Könyv

Hammer Ferenc: ...nem kellett élt vasalni a farmerbe

  • - barotányi -
  • 2014. február 23.

Könyv

A mindennapi élet mégoly színes formáinak elemzése korántsem csupán holmi kultúrtörténeti egzotikumok szempontjából fontos, hiszen rávilágít a mélyrétegekben zajló történeti változások értelmére.

Hammer Ferenc sem pusztán a mikroszociológiai érdekességük miatt vizsgálja a Kádár-kor mindennapi életének eseményeit. Reményei szerint így a rendszer működésének alapszerkezete tárul fel: meddig ért el a hatalomgyakorlás logikája, s hol pattant le a központi akarat a privát életvilágok határairól. Négy, egymást néha átfedő területet elemez, amelyek rendre a fogyasztással, a játékkal és a divattal állnak kapcsolatban: a farmerviselet elterjedésének főbb állomásait, a táblás játékok és a vizuális propaganda kapcsolatát, az idegenség és az egzotikus másság megjelenését egyetlen kultikus alak, a kamionos figuráján keresztül, és végül az éjszakai élet néhány jellegzetes szcénáját - a Rákosi-korban túlélő luxusmulatóktól a hetvenes évek szubkultúrájáig. Mind a négy tanulmány bővelkedik módszertani bravúrokban, remek megfigyelésekben, s rendre kiváló illusztrációk is segítik a témába való belemerülést. A farmeres dolgozat alapját például 140 egyéni történet szolgáltatja az első farmernadrágról (s nem véletlen a párhuzam: mintha az első szerelemről beszélnének). A táblás játékok tartalomelemzése különösen frappáns összehasonlításokra ad alkalmat: a Gazdálkodj okosan! és a nyugati Monopoly öszszehasonlítása precízen kijelöli a rendszerváltás után már alig használható társadalmi stratégiák eredetét (illetve sokat elárul az utolsó negyedszázad kudarcainak forrásáról is). A kamionostanulmány talán a legalaposabban kidolgozott, módszertani tekintetben is maximalista dolgozat - míg az utolsó fejezet a maga impresszionisztikus módján szórakoztató kalandtúra a szocializmus alternatív (pop)kultúrájának legendás helyszínein.

MaDok-füzetek 8., Néprajzi Múzeum, 2013, 120 oldal, á. n.

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.