KÖNYVMELLÉKLET

A Garmann-könyvek titka

Stian Hole trilógiájáról

  • Kiss Noémi
  • 2016.05.21 13:04

Könyv

Garmann szőke norvég kisfiú. Vékony, szeplős és félszeg. Egy katica van az orrán, a pöttyeit számolja.

Élhetne a Duna-parton is, vagy Fövenyesen, de ő a norvég tengerparton nyaral. Ahogy haladunk a történetben, elkezdenek hullani a falevelek, a szövegben és a gyerekkönyv fotókollázsain is megjelenik az ijedelem, a tanácstalanság és a gúny is – ami közben szürreális esztétikai játékkal és a csodálkozó, asszociatív gyermeki nézőponttal keveredik. Jönnek a nagynénik teázni és sütizni. Kérdezgetnek és megjegyzéseket tesznek. Garmann iskolába készül, nyomasztja, hogy – ellentétben a szomszéd lányok hiányos és ijesztő fogsorával – neki még nem kezdett el dagadni az ínye és nincs csontfoga. Pillangók lebegtetik szárnyaikat a hasában, ha a szeptemberi iskolakezdésre gondol. A nagynénik molyirtó-szagúak, máskor töpörödött gyerekek. Ráncosak, szőrös az álluk és betegségektől rettegnek, gúnyosan zsörtölődnek. Garmann mégis vonzódik hozzájuk. Ahogy haladunk a történetben, a kiskamasz maga köré gyűjti a világot, hogy szabadon és magabiztosan mozogjon benne. Asztalán egész hadserege van, préseltvirág-gyűjtemény, gyufa, kitüntetés. Gagarin, amerikai bélyeg, dinók és a világűr, rakétamaradványok. A nagynénik gördeszkán repülnek el – mert Garmann úgy gondolja.

Stian Hole háromkötetes Garmann-sorozata egyedülálló a gyerekkönyvek között. Bámulatos érzékkel és a pszichológiai szálakat finoman fűzve dolgozza fel egy mai hatéves bonyolult lelki világát. Vizuálisan és a mondatok, emberi kapcsolatok síkján is különös feszültséget teremt, a riasztó érzésektől az anyai gondoskodás nyomasztó hatásáig sok minden felszínre tör ennek az átlagos kisfiúnak az életéből. Mindhárom kötet magyar fordítói szép munkát végeztek (mondjuk, nálam a „papa” magyarul még mindig „apa”, és a „mama” fordítása „anya”).

Hole képeit számítógépen generálja és manipulálja. Garmann arca, a nagynénik, a szomszéd Bélyeges, az ikerlányok: Hanna és Johanna, szülei, sőt osztálytársai is portréfotókon jelennek meg, digitális testtel. A képeken sok mozgás és mozdulat van – mintha csak Bruegel Gyermekjátékok festményének idézete lenne néhány képkocka. Talált portrékat dolgoz fel a könyv tervezője, és helyezi el egyszerre fantasztikus és nagyon is reális térben. A fotókhoz rajzolódnak hozzá a helyszínek, a nyaraló, a szoba, az erdő, de más montázselemek, bélyegek, röntgenképek, legó is bekerülnek Garmann dokuvilágába. Így a valós világ részletei és fel­nagyított fotokópiái, vagy a rajz (főleg természeti és álomképek) lesz egyszer csak szürreális kép. A szerző remekül emeli ki a kisfiú testét és vizuális világát: mintha a néző valóban Garmann fejében lapozgathatna, és egyszerre volna társa, barátja. Nem csoda, ha ez a könyv akár húszperces nézegetésre is leköti az óvodásokat.

Közben persze rájövünk Garmann titkaira. Hol képen, hol a szövegben azonosulunk rejtett félelmeivel, szembesülünk a mindennapok ijesztő és szorongató tárgyaival és emberi jeleneteivel. Hole a talált képeket szabadon használja fel, és a történet az olvasó/néző fejében születik meg: Garmann-nal együtt repülünk ki a világűrbe, és rettegünk saját rokonságunktól, a nagyfiúktól, a fogatlan szomszéd lányok érintésétől, nemi szerveiktől, akárcsak a gonosz boszorkánnyal való találkozástól. Révész Emese így elemzi Hole művészi technikáját: „Szürreális tartalmakat aligha lehet találóbban létrehozni, mint kollázzsal és montázzsal, merthogy a szürrealitás mindkét eljárás eredendő sajátja. (…) A fotórészleteket Hole ugyanis úgy használja, hogy a közeli és távoli részletek egyaránt élesek maradnak, ami a realitás felfokozott jelenlétét eredményezi. Ha a fogalom a magyar művészettörténetben már nem lenne foglalt, leginkább szürnaturálisnak lehetne nevezni eljárását.” (Prae.hu)

A Garmann-könyvek albumjellege tűnt fel nekem először. Akár egy családifotó-kripta, itt is az örömteli és a tragikus, traumatikus pillanatok szemtanúi vagyunk. A titkok így kétszeresen rakódnak rá a „valóságból” vett reális elemekre: egyrészt tényleg egy kisfiú érzéki világához kerülünk közel, másrészt a könyv mint album úgy lesz hatásos, hogy nyilván saját albumunk, saját gyerekkorunk, iskolába kerülésünk a kulcs Garmann világába. Részvét és szándék: belehelyezkedés és lapozás különös metszetei ezek a könyvek. Letehetetlen, ellentmondásos érzelmeket előhívó és csontokig hatoló félelmeink terepe; az undor a kívánalommal váltakozik olvasás közben. Nagy a kínálat ma a gyerekkönyvek piacán, de épp a gyerekeknek való felolvasások során lettem finnyás: nagyon kevés olyan komplex és eredeti könyvet találunk, melynek izgalma és eredetisége megközelítené a Garmann-sorozatét.

Stian Hole: Garmann nyara, fordította Vaskó Ildikó, 2012; Garmann utcája, fordította Földényi Júlia, 2013; Garmann titka, fordította Patai Bence, 2015; mindegyik Scolar Kiadó, 2450 Ft

Neked ajánljuk

Öt év börtönre, pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték a volt mezőberényi lelkészt

Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás bűntettében, amely bűnszervezeti alakzatot is felvett, bűnösnek mondta ki a Gyulai Törvényszék pénteki ítéletében R. János volt mezőberényi református lelkészt és vádlott-társait. A lelkészt 5 év letöltendő börtönbüntetésre, 2,5 millió forint pénzbüntetésre és jelentős nagyságrendű vagyonelkobzásra ítélték.