A Bretus Imre által jegyzett könyv egyszerre nyújt többet és kevesebbet az elvártnál. Meglepő, bár mindenképpen érdekes az aprólékosan kibontott történelmi és családi háttér: így az egyet fizet, kettőt kap jegyében hosszan olvashatunk az apa, Kemény Gábor életéről és munkásságáról, és elnézegethetjük például a később "a magyar pedagógusok kimagasló alakjává" váló fiatalember érettségi bizonyítványát. Láthatunk gyerekkori képeket a két lánytestvérről, sőt azt is megtudhatjuk, hogy Judit sógora, Hamvas Béla minek nevezte el a Karneválban a környezetét kizsákmányoló anyósát (Mamuka).
A kiváló rajzkészségű, Aba-Novák festőiskolájába járó, majd később divatterveket publikáló művész "karrierje" párhuzamosan futott az 1948-ban "lefejezett" Európai Iskola más művészeiével. Mivel az absztrakt művészek közé sorolták, szobrászként semmilyen megbízást nem kapott, kiállítási terveit pedig folyamatosan elutasították; szobrait 1984-ig nem is láthatta a közönség. Ma is izgalmas, konstruktivista, lebegő makettjeit és műveit (szükségből) huzalokból és fémből építette fel: a fotókon is átsüt, milyen sokat vesztett a köztéri szobrászat azzal, hogy a művek nem valósulhattak meg. Mobilitást és dinamikát, szabadságot és szárnyalást sugárzó, döntően a hetvenes években készült munkáinak a korszak legjobbjai közt a helyük. Ezért is kár, hogy a szerző nem ért rá lefényképezni a Magyar Közlekedési Múzeum állandó kiállításán látható Sárkányrepülőt.
ARTendo, évszám nélkül, 224 oldal, ár nélkül
