„Ha én álmodok szerelemmel, vicsorgó idegeneket látok”

  • narancs.hu
  • 2015. december 13.

Könyv

Mégse reménytelen minden: van egy olyan online folyóirat, amely csak a kortárs világlíráról szól, és mindenki lelkesedésből csinálja. Most osztották ki az első Versum-díjat.

Először is elfogultságot kell bejelentenünk, hiszen a Versum főszerkesztője lapunk munkatársa, rádiókritikusunk, Krusovszky Dénes költő. Ezért nem is méltatnánk különösebben vehemensen a vállalkozást, csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy az egyéves születésnapját ünneplő portál eddig mindenféle támogatás nélkül működött: a szerkesztők és valamennyi szerző ingyen és bérmentve, ügybuzgalomból dolgozott.

Mivel szeretnének fejlődni és a jövőben esetleg valamennyi honoráriumot is fizetni, támogatói estet szerveztek. Ezen átadták az első Versum-díjat, vonatkozó közleményüket olvashatják alant. Cikkünk címe a díjnyertes fordításból vett idézet, de a másik négy döntős munkát is jó szívvel ajánljuk – meg egyáltalán, olvassák a Versumot, tényleg érdemes.

Anne Sexton és Fenyvesi Orsolya

Anne Sexton és Fenyvesi Orsolya

Fotó: Versum

2015. december 10-én este a Gólyában tartott Versum minifesztiválon adták át az első alkalommal kiosztott Versum-díjat az év legjobb, a Versumon megjelent versfordításáért. A Nádasdy Ádám, Rácz Péter, Szüts Miklós, Deres Kornélia és Szabó Marcell részvételével összeálló zsűri még novemberben kiválasztotta a honlap egyéves működését végignézve az öt legjobb versfordítást, majd röviddel a december 10-i est előtt ezekből a legjobbat is megszavazták (titkos szavazással).

A legtöbb szavazatot az 1974-ben elhunyt Anne Sexton verse, az Öreg törpeszív kapta Fenyvesi Orsolya fordításában. Az 1986-ban született kétkötetes költőnőnek a díjat – egy eredeti képet Szüts Miklós festőművész felajánlásából – Deres Kornélia, Rácz Péter és Szabó Marcell adták át.

A díjazott versfordítás a Versum honlapján olvasható. Ebben a cikkben pedig azt fejtegetjük, miért baj az, hogy nem fordítunk verseket, és mi lesz így velünk.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.