Hammer Ferenc sem pusztán a mikroszociológiai érdekességük miatt vizsgálja a Kádár-kor mindennapi életének eseményeit. Reményei szerint így a rendszer működésének alapszerkezete tárul fel: meddig ért el a hatalomgyakorlás logikája, s hol pattant le a központi akarat a privát életvilágok határairól. Négy, egymást néha átfedő területet elemez, amelyek rendre a fogyasztással, a játékkal és a divattal állnak kapcsolatban: a farmerviselet elterjedésének főbb állomásait, a táblás játékok és a vizuális propaganda kapcsolatát, az idegenség és az egzotikus másság megjelenését egyetlen kultikus alak, a kamionos figuráján keresztül, és végül az éjszakai élet néhány jellegzetes szcénáját - a Rákosi-korban túlélő luxusmulatóktól a hetvenes évek szubkultúrájáig. Mind a négy tanulmány bővelkedik módszertani bravúrokban, remek megfigyelésekben, s rendre kiváló illusztrációk is segítik a témába való belemerülést. A farmeres dolgozat alapját például 140 egyéni történet szolgáltatja az első farmernadrágról (s nem véletlen a párhuzam: mintha az első szerelemről beszélnének). A táblás játékok tartalomelemzése különösen frappáns összehasonlításokra ad alkalmat: a Gazdálkodj okosan! és a nyugati Monopoly öszszehasonlítása precízen kijelöli a rendszerváltás után már alig használható társadalmi stratégiák eredetét (illetve sokat elárul az utolsó negyedszázad kudarcainak forrásáról is). A kamionostanulmány talán a legalaposabban kidolgozott, módszertani tekintetben is maximalista dolgozat - míg az utolsó fejezet a maga impresszionisztikus módján szórakoztató kalandtúra a szocializmus alternatív (pop)kultúrájának legendás helyszínein.
MaDok-füzetek 8., Néprajzi Múzeum, 2013, 120 oldal, á. n.
