e-könyv

Kondor Vilmos: Az otthontalanság otthona

  • - urfi -
  • 2015. október 10.

Könyv

false

„A legtöbbünknek csak a pofája jár. Nekem is. Ezért úgy döntöttem, hogy teszek valamit.” Így kommentálta Kondor Vilmos azt a gesztust, hogy a kizárólag e-könyv formátumban és direkt ebből a célból közzétett novellája eladási bevételeinek egészét ő és a kiadója az interkulturális párbeszédet és a bevándorlók integrációját előmozdítani igyekvő Artemisszió Alapítványnak engedi át. A keserű helyzetleírás valójában derűlátóbb a kelleténél: a menekült­válság kellős közepén sajnos még csak a szájuk sem jár az íróknak, meg úgy általában az ún. humán értelmiségnek. És ettől, az érthetetlen hallgatás és a jóra való restség általánosságától már az is bátor kiállásnak számít, ha egy álnéven publikáló szerző biztosítja szolidaritásáról a menekülteken segíteni akaró, de a norvég alapos hadjáratban legyengült és megnövekedett feladataik alatt roskadozó civil szervezeteket.

Maga az írás is a haza elhagyásáról, a beilleszkedés nehézségeiről beszél, de nem válik didaktikussá, példázattá. A külföldön is népszerű krimiszerző ugyanolyan bizonytalanul mozog az új terepen, mint hőse, a Közép-Európából Nyugatra induló kertész. A körülményes elbeszélői kiszólásokkal, olcsó szellemeskedésekkel és zavaró nyelvi regiszterkeverésekkel megszakított, de amúgy rokonszenvesen visszafogott történetben Miksa – aki külföldön csak Max – először az olvasást hagyja abba, majd a beszédet is az „igenek” ismétlésére redukálja, hogy ezzel is elkerülje a rettegett félreértéseket. Kedves jelenetek és jól eltalált, aprólékos leírások éppúgy belefértek a rövid terjedelembe, mint művészeti szépelgések zenéről és irodalomról. A szövegnek szerencsére vannak titkai; többek között az sem világos, hogy Miksa miért hagyta el az otthonát. De a megjelenés óta eltelt hetek eseményeit elnézve nem döntött rosszul.

Libri, 2015, 499 Ft

 

A szöveg:

 

 

 

 

A gesztus:

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.