Polt Péter nem mondta meg, pontosan milyen törvényi feltételek hiányoznak a Simonka elleni kényszerintézkedéshez

Kis-Magyarország

Nincs meglepetés: a legfőbb ügyész egy több száz oldalas törvényre hivatkozott, minden konkrétum nélkül.

A narancs.hu hétfőn adta hírül, hogy Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult azzal az írásbeli kérdéssel, miért nem vették őrizetbe és kezdeményezték Simonka György fideszes parlamenti képviselő előzetes letartóztatását? Gyorsan megjött a válasz, de okosabbak aligha lehetünk ettől.

Mint arról lapunk korábban többször beszámolt, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt tavaly októberben Polt Péter kezdeményezte a fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amit akkor egyhangúan megszavazott a törvényhozás. 2018 novemberében a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a kormánypárti képviselőt.

false

 

Ahogy hétfői cikkünkben jeleztük, írásbeli kérdésében Szabó Szabolcs megalapozottnak gondolta a kényszerintézkedés elrendelését Simonkával szemben. Vélekedése szerint ennek hiányában a Simonka, vagy a családtagjai érdekeltségébe tartozó és felügyelt céghálózati tevékenység, valamint korrupciógyanús ügyletek nem szüntethetőek meg egy pillanat alatt, másrészt kényszerintézkedés nélkül mindez magában rejti a bűnismétlés lehetőségét is. Ráadásul mindez módot adhat a fideszes képviselőnek, hogy akár tanúkat befolyásoljon vagy bizonyítékokat tüntessen el.

„Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?” – szólt Szabó Szabolcs kérdése a legfőbb ügyészhez. „Kényszerintézkedés indítványozására azért nem került sor, mert a büntetőeljárásról szóló 2017-es törvényben meghatározott feltételek nem álltak fent” – válaszolta a legfőbb ügyész. Polt Péter meg sem kísérelte, hogy ezekről a feltételekről bármilyen módon akár egyetlen szót is szóljon. Vagyis a legfőbb ügyészi válaszból nem tudjuk meg, hogy a súlyos gyanúsítások ellenére miért nem került eddig őrizetbe Simonka, miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásának indítványozását, vagy házi őrizetbe vételét? Pedig az országgyűlési képviselő kérdése konkrétan ez volt.

Egyre nagyobb a homály Simonka-ügyben - az ügyészség feltűnően hallgat

A Narancs.hu azt tudakolta a főügyészségtől, hogy Simonka környékén kik kerültek még látótérbe. Az egyik ellenzéki képviselő pedig azt nem érti, miért nem kattant még bilincs a fideszes politikus csuklóján.

Polt hozzátette: ha előállnának az egyébként általa nem említett körülmények, akkor a Központi Nyomozó Főügyészség azonnal lépne, mivel „a büntetőeljárási jogintézmények alkalmazása során kizárólag a törvényben meghatározott szempontok bírnak jelentőséggel”. Ám egy szót sem szól arról, hogy ezek melyek lennének. Ehhez képest kéri, hogy a választ Szabó Szabolcs fogadja el, ami aligha elképzelhető.

A tisztánlátás végett megnéztük, hogy milyen feltételek esetén állhat fent a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése. Többek között a bizonyítás megnehezítésének/meghiúsításának megakadályozása érdekében, vagy ha a terhelt az eljárásban résztvevő személyt korábban már megfélemlítették, befolyásolták, vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető. És akkor is, ha a bűnismétlés megakadályozása ezzel megakadályozhatóvá válik. Nehéz elhinni, hogy e körülmények Simonka György esetében szóba sem jöhetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.