Könyv

Réz Pál, a Holmi főszerkesztője 25 év után átadja a stafétabotot. A legfrissebb Narancsban erről kérdeztük a szerkesztőlegendát, aki jobb- és baloldali szerzőkről, és a kortárs irodalom nívójáról beszél az itt olvasható részletben.

Képek és videók egy szürreális költői estről. De a sok vidám pillanat közben azért emlékeztessük magunkat: itt a magyar állam pénzével és a magyar állam tekintélyével szórakoznak.

A termékeny sci-fi és fantasyírótól, az Amerikai istenek, a Csillagpor és a Sandman-képregények szerzőjétől most épp egy mesésen illusztrált gyerekkönyv, a Szerencsére a tej jelent meg magyarul. Gaiman közvetlen kapcsolatot ápol az olvasókkal, és ez nem üres duma – hivatalos úton szinte lehetetlen elérni, de a weboldalán hozzá intézett kérdések valóban eljutnak hozzá. Mi is itt vettük fel vele a kapcsolatot, hogy aztán telefonon beszélgessünk.

A szerző - egyébiránt az ELTE filmtudomány tanszékének docense - látszólag nem tett mást, mint kötetbe rendezte az utóbbi tíz-tizenöt évben megjelent tanulmányait, előadásait és kritikáit.

Vegyük a mostanában oly sokat rágott kérdést: való-e az újítás, a kísérletezés a nemzet színházába?

A könyvkiadás működése korántsem olyan egyszerű, hogy az ember beballag a kiadóba az évek óta dédelgetett kis kéziratával, és akkor majd könyv lesz belőle. Főleg, hogy a jól végzett munka jele a láthatatlanság.

Ez a regény egymással feleselő állítások mátrixává hullik szét - állítja kritikusunk Esterházy új sorozatának második darabjáról.

Hogyan lesz egy halódó egyetemi lapból a világ legmenőbb angol nyelvű irodalmi lapja, Salman Rushdie felkarolója, Kundera írásainak közlője?

Egy mellőzött, a magyar művészettörténet-írás számára szinte ismeretlen szobrászról (feltételezve, hogy nem műkereskedelmi megfontolásból) írt monográfia esetében több kérdésre bizonyosan szeretne választ kapni az olvasó. Ki volt az illető, mikor és miért szorult ki a művészeti életből, mi az életmű "értéke" (jelentősége), továbbá beágyazható-e a magyar művészet történetébe.

Talán nem is elsüllyedt, sokkal inkább lappangó szerző Illyés Gyula. Élete és műve részben még feltárásra vár, annál inkább, mivel ettől azt is remélhetjük, hogy világosabban látjuk majd a Horthy- és az Aczél-Kádár-rendszer szellemi szerkezetét. Sokat nyerhetnénk naplóinak csorbítatlan kiadásával, feltehetően roppant terjedelmű levelezésének legalább részleges publikálásával.

Pécsi kultkocsmája, a Dante a 90-es évek hazai alternatív zenei szcénájának legjelentősebb helyszínei közé tartozott. A Tündérváros - Zsolnay Miklós titkos élete az első könyve, de rögtön trilógiát szeretne belőle.

A Nápoly környéki maffiavilágról írt Gomorra nagy sikert aratott, de nem a camorra körében - a maffia halálos fenyegetésekkel torolta meg az oknyomozó munkát. ZéróZéróZéró című könyvében a nemzetközi drogkereskedelemről rántja le a leplet, de a magyar szálak sem maradnak említés nélkül. A védelem alatt álló szerzővel Skype-on beszélgettünk.