„Soros demokráciát gondolt, illiberális antidemokratát kapott; Hagyjátok abba gyűlöletkampányaitokat!; Magyarország megbecsülését a világban sikerült eljátszanotok” – ilyen feliratú transzparensek fogadták nemrég tihanyi Gardafesztiválra a balatoni településre látogató százakat, ezreket a babamúzeum kerítésén.
| ||
Filotás Tivadar, az Őcsényből „kitessékelt” menekülteket befogadó tihanyi babamúzeum tulajdonosa aggatta ki saját tervezésű molinóit, és azért ekkor, hogy minél többen szembesülhessenek vele. „Elöl az uniós zászló, utána gyászszalag, majd a magyar lobogó, így látható a babamúzeumunkon régóta, és egészen addig így lesz, míg ki nem alakul egy valódi demokratikus rendszer ebben az országban” – bocsátja előre a magyarnarancs.hu-nak Filotás Tivadar, aki néhány hete azzal a bejelentésével híresült el: jövő tavasszal szívesen látja vendégházukban az Őcsényből „kiutált” menekült családot. (A hvg.hu-nak írt októberi levelében Filotás egyhetes tavaszi nyaralást ajánlott fel az általa vezetett Tihanyi Babamúzeum vendégházában az Őcsényben elutasított családnak. Filotás azért ajánlotta fel a vendégházát a menekülteknek, mert meg akarja mutatni, hogyan kell bánni az idegenekkel. A friss molinókat először a balatontipp.hu szúrta ki.)
| Ő is menekült A 72 éves Filotás Tivadar maga is menekült volt egykor, hiszen 1956-ban két testvérével együtt hagyta el az országot. Előbb Innsbruckban, majd végül Münchenben telepedett le. Azt mondja, idegenek segítségének köszönheti, hogy tanulhatott, és egzisztenciát alakíthatott ki Münchenben. 1994-ben települt haza német feleségével és hozta létre a babamúzeumot Tihanyban. Származása, ősei múltja is arra indította – árulta el –, hogy a maga eszközeivel válaszoljon a sorosozós plakátkampányra. Hiszen szépapja francia hugenottaként menekült Szabadkáig a katolikus öldöklés elől, a család másik ágán görög bevándorlók jöttek a Délvidékre. Egyik őse, Filotás Ferenc huszár ezredes honosította meg idehaza az öttusát, nagynénje, Filotás Lili teremtette meg az idegenforgalmi marketinget, az első világháború után megalapította az ország tájait népszerűsítő Budapester Rundschaut, a későbbi Hungária Magazint. |
„Egyre rosszabb az emberek hangulata az országban, egyre nő a félelem, pedig valaha ez egy nyitott, befogadó, vendégszerető ország volt” – kezdi Filotás, amikor felkeressük. „Amikor a rendszerváltás után visszatértem a feleségemmel Németországból, először Toszkánában akartunk letelepedni és ott létrehozni babamúzeumot a gyűjteményéből, de egy balatoni út során beleszerettünk a tájba, a magyarok vendégszeretetébe. Ma viszont egyre rosszabb híre van Magyarországnak Európa-szerte. Ez az idegenellenesség, a gyűlölködés a turizmust is visszavetheti.”
| ||
Erre muszáj is visszakérdeznünk: mire alapozza ezt?
„Bár ma már Tihanyban élünk télen-nyáron, de a németországi sajtót ma is figyelemmel követem, és nemcsak a baloldali, hanem a jobboldali médiumokban is mind több a rossz hír országunkról. Hálátlannak tartanak bennünket, amiért nem úgy fogadjuk a rászoruló menekülteket, ahogyan bennünket fogadtak 1956-ban, és amiért az uniós támogatást elfogadjuk, de cserébe a kötelezettségeinket nem vagyunk hajlandók teljesíteni. Úgy vélem, hogy az európai gondolkodású embereket mindinkább elriasztja a hírünk attól, hogy magyarországi utat, nyaralást tervezzenek. Kelet-Közép-Európa »új demokratikus államai« egyre visszataszítóbbak lesznek az európai szemléletű utazók számára. Ha továbbra is a mostani téves útirányt tartja Magyarország, az katasztrófa lehet a turizmus számára is, ami pedig nekünk, a Balatonnál egyáltalán nem mindegy. Jogos ez az aggodalom akkor is, ha sokan még nem merik is kimondani a hozzánk hasonló vendégvárók közül.”
Megkérdezzük tőle, hogy mi volt a célja a molinóival. „A figyelemfelhívás, a példaadás. A politika mindig is érdekelt, kedvelem a történelmet, Münchenben is kelet-európai történelmet és politológiát hallgattam. Németországban is kritikus voltam, nagy hatással volt rám az 1968-as diákmozgalom. Amikor 2010-ben megjelent életrajzi regényem, a Huszárvágás, már abban is azt írtam, hogy választások előtt állunk ugyan, de nem várok nagy változást, csupán csak ez egyik váltja a másikat. Én egyébként azt szeretném, ha a babamúzeum is egyfajta világszemléletet, európaiságot tükrözne.”
| ||
A molinókat egyébként vegyesen fogadták helyben. „Korábban csak egyet tettem ki a kerítésre, azzal teszteltem a járókelőket, már akkor is volt, aki köpködött, más igazat adott, de hozzátette, hogy ezért a fejemet fogják venni. Most, a Gardafesztivál idején is jött ilyen és olyan vélemény is, nagyon sokan megálltak lefotózni a molinókat. Azt hiszem, a célomat, a figyelemfelhívást elértem. Mit tehetnék többet? Egyébként nincs mitől félnem, én mindentől független vagyok. Ezért gondolom, hogy azok helyett is cselekszem, akik félnek. Az én egzisztenciám németországi, a fiaim viszik tovább a vállalkozást Münchenben, a véleményemet mindig megmondtam és meg is fogom mondani.”
Tavasszal kiteszi-e újra a molinókat? „Nem tudom még, valamikor biztosan, talán a hagyományos tihanyi levendulaünnepkor, az pont jó lenne arra is, hogy vendégül lássam az Őcsényből »kiutált« menekült családot.”
