Képek és videók egy szürreális költői estről. De a sok vidám pillanat közben azért emlékeztessük magunkat: itt a magyar állam pénzével és a magyar állam tekintélyével szórakoznak.
Ajánlom
A Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj, a Szőcs Géza által alapított „költészeti Nobel-díj” viszontagságos történetéről először akkor emlékeztünk meg, amikor 2012-ben rögtön az első díjazott visszautasította az elismerést (lásd: A zsidók már Janus Pannoniust sem tisztelik).
Pénteken, amikor átadták a díjat két igazi költőfejedelemnek, a libanoni Adonisnak és a francia Yves Bonnefoy-nak, összefoglaltuk, miért nem lett és lehet ebből rangos nemzetközi kitüntetés.
Adonis olvas
Fotók: Németh Dániel
Többek között azért sem, mert borzasztó kínos, hogy mindent Szőcs Géza csinál: „nem csupán az ötletgazda, hanem ő a díjat hivatalosan alapító Magyar PEN Club elnöke, továbbá a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíj Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ha már arra járt, beült az öttagú zsűribe is. És ha már beült, akkor nyilván ott is ő lett az elnök”.
Neki egyedül is megy
Hétfőn a vízivárosi Kapucinus házban ünnepelték a díjazottat. Yves Bonnefoy nem tudott eljönni, a pécsi díjátadó után egészségügyi okokból hazautazott. Bár a sztárvendégek biztosan vonzottak volna látogatókat, mégis egy kis pincében tartották a rendezvényt, ráadásul elvileg zárt körben.
Alig fértek el
De legalább a kiválasztottak fotózkodhattak a mindig virágos kedvű Depardieu-vel. Csak úgy röpködtek a szelfik, és a mester még Monsieur Szőccsel is összeállt pár képre.
Dr. Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere saját testi épségét veszélyeztetve, kanyarból fotózott.
A tüneményes Adonis jobbján tolmácsa, Tüske László arabista, az OSZK új főigazgatója. Ő szerkesztette a költő első magyar nyelvű válogatott kötetét, amely a díj melléktermékeként – és legfőbb jótéteményeként – most megjelent.
Hobo azzal aratta a legnagyobb sikert, hogy nagyon mély hangja van.
És miután Hobo magyarul, Depardieu franciául, Adonis pedig arabul olvasta fel ugyanazt a verset, Szőcs Géza felpattant, és az utolsó szavakat elmondatta velük egymás után, miközben saját maga karmesterré változott. A videó minőségéért elnézést kérünk, nem készültünk rá, de ezt muszáj volt megörökíteni.
Az megvan, amikor egy sámán körbetáncolja a Parlamentben a Szent Koronát? Az abszurd videó két éve bejárta a netet, és Adigzsi, a tuva sámán kis időre híres lett. De ez mintha nem tűnne elégséges indoknak, hogy fellépjen egy költészeti díj ünnepségén. A backstage-ben röhécselők szerint ő Depardieu unokatestvére, akit most akar befuttatni. Bár az állítás igazában kételkedünk, ennél épeszűbb magyarázatot egyelőre nem találtunk.
Aki megzavarodott volna a sámán révületbe forduló produkciójától, Szőcs Géza pálinkájával nyugtathatta magát. Egészségünkre.
Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?
A színpadon szétszórt papírdobozok között áll Martos Hanga színésznő. Bemutatkozik, és elmondja, hogy ő a Mikó Csaba író-dramaturggal társíróként is jegyzett előadás rendezője.
Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).
A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.
Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.
A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.
És ilyenkor nem ér többet, mint az ötágú vörös csillag, amelynek a felhelyezését, ha valaki annak idején kifogásolta volna, ugyanígy a nép ellenségének kiáltják ki.
Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.
Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis kuláknak minősültek az utolsó óföldeáki földesurak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.
