Könyv

Zinka és Hugó - A rejtélyes üzenet

  • Kovács Bálint
  • 2014. február 16.

Könyv

A lehető legjobb ötlet olyan gyerekkönyvet kiadni, amely kiemelt figyelmet szentel a mese nyelvére lefordított, fontos társadalmi problémáknak: a szociális érzékenység fejlesztését semmivel sem kell később kezdeni, mint az empátiáét vagy az erkölcsi érzékét.

Az UNICEF és D. Tóth Kriszta gondozásában megjelent második Zinka-történet ilyen szeretne lenni - de a vállalás sikerességéig még jócskán van mit formálni a koncepción. Mert Gál László kétféleképpen írta bele a társadalmi kérdéseket a Zinka és Hugóba: vagy túlontúl direkten, mint amikor Zinkáéknak meg kell tisztítaniuk a szeméttel agyonszennyezett tengert (ráadásul egy ilyen probléma alighanem túl specifikus a hét-nyolcéves korosztály számára); vagy túlontúl kifejtetlenül: a kislány egy szigeten rátalál néhány, bogyókkal táplálkozó fiúra, és semmi perc alatt hazafuvarozza őket elveszett anyukájukhoz - csodagyerek legyen a talpán, aki ebből a harmadik világ problémáira, az éhínségre és a gyerekek embertelen körülményeire asszociál.

Ebben azért ez a "semmi perc alattiság" is ludas: a rövidke mesében minden konfliktus épp olyan villámgyorsan és könnyedén oldódik meg, mint amilyen hirtelen és a feszültség kialakulásának lehetősége nélkül felvetődött. Talán mert az arányaiban igen hosszú bevezetés miatt kevés hely maradt a kifejtésre - mindenesetre ha már így alakult, legalább a félbehagyottság látszatát keltő befejezés helyett egy keretes szerkezet nagyobb értelmet adott volna az első oldalaknak is. Nem teszik szerethetőbbé a könyvet Hitka Viktória illusztrációi sem: a részleteiben nem kidolgozott, pusztán a számítógépre bízott rajzok (Zinka csodakabátja vagy a hullámok is ismétlődő sorminták, az eső sokszorozott, szaggatott, egyenes vonal) szinte lélektelennek tűnnek.

Azért az UNICEF küldje csak a fecskéit: lehet ebből még nyár.

Bookline, 2013, 80 oldal, 2490 Ft (ebből 300 az UNICEF támogatása)

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.