Könyv

Wolfgang Kraushaar: Diplomások lázadása. Az arab tavasztól az Occupy mozgalomig

  • B. Simon Krisztián
  • 2015. október 10.

Könyv

Ha van könyv, amit felesleges volt lefordítani, akkor ez az. Wolfgang Kraushaar, a 68-as diáktüntetések és a Vörös Hadsereg Frakció méltán elismert krónikása ugyanis nem csinált itt mást, mint a német sajtóban megjelent hírek és riportok alapján frissiben összefoglalta a 2011-es tüntetéseket. Krónikáját nyakon öntötte egy rövidke, felületes elemzéssel, amiből az derül ki, hogy a tunéziai, lisszaboni, tel-avivi, pekingi és New York-i és a többi tüntetés közös nevezője, hogy mindegyik „magvát” a fiatal diplomások alkotják.

A szerző 2012 februárjában zárta kéziratát, amikor talán még kielégítő konklúzió volt, hogy a mozgósításban erős fiatalok azért buknak el, mert nem ismerik ki magukat a politika világában, három évvel később viszont a magyar nyelvű kiadás megválaszolatlanul hagy egy csomó kérdést, például, hogy a spanyol Indignados mozgalomból kinőtt Podemos hogyan vált mégis hazája legerősebb baloldali pártjává.

S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a könyv úgy mehetett nyomdába, hogy tévesen azt állítja: Tavakkul Karman jemeni újságírónő és emberi jogi aktivista „az első arab országból származó Nobel-díjas”. Nem tudjuk, fordítási hibáról van-e szó, vagy az eredeti szerző is benézte, de – hiába kaptak idáig arabok aránylag kevés Nobel-díjat – azért Nagíb Mahfúz irodalmi elismerése vagy Jasszer Arafat Nobel-békedíja mellett nehéz elmenni. Az igazság az, hogy Karman az egyetlen arab országból származó nő, aki idáig Nobel-díjat kapott. Ez nem kis különbség, hiszen míg a kitüntetések hiánya arra utalna jelen környezetben, hogy az arab világ elmaradott, addig a valós tény azt jelzi, hogy az említett országokban a nők nem kapják meg a társadalomtól a lehetőséget, hogy érvényesüljenek.

Fordította: György Gábor. Napvilág, 2014, 250 oldal, 2300 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.