Könyv

Wolfgang Kraushaar: Diplomások lázadása. Az arab tavasztól az Occupy mozgalomig

  • B. Simon Krisztián
  • 2015. október 10.

Könyv

Ha van könyv, amit felesleges volt lefordítani, akkor ez az. Wolfgang Kraushaar, a 68-as diáktüntetések és a Vörös Hadsereg Frakció méltán elismert krónikása ugyanis nem csinált itt mást, mint a német sajtóban megjelent hírek és riportok alapján frissiben összefoglalta a 2011-es tüntetéseket. Krónikáját nyakon öntötte egy rövidke, felületes elemzéssel, amiből az derül ki, hogy a tunéziai, lisszaboni, tel-avivi, pekingi és New York-i és a többi tüntetés közös nevezője, hogy mindegyik „magvát” a fiatal diplomások alkotják.

A szerző 2012 februárjában zárta kéziratát, amikor talán még kielégítő konklúzió volt, hogy a mozgósításban erős fiatalok azért buknak el, mert nem ismerik ki magukat a politika világában, három évvel később viszont a magyar nyelvű kiadás megválaszolatlanul hagy egy csomó kérdést, például, hogy a spanyol Indignados mozgalomból kinőtt Podemos hogyan vált mégis hazája legerősebb baloldali pártjává.

S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a könyv úgy mehetett nyomdába, hogy tévesen azt állítja: Tavakkul Karman jemeni újságírónő és emberi jogi aktivista „az első arab országból származó Nobel-díjas”. Nem tudjuk, fordítási hibáról van-e szó, vagy az eredeti szerző is benézte, de – hiába kaptak idáig arabok aránylag kevés Nobel-díjat – azért Nagíb Mahfúz irodalmi elismerése vagy Jasszer Arafat Nobel-békedíja mellett nehéz elmenni. Az igazság az, hogy Karman az egyetlen arab országból származó nő, aki idáig Nobel-díjat kapott. Ez nem kis különbség, hiszen míg a kitüntetések hiánya arra utalna jelen környezetben, hogy az arab világ elmaradott, addig a valós tény azt jelzi, hogy az említett országokban a nők nem kapják meg a társadalomtól a lehetőséget, hogy érvényesüljenek.

Fordította: György Gábor. Napvilág, 2014, 250 oldal, 2300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.