"Sárból az örökkévalóságnak" – P. Horváth Tamás író

  • Bárdos Deák Ágnes
  • 2014. augusztus 17.

Könyv

Pécsi kultkocsmája, a Dante a 90-es évek hazai alternatív zenei szcénájának legjelentősebb helyszínei közé tartozott. A Tündérváros - Zsolnay Miklós titkos élete az első könyve, de rögtön trilógiát szeretne belőle.

Magyar Narancs: Jól gondolom, hogy tősgyökeres pécsiként nem volt nehéz rátalálni a témára?

P. Horváth Tamás: Elsősorban Zsolnayék szabadkőművessége izgatott. Sok legenda keringett erről a városban, de csak a Zsolnay Vilmos szobrán levő szimbólumok - derékszög, körző és három pont - utaltak rá tényszerűen. Miután utoljára 1950-ben betiltották a rendet, az iratok a levéltárba kerültek. Felmentem Pestre, így kezdődött.

MN: Mit találtál?

PHT: Nicholas Zsolnay gyáros, Fünfkirchen, Schiller-páholy. Mikor avatták inassá, mikor emelték magasabb fokra. Zsolnay Vilmosról, az apjáról viszont nem találtam semmit, holott abból, ahogy vezette a céget, az következne, hogy ő is az volt. A korai kapitalizmusban ugyanis nem volt szokás orvosi ellátást, iskoláztatást, lakásprogramot, 10 órás szabott munkaidőt biztosítani, ahogy ő tette. Nem is nagyon volt sztrájk a Zsolnay-gyárban, kettővel megúszták az egész fennállásuk alatt.

MN: Történelmi regény esetében furcsán hathat, de azért megkérdem: mennyi benne az önéletrajzi elem?

PHT: A regény prológusába, a hajdani napló megtalálásának történetébe beszivárog valamennyi. 1870-ből van egy fotó az egyik ükapámról, az már Pécsen készült. Anyám egyik nagybátyja valóban jóban volt Zsolnay Miklóssal, szóltak erről családi történetek.

MN: Ezek is forrásul szolgáltak?

PHT: Igen, de inkább a Pécsi Napló című napilap, amiben, akár egy folytatásos regényben, Zsolnay Miklós volt a "főszereplő", körötte szerveződött minden, épültek a gyárak, a vasút... De lapozgattam a Munkás című szakszervezeti, szocdem hetilapot is.

MN: Zsolnay Miklós nemcsak az iparosításnak, hanem a helyi kulturális élet alakításának is motorja volt. Hogy bírta szuflával?

PHT: Nem született gyereke - ennek oka egy reménytelen szerelemhez való hűség volt, illetve a szifilisz. Utóbbitól nem tudott szinte egyáltalán aludni. A nővérei gyerekeit fogadta örökbe, így maradt fönn a vagyon és a név. Családja és városa, a magyar ipar és kultúra kerültek az élete központjába. Nagy műve, az 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásár idején hihetetlenül meggazdagodott a város.

MN: A megvalósításhoz szükséges irdatlan pénzt honnan szerezte? Csak nem a szabadkőműves kapcsolataival?

PHT: Bár a korabeli politikai életben számos szabadkőműves volt, mint például maga az akkori miniszterelnök, Wekerle, vagy éppen Széll Kálmán, de az Országgyűlés által megszavazott 170 ezer korona az ötöde volt a költségeknek. A többit a város és a kiállítók adták. A kiállítás bevételeiből egy kultúrpalota építését tervezték, olyan lett volna, mint a marosvásárhelyi. A folytatásban ki akarok térni rá, hogy mi lett a pénzzel, a sokszorosan nyereséges vásár bevételével.

MN: Hogy lett Tündérváros a kiállítás helyszínének neve?

PHT: A sajtó keresztelte el így anno. A könyv Facebook-oldalán láthatók a felépített szecesz-sziós városnegyed pavilonjainak képei. Téglából dolgoztak, a kiállítás utáni bontási anyagból aztán felépítettek egy igazi városnegyedet.

MN: A könyv a második párizsi világkiállítás idején kezdődik. Az elsőn Miklós apja, Zsolnay Vilmos megkapta a Francia Becsületrendet, első fazekasként a világon.

PHT: És neki lett a világon az elsőként, nem szentként vagy hadvezérként, nem is főúrként, hanem egyszerű közemberként köztéri szobra, amit a fia készíttetett, és a pécsi országos kiállításon adtak át.

MN: A fazekas fia meg már a pápával folytatott üzleti tárgyalást.

PHT: A pápával való találkozás egy megmaradt levél alapján került a könyvbe. Miklós akkor már a felsőház tagja volt, a gyáriparosok szövetségében elnökségi tag, befolyásos ember, aki a vagyona és műveltsége révén nagypolitikai körökbe is bejáratos volt. Az apja találmányának, a fagyálló pirogránitnak a piacát igyekezett bővíteni. A pirogránit agyagból készült égetéssel: sárból, az örökkévalóságnak. Miklós, apjával ellentétben, nem feltaláló volt, hanem kereskedő, fejlesztő: menedzser, ma úgy mondanánk.

MN: A jelenkori Pécs kulturális életén te is nyomot hagytál, akárcsak főhősöd. A nevedhez fűződik a Dante tízéves virágzása.

PHT: Én kisfiú voltam Zsolnayhoz képest. Egyébként a Dante előtt már megcsináltam a Petőfi gőzöst is.

MN: Ami nem hajó, hanem egy másik kultkocsma volt a kilencvenes évek elején. Innen a nevedben a P. - Lovasi András máig csak úgy emleget: "a Petőfi".

PHT: Annak a korszaknak is számos regénybe illő sztorija van. A balkáni háború alatt Pécsen állomásozott a NATO déli hadseregcsoportja, rengeteg katonát szállásoltak el itt. Jöttek vissza a nagy mészárlásokból, és itt pihenték ki a háborút. Bejött egy húszfős csapat, 20 sör, 20 vodka, 20 Redbull - és akkor ez tízszer, és két éven át, mindennap. Az volt az IFOR-korszak.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.