Könyv

Robert de Boron (?): Merlin - A varázsló regénye

Könyv

Merlin az Artúr-mondakör egyik legemlegetettebb alakja, akiről ezt-azt mindenki tud, ha máshonnan nem, a számtalan filmes feldolgozásból.

Jelen kiadás viszont végre nem misztikus rajzfilmfigurát tesz elénk, hanem a 13. század elején keletkezett középkori prózaregény fordításával boldogítja a Grál-rajongókat és a középkorászokat egyaránt. Merlin rendet tesz a brit trón környékén, ott van a kerekasztal megalapításánál és Artúr király megteremtésénél, ráadásul története már a 12-13. században bestsellernek számított. Iszonyú izgalmas ez: azt az alapot olvasni, megismerni, amire a későbbi értelmezések ráépültek.

Három ördöggel kezdünk, akik kifundálják, miként is lehetne megteremteni az Antikrisztust. Egyikük, aki képes emberi alakot ölteni, feláldozza magát, hogy elcsábítson egy földi nőt: ebből a kevéssé romantikus kis kalandból lesz Merlin. (A borítón ez a jelenet látható.) Az első oldalak után könnyen lendül bele az olvasó a régi szöveg ritmusába, amit nem nehézkesnek, sokkal inkább atmoszférateremtőnek érzünk. A lábjegyzetek nagyon ügyesen találják el azt a hangnemet, amely szavatolja a tudományos alaposságot és hozzáértést, miközben a laikus olvasónak barátságosan ad pluszinfókat. Mindezt megfejeli egy komoly és alapos utószó, amelyben a kéziratok és a pszeudoszerző története legalább olyan izgalmas, mint a regény.

Az egész koncepció nagyon jó: olyan fordítás ez, amely két, alapjaiban egymástól messze álló olvasót hoz össze egy könyvben: a misztikus fantasyk rajongóit és az irodalomtörténészeket. A fordítás ügyesen számol a kétféle olvasat lehetőségével; nem választ, hanem egyszerre élvezhető és szakmailag értékelhető kiadást ad. Bátor, kockázatos vállalkozás, de annál nagyszerűbb és örömtelibb.

Fordította: Seláf Levente. Kalligram, 2013, 152 oldal, 2700 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.