KÖNYVMELLÉKLET

A Garmann-könyvek titka

Stian Hole trilógiájáról

  • Kiss Noémi
  • 2016. május 21.

Könyv

Garmann szőke norvég kisfiú. Vékony, szeplős és félszeg. Egy katica van az orrán, a pöttyeit számolja.

Élhetne a Duna-parton is, vagy Fövenyesen, de ő a norvég tengerparton nyaral. Ahogy haladunk a történetben, elkezdenek hullani a falevelek, a szövegben és a gyerekkönyv fotókollázsain is megjelenik az ijedelem, a tanácstalanság és a gúny is – ami közben szürreális esztétikai játékkal és a csodálkozó, asszociatív gyermeki nézőponttal keveredik. Jönnek a nagynénik teázni és sütizni. Kérdezgetnek és megjegyzéseket tesznek. Garmann iskolába készül, nyomasztja, hogy – ellentétben a szomszéd lányok hiányos és ijesztő fogsorával – neki még nem kezdett el dagadni az ínye és nincs csontfoga. Pillangók lebegtetik szárnyaikat a hasában, ha a szeptemberi iskolakezdésre gondol. A nagynénik molyirtó-szagúak, máskor töpörödött gyerekek. Ráncosak, szőrös az álluk és betegségektől rettegnek, gúnyosan zsörtölődnek. Garmann mégis vonzódik hozzájuk. Ahogy haladunk a történetben, a kiskamasz maga köré gyűjti a világot, hogy szabadon és magabiztosan mozogjon benne. Asztalán egész hadserege van, préseltvirág-gyűjtemény, gyufa, kitüntetés. Gagarin, amerikai bélyeg, dinók és a világűr, rakétamaradványok. A nagynénik gördeszkán repülnek el – mert Garmann úgy gondolja.

Stian Hole háromkötetes Garmann-sorozata egyedülálló a gyerekkönyvek között. Bámulatos érzékkel és a pszichológiai szálakat finoman fűzve dolgozza fel egy mai hatéves bonyolult lelki világát. Vizuálisan és a mondatok, emberi kapcsolatok síkján is különös feszültséget teremt, a riasztó érzésektől az anyai gondoskodás nyomasztó hatásáig sok minden felszínre tör ennek az átlagos kisfiúnak az életéből. Mindhárom kötet magyar fordítói szép munkát végeztek (mondjuk, nálam a „papa” magyarul még mindig „apa”, és a „mama” fordítása „anya”).

Hole képeit számítógépen generálja és manipulálja. Garmann arca, a nagynénik, a szomszéd Bélyeges, az ikerlányok: Hanna és Johanna, szülei, sőt osztálytársai is portréfotókon jelennek meg, digitális testtel. A képeken sok mozgás és mozdulat van – mintha csak Bruegel Gyermekjátékok festményének idézete lenne néhány képkocka. Talált portrékat dolgoz fel a könyv tervezője, és helyezi el egyszerre fantasztikus és nagyon is reális térben. A fotókhoz rajzolódnak hozzá a helyszínek, a nyaraló, a szoba, az erdő, de más montázselemek, bélyegek, röntgenképek, legó is bekerülnek Garmann dokuvilágába. Így a valós világ részletei és fel­nagyított fotokópiái, vagy a rajz (főleg természeti és álomképek) lesz egyszer csak szürreális kép. A szerző remekül emeli ki a kisfiú testét és vizuális világát: mintha a néző valóban Garmann fejében lapozgathatna, és egyszerre volna társa, barátja. Nem csoda, ha ez a könyv akár húszperces nézegetésre is leköti az óvodásokat.

Közben persze rájövünk Garmann titkaira. Hol képen, hol a szövegben azonosulunk rejtett félelmeivel, szembesülünk a mindennapok ijesztő és szorongató tárgyaival és emberi jeleneteivel. Hole a talált képeket szabadon használja fel, és a történet az olvasó/néző fejében születik meg: Garmann-nal együtt repülünk ki a világűrbe, és rettegünk saját rokonságunktól, a nagyfiúktól, a fogatlan szomszéd lányok érintésétől, nemi szerveiktől, akárcsak a gonosz boszorkánnyal való találkozástól. Révész Emese így elemzi Hole művészi technikáját: „Szürreális tartalmakat aligha lehet találóbban létrehozni, mint kollázzsal és montázzsal, merthogy a szürrealitás mindkét eljárás eredendő sajátja. (…) A fotórészleteket Hole ugyanis úgy használja, hogy a közeli és távoli részletek egyaránt élesek maradnak, ami a realitás felfokozott jelenlétét eredményezi. Ha a fogalom a magyar művészettörténetben már nem lenne foglalt, leginkább szürnaturálisnak lehetne nevezni eljárását.” (Prae.hu)

A Garmann-könyvek albumjellege tűnt fel nekem először. Akár egy családifotó-kripta, itt is az örömteli és a tragikus, traumatikus pillanatok szemtanúi vagyunk. A titkok így kétszeresen rakódnak rá a „valóságból” vett reális elemekre: egyrészt tényleg egy kisfiú érzéki világához kerülünk közel, másrészt a könyv mint album úgy lesz hatásos, hogy nyilván saját albumunk, saját gyerekkorunk, iskolába kerülésünk a kulcs Garmann világába. Részvét és szándék: belehelyezkedés és lapozás különös metszetei ezek a könyvek. Letehetetlen, ellentmondásos érzelmeket előhívó és csontokig hatoló félelmeink terepe; az undor a kívánalommal váltakozik olvasás közben. Nagy a kínálat ma a gyerekkönyvek piacán, de épp a gyerekeknek való felolvasások során lettem finnyás: nagyon kevés olyan komplex és eredeti könyvet találunk, melynek izgalma és eredetisége megközelítené a Garmann-sorozatét.

Stian Hole: Garmann nyara, fordította Vaskó Ildikó, 2012; Garmann utcája, fordította Földényi Júlia, 2013; Garmann titka, fordította Patai Bence, 2015; mindegyik Scolar Kiadó, 2450 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.