Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka

Kis-Magyarország

Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte.

Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt – ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság. Ugyanis megpróbáltuk kideríteni, hol tart a vizsgálat, mi lesz Simonka sorsa.

Többször beszámoltunk arról, hogy a legfőbb ügyész október 17-én bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, valamint hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanújával hozta összefüggésbe Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselőt.

Simonka 2009-ben – még országgyűlési képviselősége előtt –, azért hozott létre termelői csoportokat, mert európai uniós és a magyar költségvetési forrásokat szeretett volna megszerezni.

Az is a vádpontokkal felérő gyanú tárgykörébe tartozik, hogy a parlamenti képviselő arra kérte az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselőit: a vállalkozói díj 45 százalékát szolgáltassák vissza neki. Az ügyészség szerint az így keletkezett vagyoni hátrány eléri 1,4 milliárd forintot. De amint a Narancsban már leírtuk, ez csak a jéghegy csúcsát jelentheti. A Simonkához köthető cégek felhalmozott adóssága, vesztesége, és tartozásai akár jelzett összeg többszörösére is rúghatnak.

Gyanúsítás, házkutatás, kihallgatás

Az Országgyűlés október végén egyhangúan úgy döntött, támogatja a vádhatóság kérését és kiadja Simonkát. Azóta a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalosan is meggyanúsította, házkutatásokat tartott, egyben gyanúsítottként kihallgatta a fideszes politikust. Simonka, élve a törvény adta jogával, megtagadta a vallomástételt és panaszt nyújtott be a gyanúsítás ellen. Ezt éppen most utasította el az ügyészség.

Simonka György fideszes országgyűlési képviselő: gyanúsított

A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a kormánypárti képviselőt. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, kedden nagyszabású akció, így házkutatás volt Simonka György lakhelyén és érdekeltségeinél. A Narancs érdeklődésére szerdán nem cáfolta, igaz nem is erősítette meg a házkutatások hírét a Központi Nyomozó Főügyészség.

Másfél hónappal a legfőbb ügyész Simonkáról szóló, vádirattal felérő sajtóközleménye után arról érdeklődtünk az eljárást folytató az ügyészségen, hogy a felmerült több irányú és igen súlyos gyanúsítás ellenére konkrétan és pontosan miért nem merült fel, hogy őrizetbe vegyék Simonka Györgyöt és kezdeményezzék előzetes letartóztatását a bíróságnál? Miért nem merült fel a háziőrizetbe vétele sem?

Emellett jeleztük, hogy büntetőüggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség által kiadott sajtóközleményekben előbb 29 majd 34 ember gyanúsítotti meghallgatásról számoltak be. 
Ezzel kapcsolatban kérdeztük: közöttük hány hivatalban lévő közéleti szereplő van, és kik ők?

Noha kell válasznak lennie

A vékonyra sikeredett válaszban a Főügyészség nem reagált arra a felvetésre, hogy miért nem merült fel Simonka őrizetbe vétele és előzetes letartóztatásának kezdeményezése. Noha erre kell lennie válasznak!

false

 

Fotó: MTI/S

 

A 72 órás őrizetbe vételt, majd az előzetes letartóztatás kezdeményezését – mint két kényszerintézkedést – a nyomozóhatóság és a bíróság a büntetőeljárás sikere érdekében azért rendelheti el, mert fennállhat a szökésének vagy elrejtőzésének veszélye. Vagy megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.

Egy közszereplő, harminchárom nem közszereplő

Másrészt az előzetes letartóztatás csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el. A gyanúsításban szereplő súlyos büntetőjogi tényállások mindezt alátámasztják Simonka esetében.

Megkeresésünk egyetlen kérdésre válaszolt a Főügyészség. Eszerint a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban eddig egy közszereplőt hallgatott ki gyanúsítottként. Nem írják, de ő minden valószínűség szerint a mentelmi jogától megfosztott dél-békési fideszes parlamenti képviselő lehet, hiszen róla tudjuk, hogy már meghallgatták. Így egyelőre arról hivatalosan nem tudni semmit, hogy mellette ki az a 33 nem közéleti ember, akiket gyanúsítottként a vádhatóság már kihallgatott.

Simonka György középen

Simonka György középen

Fotó: MTI

 

Korábban már beszámoltunk arról több cikkben is, hogy Simonka olyan volt a Viharsarokban, mint pók a hálója közepén. Kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezett, mindenki mozgásáról tudott és nemcsak nagy hatalmú ember volt, de el is várta, hogy hajbókoljanak előtte, az őt körülvevők kényszeredett „rajongása” már-már a személyi kultuszt idézte.

Ez egyben azt is jelenti, hogy sokat tudtak a dolgairól és asszisztáltak a ténykedéséhez, amely most a büntetőeljárás részét képezi. Ennek fényében meglepő, hogy egyedül őt hallgatták meg, mint politikust, a nyomozás jelenlegi szakaszában – az ügyészség válaszai alapján – még az sem zárható ki, hogy végül a fideszes politikusnak egyedül kell elvinnie a balhét.

Simonka nemcsak hűbérúr volt, a személyi kultuszt is kikövetelte

Érdemes elővenni Simonka György tavaszi kampányfüzetét, hogy lássuk, hova vezet a korlátlan hatalom. Arról számos alkalommal írtunk már, hogy fideszes Simonka György - akinek ügyeit már a Polt Péter vezette ügyészség is soknak érezte, ezért meggyanúsította és kikérte a mentelmi jogát a parlamenttől - élet és halál ura volt a békés megyei választókerületében.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.