Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazódott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe.
Egyelőre nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését, vagy házi őrizetbe vételét. Holott az 1,4 milliárd forint károkozással is összefüggésbe hozza a vádhatóság Simonkát. Történt mindez annak ellenére, hogy még tavaly októberben a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei alapján Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta a kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amelynek a törvényhozás eleget tett, majd meg is gyanúsította a politikust a vádhatóság
Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Az ügyészség korábbi közlése szerint Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg. Ezért 2009 követően egy olyan személyi kört épített fel, amelynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Nem tart attól…?
Alighanem ez áll annak a napokban az országgyűlés elnökéhez, Kövér Lászlóhoz beadott, de Polt Péternek címzett beadott írásbeli kérdésnek a hátterében, amelyet Szabó Szabolcs független országgyűlés képviselő jegyez. Benyújtott kérdésnek címe: „Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?”
| ||
A többoldalas írásbeli kérdés hosszan taglalja az előzményeket, így a legfőbb ügyésznek a mentelmi jog felfüggesztésére tett indítványakor, valamint a gyanúsításkor kiadott sajtóközleményeit.
Szabó Szabolcs a büntetőeljárási törvény passzusait elemezve arra a következtetése jutott, hogy ennek alapján a nyomozást végző ügyésznek kényszerintézkedést kellene alkalmania. E nélkül ugyanis a gyanúsított a bizonyítás meghiúsítása érdekében megfélemlíthet más személyt, jogellenesen befolyásolhatja vallomásukat, bizonyítékokat semmisíthet meg és más egyéb módokon befolyásolhatja a nyomozást és a bizonyítási eljárást.
Szabó Szabolcs megjegyzi: „egy olyan országgyűlési képviselőről van szó, akinek kormánypárti politikai szerepvállalása, országgyűlési képviselői státuszára kiépített befolyása Békés megyében egyedülálló. Aki kicsit tájékozott a helyi viszonyokat illetően, az tudja, hogy a megye gazdasági szereplői, vállalkozói, vagy polgármesterei, egyéb önkormányzati vagy akár hatósági szereplői nem egyszerűen tudomásul vették, hogy Simonka György befolyásos személyiség, hanem alkalmazkodtak hozzá, mert úgy tapasztalták, vagy remélték, hogy rajta keresztül tudnak érvényesülni, különböző forrásokhoz, vagy előnyökhöz jutni.”
Szabó szerint a Simonka vagy családtagjai érdekeltségébe tartozó és felügyelt céghálózati tevékenység és korrupciógyanús ügyletek nem szüntethetőek meg egy pillanat alatt, másrészt kényszerintézkedés nélkül mindez magában rejti a bűnismétlődés lehetőségét is.
Simonka most is politikai súlyát fitogtatja
Végül Szabó Szabolcs azt is feszegeti, nem tart-e attól a legfőbb ügyész, hogy a kényszerintézkedés elmaradása azt a látszatot kelti, az ügyészség vezetésének nincs ellenére, ha Simonka, ahogy eddig is, politikai súlyát, befolyást fitogtassa. Ez ugyanis önmagában is alkalmas, hogy az eljárásban megszólalók hallgassanak, megváltoztassák, vagy felpuhítsák vallomásukat.
A napokban a Válasz Online-on jelent meg Keviczki István, posztjáról lemondott bíró interjúja arról, hogy a Polt Péter-féle ügyészség gazdasági ügyekben politikai alapon szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.
Polt ügyészsége politikai alapon szelektál, mit vizsgálnak és mit nem
Legyen csend itt is. Keviczki István december 15-én drámai üzenetben jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött bírói posztjáról. A Válasznak adott interjúban nem kevesebbet állít, minthogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.
Még tavaly december elején, akkor másfél hónappal a legfőbb ügyész Simonkáról szóló, vádirattal felérő sajtóközleménye után a Narancs.hu arról érdeklődött a Központi Nyomozó Főügyészségen, hogy a felmerült több irányú és igen súlyos gyanúsítás ellenére „konkrétan és pontosan miért nem merült fel, hogy őrizetbe vegyék Simonka Györgyöt és kezdeményezzék előzetes letartóztatását a bíróságnál?” Miért nem merült fel a házi őrizetbe vétele sem? Erre akkor nem kaptunk semmilyen választ.
Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka
Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte. Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt - ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság.
Aki hivatalos személyt befolyásol
Az utóbbi napokban két kérdéssorral fordult a Narancs.hu Simonka-ügyben az ügyészséghez. Az elsőben azt kérdeztük, hogy a fideszes országgyűlési képviselővel szemben a többirányú gyanúsítás ellenére miért nem merült fel a befolyással üzérkedés?
Ezt arra való hivatkozással lehet elkövetni, hogy valaki hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért. A főügyészség válasza tételesen felsorolta, hogy Simonka gyanúsítotti kihallgatása során milyen bűncselekmények megalapozott gyanúját közölték vele.
- Két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettét.
- Két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettét.
- Két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettét.
- Két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettét.
- Két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségét.
Ehhez hozzátették, hogy „az ügyészség csak az elvégzett nyomozati cselekményekről adhat tájékoztatást”, így a Narancs.hu-nak „a bizonyítékok értékelését célzó kérdésére válaszadásra nincs mód”.
Másodjára azt tudakoltuk a főügyészségtől, hogy a gyanú szerint bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények nyomozása során, ahol Simonkán kívül 34 másik személyt is kihallgattak, mely, az országgyűlési képviselőhöz közvetlenül vagy közvetve, vagy családtagjain, hozzátartozóin és barátain keresztül kötődő cég, alapítvány vagy szervezet, illetve mely családtagja, rokona vagy barátja került látókörbe?
A Központi Nyomozó Főügyészség lakonikus válasza úgy szólt, hogy „folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos ezen kérdéseinkre válasz nem adható.”
