Polt Péter nem mondta meg, pontosan milyen törvényi feltételek hiányoznak a Simonka elleni kényszerintézkedéshez

Kis-Magyarország

Nincs meglepetés: a legfőbb ügyész egy több száz oldalas törvényre hivatkozott, minden konkrétum nélkül.

A narancs.hu hétfőn adta hírül, hogy Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult azzal az írásbeli kérdéssel, miért nem vették őrizetbe és kezdeményezték Simonka György fideszes parlamenti képviselő előzetes letartóztatását? Gyorsan megjött a válasz, de okosabbak aligha lehetünk ettől.

Mint arról lapunk korábban többször beszámolt, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt tavaly októberben Polt Péter kezdeményezte a fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amit akkor egyhangúan megszavazott a törvényhozás. 2018 novemberében a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a kormánypárti képviselőt.

false

 

Ahogy hétfői cikkünkben jeleztük, írásbeli kérdésében Szabó Szabolcs megalapozottnak gondolta a kényszerintézkedés elrendelését Simonkával szemben. Vélekedése szerint ennek hiányában a Simonka, vagy a családtagjai érdekeltségébe tartozó és felügyelt céghálózati tevékenység, valamint korrupciógyanús ügyletek nem szüntethetőek meg egy pillanat alatt, másrészt kényszerintézkedés nélkül mindez magában rejti a bűnismétlés lehetőségét is. Ráadásul mindez módot adhat a fideszes képviselőnek, hogy akár tanúkat befolyásoljon vagy bizonyítékokat tüntessen el.

„Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?” – szólt Szabó Szabolcs kérdése a legfőbb ügyészhez. „Kényszerintézkedés indítványozására azért nem került sor, mert a büntetőeljárásról szóló 2017-es törvényben meghatározott feltételek nem álltak fent” – válaszolta a legfőbb ügyész. Polt Péter meg sem kísérelte, hogy ezekről a feltételekről bármilyen módon akár egyetlen szót is szóljon. Vagyis a legfőbb ügyészi válaszból nem tudjuk meg, hogy a súlyos gyanúsítások ellenére miért nem került eddig őrizetbe Simonka, miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásának indítványozását, vagy házi őrizetbe vételét? Pedig az országgyűlési képviselő kérdése konkrétan ez volt.

Egyre nagyobb a homály Simonka-ügyben - az ügyészség feltűnően hallgat

A Narancs.hu azt tudakolta a főügyészségtől, hogy Simonka környékén kik kerültek még látótérbe. Az egyik ellenzéki képviselő pedig azt nem érti, miért nem kattant még bilincs a fideszes politikus csuklóján.

Polt hozzátette: ha előállnának az egyébként általa nem említett körülmények, akkor a Központi Nyomozó Főügyészség azonnal lépne, mivel „a büntetőeljárási jogintézmények alkalmazása során kizárólag a törvényben meghatározott szempontok bírnak jelentőséggel”. Ám egy szót sem szól arról, hogy ezek melyek lennének. Ehhez képest kéri, hogy a választ Szabó Szabolcs fogadja el, ami aligha elképzelhető.

A tisztánlátás végett megnéztük, hogy milyen feltételek esetén állhat fent a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelése. Többek között a bizonyítás megnehezítésének/meghiúsításának megakadályozása érdekében, vagy ha a terhelt az eljárásban résztvevő személyt korábban már megfélemlítették, befolyásolták, vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető. És akkor is, ha a bűnismétlés megakadályozása ezzel megakadályozhatóvá válik. Nehéz elhinni, hogy e körülmények Simonka György esetében szóba sem jöhetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.