Nem változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla korábbi, másodfokon született ítéletét szerdán a Kúria, így a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezmények (tao) jóvoltából hozzájuk érkező összeg egy részéből. Az ügy azért került a Kúria elé, mert az idén februárban hozott jogerős bírósági ítéletet sem fogadta el a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, és a döntés felülvizsgálatát kérte.
| ||
A pert még 2015-ben a Demokratikus Koalíció (DK) indította, mert a Mészáros Lőrinc által vezetett sportklub nem teljesítette a párt – ma már közel két éve beadott – hivatalos adatigénylését, és nem mutatta meg, hogy mire költötték a 2013. január és 2015. november 26-a között kapott tao-támogatásokat. A Fővárosi Ítélőtábla korábban még arra hivatkozott, hogy azért kell megmutatni a szerződéseket, mert a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egy közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el, és ezt még az alapító okiratában is lefektette. Szerdai állásfoglalásában ezt egészítette ki a Kúria – több más mellett – azzal, hogy álláspontjuk szerint a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából az egyesületekhez érkező összegek közpénznek minősülnek, hiszen abban az esetben, ha nem él a felajánlás lehetőségével egy adott vállalkozás, az államkasszában landolnának ezek az pénzek. A Kúria azt is megemlítette, hogy korábban már az Európai Bizottság is közpénznek minősítette a tao-forrásokat.
| Sorozatos döntések Néhány héten belül ez már a második olyan döntés a Kúria részéről, amelyet a társaságiadó-kedvezményekkel kapcsolatban hozott. Az ország legfőbb bírósági szerve októberben a Transparency International (IT) által indított eljárás kapcsán mondta ki, hogy a tao „közpénzjelleggel bír”. Az IT a tao-támogatások nyilvánosságáért a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát perelte, de ők nem a klubok által kapott pénzek elköltésére voltak kíváncsiak, hanem arra, hogy melyik vállalkozások ajánlottak fel ilyen jellegű támogatásokat, és összesen mennyit. Miután a minisztériumok kiadják az adatokat, erősödhet az a gyanú, amely szerint a nagy építőipari cégek számára erősen ajánlott, hogy tegyék meg a megfelelő tao-ajánlásokat, ha tartósan sikerrel szeretnének szerepelni a nagy állami közbeszerzési eljárásokon. |
Mészáros Lőrincnek is jut?
Miután a Demokratikus Koalíció által kiperelt adatokat és a dokumentumokat átadják Mészáros Lőrincék, végre kiderülhet, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a közötti időszakban kik kaptak megrendeléseket az Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémiától, kiket bíztak meg egyebek közt pályaépítésekkel, de a legkisebb értékű számlákat és az azokhoz tartozó szerződéseket is meg kell mutatni, ha azokat részben vagy teljesen a Felcsútra érkező tao-támogatások terhére kötötték. Nem kis összegről van szó, hiszen az MLSZ adatbázisában szereplő összesítések alapján készített becsléseink szerint nagyjából 5-6 milliárd forintnyi tao-pénzt költhettek el Felcsúton a perben szereplő időszakban. Ez nem kevés pénz, de kevesebb mint a fele annak a több mint 14 milliárd forintnak, amely a tao-rendszer fennállása óta napjainkig Felcsútra került.
Az 5-6 milliárdból (is) juthatott Mészáros Lőrinc valamelyik cégének, ugyanis több jel utal arra, hogy az időközben az ország egyik leggazdagabb emberévé lett vállalkozó családi érdekeltségein keresztül is részt vesz a klub mindennapi működtetésében. Orbán Viktor barátjának – sok más mellett – autójavítással foglalkozó egyik vállalkozása telephelyén rendszeresen ott állnak a Puskás Akadémia buszai, de információink szerint Mészárosék biztosítják az aréna VIP-páholyában a büfét, az akadémistáknak Felcsúton épített Letenyei Lajos Szakközépiskola és Szakiskolában, és a felcsúti kisvasút egyik állomásán is ők felelnek az ellátásért. A felcsúti polgármester cégeinek különböző autóit többször láttuk már az akadémia területén végzett építkezéseken is.
Szorul a hurok
A Kúria mostani döntései azért is nagy jelentőségűek, mert a már 2011-től létező társaságiadó-kedvezményből származó összeg – amely összesen 300 milliárd forintnál is magasabb – a kormány szerint nem minősül közpénznek. Az indoklások között leggyakrabban előforduló érv az, hogy azért nem közpénz a tao, mert az adókedvezmény jóvoltából a cégek által felajánlott pénzek így nem folynak be közvetlenül az államkasszába. Orbán Viktor korábban azt is mondta, hogy „a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel. Meg kéne érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntik el, hogy hova adják”, ezért a tao nem közpénz.
A felcsúti akadémia ellen indított eljárás után többtucatnyi pert kezdeményezett a Demokratikus Koalíció, amelyben egy rakás sportegyesület esetében derülhet ki, mire és hogyan költötték el a nekik felajánlott összegeket. Több ügyben már megszületett a másodfokú ítélet: így a Mezőkövesdet és a Ferencvárost működtető gazdasági társaságot is arra kötelezték, hogy mutassa be az elszámolást – előbbit a NAV-elnök Tállai András, utóbbit a szintén fideszes Kubatov Gábor vezeti. Ezek után ők – és majd a többi egyesület is – nagy eséllyel csak az időhúzás miatt kérhetnek felülvizsgálatot a Kúriától, amelyről nehéz elképzelni, hogy az utóbbi hetek állásfoglalásai után megváltoztatná a szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy közpénz-e a tao vagy sem.
