A másik Amerika

Federico Andahazi-Kasnya: Az anatómus

  • Bori Erzsébet
  • 1999. április 29.

Könyv

Ismerjük el, nehéz, már-már lehetetlen elfogulatlanul közelednünk ahhoz az írásműhöz, amely a klitorisz felfedezését választja tárgyául. Az olvasó a legjobb szándékkal is minimum hatásvadászatot orront, ellenőrzi a kiadót, a fordítót, a kiadvány külső jegyeit, belelapoz - nekem a legszárazabb szövegrésznél nyílt ki -, míg lassacskán oszlik a gyanúja, hogy valami ordas szemetet akarnak rásózni. Szó sincs róla, a könyv kecses, a kiadó megbízható, a fordítás kiváló.

Az anatómust egy magyar származású fiatalember szerezte, és a reneszánsz Itáliában játszódik, az egyeteméről híres Padovában, a kurtizánjairól híres Velencében, a pápákról híres Rómában. Ezek közül a kurtizánokról tud újat mondani, és javára írandó, hogy a moziban látható romantikus ábrázolatok helyett itt a maga valójában, kőkemény gazdasági vállalkozásként jelenik meg e méltán népszerű intézmény. Hogy Federico Andahazi-Kasnyát mi vonzotta a női test eme kitüntetett pontjához, arról sejtelmem sincs, annál több arról az érzésről, ami a padovai egyetem ma is működő épületében fogja el a látogatót, kivált ha belépést nyer a gyönyörű anatómiai előadóba, ahol a reformáció korában annyi hazánkfia is koptatta a szépen faragott padokat. Itt tanít a könyv hőse, Mateo Colón, nagy hírű orvos és anatómus, ki igazi reneszánsz emberként a festészetnek, a rajzolásnak és a szavaknak is mestere. A teremtés művének alázatos és fáradhatatlan kutatása során és egy véletlen folytán olyan felfedezésre jut, amelyről azonnal tudja, hogy csak honfitársa, a genovai Cristoforo vállalkozásához fogható. A Vénusz gyönyörének nevezett apró szerv feltalálása valóban mérföldkő az emberiség történetében - így látja ezt a rókalelkű rektor is, hiszen első dolga értesíteni a szent inkvizíciót, amely a legmagasabb szinten - Alvarez de Toledo bíboros személyes küldötte útján és Caraffa bíboros személyesen - képviselteti magát a tárgyaláson. A kimenetel nem kétséges, már rakhatják is a máglyát a műnek és szerzőjének. Ám közbelép a gondviselés, az agg pápának orvosra van szüksége, Colón mester pert és életet nyer, ráadásul fényes karrier és egy zsák pénz várja Rómában. De még előbb, a biztos halálra várva levelet küld a nagy felfedezésben sorsdöntő szerepet játszó hölgynek, Ines Torremolinosnak, aki azóta - mondanunk sem kell - olthatatlan szerelmet érez hősünk iránt.

A mű persze indexre kerül, Colónnak le kell mondania a tudományos sikerről, és utóbb Rómában is kedvezőtlen fordulatot vesznek az események, ám annak nincs akadálya, hogy a mester saját praxisában hasznosítsa a találmányát. Ami azt illeti, van egy másik nő is, név szerint Mona Sofía, Velence legszebb és legdrágább kurtizánja, mellesleg a nagy felfedezés érzelmi indítóoka; az ő szívén akarja kipróbálni Mateo a világot nyitó kulcsot.

A regény többé-kevésbé hűséges a történeti tényekhez, hőseit - szintén többé-kevésbé - valóságos alakokról mintázza. De miként a történet pápája is legalább két, reálisan létezett szentatyából van összegyúrva, akként Mateo Renaldo Colón figurájához sem csak az egykor élt Colombus Matteus Realdus mester volt a modell, hanem neves kortársa, Andreas Vesalius is. A fikció szerint Colón Vesalius tanítványa, de a belga anatómus fő művét - a Kopernikuszéval egyazon évben (1543) megjelent De humani corporis fabricát - saját hősének tulajdonítja a szerző. A regényben kulcsszerepet játszó két női személy viszont jóval egyetemesebb modellekre megy vissza: a szentre és a szajhára. Ines Torremolinosnak és Mona Sofíának elévülhetetlen érdemei vannak a nagy felfedezésben, de egyben ők azok, akiknek hivatásuk gyakorlásához a legkevésbé sincs szükségük Colón mester találmányára. És ebből adódik a kérdés, hogy vajon és valójában a kezében tartja-e Mateo Colón minden zárak nyitját?

Andahazi erre a kérdésre tud olyan választ adni, amiért mégiscsak érdemes elolvasnunk a könyvét, a számos önismétléssel és a túlméretezett, sok helyen unalmas periratokkal együtt. Az anatómus végső soron a (férfi)ember hiúságának és dőreségének állít ironikus emlékművet. Azért nem állom meg egy sanda közbevetés nélkül: hogyan lehetséges, hogy sem a szerzőben, sem a hősében még csak fel sem merült az a lehetőség, miszerint a terra incognitát megszámlálhatatlanul sok nő fedezhette fel és művelhette meg már jóval azelőtt, hogy a nagy tudású anatómus rátalált?

 

 

Magvető Kiadó, 1999, 244 oldal, 1390 Ft; fordította: Dobos Éva

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.