetés végrehajtását 2 évre felfüggesztették. De a fő felelős nem úszta meg ennyivel, mert közben a nagy értékű járművek eltüntetése miatt a lízingcégek is a hatóságokhoz fordultak. A Bács-Reálnál eleinte »csak« nem fizették a részleteket, később pedig hiába próbálkoztak a követeléskezelő cégek, a telephelyen egy darabokra szedett és egy javítás alatt álló járművet találtak – a bő 40 milliós, kamionokból és egyebekből álló flottának hűlt helye volt. (...) forrásaink szerint nem fizették ki a sofőröket sem, sőt: 2011-ben a céget eladták két strómannak. (...) A lízingszerződések és a cég­eladás miatt H. István ellen is újabb bírósági eljárás indult közokirat-hamisítás és jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt. A pernek idén tavasszal lett vége első fokon: H. 4 év börtönt kapott, de mind a védője, mind az ügyészség fellebbezett, így ez még nem jogerős.”

A teljes cikket a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.