Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelenleg 237 települési önkormányzatot vizsgál, mivel a gyanújuk szerint ezeken a helyszíneken túlárazottak voltak az uniós támogatásból épült játszóterek. Az ún. játszótérmutyi még évekkel ezelőtt pattant ki, és ma már ott tart, hogy a játszóterek kapcsán kiutalt pénzt, mintegy 1,8 milliárd forintot vissza kell fizetni az uniónak. Nem mellékes, hogy az olykor pár száz fős falvak jelentkezésével és támogatásával zajló pályázási procedúra koreográfiája a sok település ellenére nagyon is hasonló volt. Egy cég jelentkezett a falvaknál, hogy a nevükben készít pályázatot, a települések pedig boldogan beszálltak, hisz az nekik nem került semmibe – csakhogy később a megkapott pénz visszafizetésére kötelezték őket (vagy meg se kapták, amire számítottak.) A forrásfelhasználás még 2008-ben indult, de a kormányváltás után is folytatódott a játszóterek építése, utóbb azonban az OLAF vizsgálata megállapította, hogy átlagosan 35 százalékos túlárazás történt. Az önkormányzatok akkor lepődhettek meg igazán, amikor a feltárt szabálytalanságok miatt visszafizetésre kötelezték őket, ami az értéktől függően 7-15 millió forintot jelent. Pár olyan települést kerestünk fel, amely a nagy játszótérépítési lázban pórul járt.
Pár szomorú példa
Az észak-borsodi Hangony községben 34 millió forintból épült játszótér. Készültek virágládák és a faluházra egy díszes fakapu, amit még az előző önkormányzat pályázott meg. Mivel a vizsgálat miatt nem kapták meg a pályázatban szereplő pénzt, kénytelenek voltak közel 23 millió forint hitelt felvenni. Az összeget havi 300 ezer forinttal törlesztették, ami komoly terhet jelentett számukra, ezért új hitelszerződést kötöttek és januártól havi 172 ezret fizetnek a pénzintézetnek – tudtuk meg Kovács Szilárd polgármestertől. A korábbi időszak takarékos gazdálkodásából még futotta a 200 fős konyha 300 adagosra történő bővítésére, pontosabban ahhoz az önerő biztosítására és a tönkrement, helyi Széchenyi út felújítására. Mivel a polgármester a mezőgazdasági munkában lát kitörési lehetőséget, vásároltak 14 hektár termőföldet a meglévő öt hektárhoz, és közel ennyit még bérelnek. A műveléshez gépekre, szivattyúkra lenne szükség, ám a játszótér projekt évi kétmilliós terhe miatt ezekre már nincs pénz.
|
A szomszédos Kissikátoron műfüves focipálya épült világítással, de készült játszótér és pihenőpark is egy forrás környékén. Minderre 30 millió forintot nyertek, aminek csak az áfa-ját kellett kifizetni. A támogatási összeget itt is hiába várják, mert két hete még a NAV nyomozói kértek Kocsik László polgármestertől szerződésmásolatokat. Ők is hitelt vettek fel, és 300 ezer forinttal törlesztették, de ekkora terhet nem bírt el a 300 lelkes kis falu. Ezért ők is átírták a hitelszerződést és most havi 150 ezret fizetnek a pénzintézetnek. Emiatt gondolni sem mernek önerős pályázatra, hiszen már az is siker a részükről, hogy a hivatalt zavartalanul tudják működtetni. A kis, Ózdhoz közeli zsákfalu infrastruktúrája a szennyvízcsatorna-beruházással lenne teljes, amire beadták a pályázatukat, ám a polgármester még nem tudja, hogy kedvező elbírálás esetén a 155 milliós beruházáshoz honnan teremtik majd elő az 5 százalék önrészt. Szeretnék a közösségi ház energetikai felújítását is elvégezni, amiben könyvtár és orvosi rendelő is van, de most arra sincs fedezet. A polgármester attól tart, hogy a havi hiteltörlesztés ablakon kidobott pénz lesz, és még nem lehet tudni, hol a folyamat vége.
Az Ön települése is? Ha ismer olyan önkormányzatot, amely hasonló helyzetbe került a játszóterek kapcsán, mint az említettek, kérjük, írjon a címre. |
A Heves megyei Mikófalván 18 millióból készült komplett játszótér, napelemes kandelábereket állítottak fel, és épült park, valamint kerítés is. Fónagy Gergely már örökölte a beruházást, amiből utólag több tételt nem fogadott el az Magyar Vidékfejlesztési Hivatal. A polgármester iratbetekintést kért az MVH-tól, ám időpontot nem kapott. Erre azért lett volna szükség, mert ugyan átutalták számukra a pályázat összegét, de visszakövetelnek tőlük 2,9 millió forintot, amit ő nem fogad el, hiszen a beruházás folyamatos ellenőrzés mellett zajlott. Azt javasolja, keressék meg a felelősöket, és kérjék rajtuk számon a mulasztást.
Borsodszentgyörgyön egy helyi egyesület pályázott, és nyert közel 30 millió forintot a településsel közösen. Az önkormányzat úgy döntött, a hitel bírálati díját és hitel kamatait átvállalja, mely előzetes számítások alapján pár százezer forintnak megfelelő összeg lett volna. A hitel fedezetéül – a bank kérésére – az önkormányzat saját ingatlanjait ajánlotta fel, a pályázat meg is valósult, a helyszíni ellenőrzés rendben lezajlott. Az említett pályázatokat értesüléseink szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálja, ezért a támogatások kifizetése felfüggesztésre került, így az egyesület a hitelt és annak kamatait visszafizetni nem tudja, így a fedezetül felajánlott önkormányzati ingatlanjaink veszélybe kerültek. 2014-ben felvett hitel kamatai és egyéb költségei Borsodszentgyörgynek mára tízmillió körüli összeget tesznek ki. Az egyesület vezetői lemondtak tisztségükről, a helyzet kilátástalanná vált, a felajánlott három ingatlan egyikében pedagógus házaspár, a másikban a háziorvos lakik – akik szolgálati lakás nélkül elköltöznek -, míg a harmadik a közfoglalkoztatási feladatok ellátására létrehozott telephely. Utóbbi elvesztése esetén a közfoglalkoztatási programokkal eddig elért eredményeink semmit sem érnek, és jövőbeni terveink nem valósíthatóak meg – tudtuk meg Németh Gyula polgármestertől.
Összegzés
Az LMP-s Sallai R. Benedek – aki maga is sokat tett azért, hogy minél több részlet derüljön ki az ügyből – eközben a Quaestor-ügyhöz hasonlítja a játszótérbizniszt, bár itt „csak” 1,789 milliárd forintot kellene visszatéríteni az EU-nak. A képviselő a magyarnarancs.hu-nak elmondta: járt olyan településeken, ahol minősíthetetlen állagú játszóteret talált, hiszen gyenge minőségű fenyőfából készítették, ami pár év alatt elkorhad a földben. „Ilyen és még sok hasonló dologra folynak el azok a források, amelyekből az elmúlt 12 évben a magyar vidéknek fel kellett volna zárkóznia az osztrák, német, olasz falvak szintjére, vagy legalább közelíteni azokat. Valójában csak távolodtunk, mert a pénz egy kevés korrupt pártpolitikus és velük összejátszó csaló zsebében kötött ki, és köt ki ma is. Mindegy, hogy játszótérépítésről, csatornázási beruházásról vagy éppen kerékpárút-építésről van-e szó. Az EU-s vidékfejlesztési pénzek lenyúlásával a vidék jövőjét lopták el a falvakban élő emberektől, fiataloktól.”