Ki az idegenekkel (még ha ajándékot hoznak is)!

  • Konok Péter
  • 2015. május 23.

Konok dolgok

Az élet, a világmindenség meg minden? Kell a francnak!

– Üdvözletünk, földlakók, helló magyarok! – sugározta a Vecsés melletti káposztaföld szélén leszálló űrhajó ékes, ízes magyar nyelven, majd kinyílt az ajtaja, és kimasírozott belőle az idegenek küldöttsége. Leginkább fehér, piros szemű kutyákra hasonlítottak, leszámítva, hogy két farkuk volt.

– Elhoztuk nektek a Civilizált Galaxis üdvözletét és ajándékait: ingyen sört, örök életet meg mindent – mondta az egyik idegen.

Ekkor érkezett egyszerre, csikorgó gumikkal a helyszínre a Vecsési Gyepmesteri Szolgálat és a Nemzeti Űrügynökség Idegenrendészeti és Kapcsolatfelvételi Osztályának gépkocsija. Az előbbiből kiugró Józsi sintér keze ügyébe készített egy darab hivatalosan kiutalt lecsókolbászt és egy hurkot, de rögtön félrelökdösték a NŰIKO munkatársai, akik gyorsan, jól begyakorolt mozdulatokkal felállították jókora hangszóróikat. Az idegenek érdeklődve, zavarba ejtő ritmusú farkcsóválással figyeltek.

– Plimmm-plimm-PLÖMMM!!!! – bődültek el a hangfalak. Az idegenek kicsit meghökkenve, tanácstalanul néztek össze. Természetesen fogalmuk sem volt róla, hogy a Nemzeti Űrügynökség, a Magyar–azeri Űrprogram Igazgatósága és a Csillagösvényen Székely Autonóm Űrflotta megbízást adott Kovács Ákos műnépdalszerzőnek, hogy közelebbről meg nem határozott sok millió forintért dolgozza ki azt a három szintetizátorbillentyűn alapuló kommunikációs rendszert, amelynek segítségével a Hazánkban tisztelgő látogatást tévő idegen lényeket tájékoztathatjuk a NER páratlan eredményeiről és jótéteményeiről, és egyben közölhetjük velük: kívül tágasabb!

– Kedves földi testvéreink – kezdte az egyik idegen –, számítógépeinknek és agyi kapacitásunknak köszönhetően bármely élő vagy holt nyelven, esetleg bármilyen versformában is tudunk érintkezni veletek. Kívánjátok esetleg, hogy kecsua szonettekben szóljunk, vagy akkád hexameterben…?

– Vigyázat, hátrébb, kérem, asszem, támadni fog! – kiáltott fel Józsi sintér, és izgatottan meglóbálta a kincstári lecsókolbászt.

– Adjatok rá egy kis kakaót, úgy látszik, süketek! – adta ki az utasítást dr. Spielberg István exobiológus, másodfokú unokatestvér, kapcsolatfelvétel-ügyi és idegentelenítési miniszterelnöki főszaktanácsadó. – Nem tűnnek igazán kulturált lényeknek…

– Plömm-plömm-PLOTTY!!!! – zúgtak fel az erősítők. Az idegenek lassan szedelődzködni kezdtek.

– Nem is értem – mondta a Főidegen, zsebébe téve az előkészített üveggyöngy-termékmintát. – Harmincezer éve még olyan ígéretesnek tűntek. Sajátos regresszió, a kommunikációs képességek végletes beszűkülése. Jó kis tanulmányt írok ebből a Galaktikus Tudomány következő számába. Készítsétek ki a „Rezervátum, a bolygólakók etetése tilos!” táblát, hogy elmenőben kitehessük a sztratoszférára. Majd visszanézünk százezer év múlva. Valaki nyisson már ki nekem egy üveggel abból az ingyen repisörből, aztán indulás! Milyen kár pedig… – nézett még vissza, miközben becsukódott mögötte az űrhajó ajtaja.

– Na, ezzel is megvónánk – sóhajtott fel dr. Spielberg főszaktanácsadó –, elmentek a kis rusnya izék. Ismét bizonyítást nyert, hogy amiképpen sziget vagyunk a multikulturalitás tengerében, azonképpen egyedül vagyunk a Világmindenségben is. – Lemondóan legyintett, majd beszállt a NŰIKO fekete Audijába, amelyen egy szkafanderes, karmai között lézerkardot hordozó Turul körül ott díszelgett a Nemzeti Űrügynökség büszke jelmondata: „Ha a Föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!”

– Milyen fura…  – fordult oda Józsi sintér barátjához, Káposztás Béla mezőőrhöz. – Meg mertem volna esküdni rá, hogy a kis vakarékok valami sörről ugattak…

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.