"A világ elnémult, és sorra visszavonta korábbi ígéreteit." Pont úgy jártam Bartók Imrével, mint ő a világgal - zsenit gyanítottam ugyanis a koraérett ifjúban, mire ő mintha saját tehetsége ellen fordult volna, és komoly Celan-tanulmányai, az eredeti, intellektuálisan túlcsorduló Rilke-monográfia meg az ugyancsak sok szépet sejtető kisregény, a Fém után egy túlhizlalt, hibrid zsánerregényt tett az asztalra, melyet hiába olvastam a legnagyobb jóindulattal és türelemmel, nem sok jót tudok mondani róla.