KÖNYVMELLÉKLET

Jana Bodnárová: Insomnia

  • BSK
  • 2016. május 21.

Könyv

A három önálló szöveget tartalmazó kötet egy költői képekből összefűzött forgatókönyvvel indul. A Mandolin első képsorában magunk előtt láthatunk egy gyárudvaron mandolinon játszó kislányt, aki előtt megelevenednek Piero della Francesca angyalai. A karakterek inkább allegorikusak, semmint konkrét személyek: fogorvos, hentes, pap és papné, restaurátor és egy hajléktalan pár. A lazán fűzött, betétekkel tűzdelt, középre zárt szövegfolyam a kislány tragédiája után kezd történetté válni, hiszen amúgy csak a szedése forgatókönyves.

Nem passzol jobban vászonra, mint az utána következő, hosszan hömpölygő Éjszakai monológ, amely egy olyan éjszaka történetét meséli el, amikor nem történik semmi. Legalábbis kívül. Gondolatok és felbukó emlékek görögnek végig főhősnőnk elméjén, aki három éve eltűnt öccsét keresi. Nem nyomoz, a megtalálás reménye nélkül keres: kóvályog a városban, ahol „nem talált férjet, se egy rendes szeretőt, de még barátot sem”. Az éjszaka a pusztulás emlékét és lehetőségét hordozza magában, hiszen nem tudni, merre tart az elbeszélő. Ahogy a kötet utolsó szövegében, az Utótörténetekben sem. Levelek monogrammal jelölt emberektől, feljegyzések, szabadversek, idézetek keverednek egymással, mint egy szabadnaplóban.

A három szöveget inkább egyfajta atmoszféra, pár visszatérő motívum és a nyelv tartja egyben. A Mandolin forgatókönyvként és prózaként is értelmezhetetlen, és minőségén nem javítanak az ilyen kínosan megfogalmazott mondatok sem: „Mindene aranyból van, csak a seggében az aranyér van szarból.” Ezzel szemben a másik két szöveg elbeszélői pozíciója a reflektáló, önreflektáló én, ami a maga rendszerében tesz értelmezhető és hihető állításokat önmagáról. Nem mutat kifelé, nem produkál újszerű vagy szíven ütő észleléseket, de a szövege megáll magában. Csupán a túlburjánzó, olykor giccsbe hajló képek és mondatok zökkentik ki az olvasót.

 

Fordította: Tóth-Ozsvald Zsuzsa. Gondolat Kiadó, 2016, 140 oldal, 2400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.