Könyv: Egy úttörő munka (Sallai Gergely: Az első bécsi döntés)

  • 2003. április 24.

Könyv

Ha "egy terület és népe olyan országhoz kerül, mellyel nincs sem eleven történelmi, sem etnikai kapcsolata (...) - a néptől az új állammal szemben lojalitást elvárni, sem feltételezni nem lehet" - idézi a szerző Bibó Istvánt könyve bevezetőjében. Jugoszlávia és Csehszlovákia történelme során két alkalommal is szétesett, ami arra utal, hogy a Bibó által felvetett probléma mit sem vesztett aktualitásából. Sallai munkája e szétesés folyamatai közül dolgozott fel egyet, amelyet a közvélemény az "első bécsi döntésként" ismerhetett meg, mivel Anglia és Franciaország hallgatólagos beleegyezésével a német-olasz döntőbizottság Bécsben hozott határozata alapján csatolták vissza Magyarországhoz a Felvidék 90 százalékban magyarok lakta sávját.
Ha "egy terület és népe olyan országhoz kerül, mellyel nincs sem eleven történelmi, sem etnikai kapcsolata (...) - a néptől az új állammal szemben lojalitást elvárni, sem feltételezni nem lehet" - idézi a szerző Bibó Istvánt könyve bevezetőjében. Jugoszlávia és Csehszlovákia történelme során két alkalommal is szétesett, ami arra utal, hogy a Bibó által felvetett probléma mit sem vesztett aktualitásából. Sallai munkája e szétesés folyamatai közül dolgozott fel egyet, amelyet a közvélemény az "első bécsi döntésként" ismerhetett meg, mivel Anglia és Franciaország hallgatólagos beleegyezésével a német-olasz döntőbizottság Bécsben hozott határozata alapján csatolták vissza Magyarországhoz a Felvidék 90 százalékban magyarok lakta sávját.

A könyv egyik erénye, hogy e döntés politikailag problematikus genezisét különválasztja a döntés lényegi tartalmától. A cseh és a szlovák történetírás mind a mai napig egyértelműen igazságtalannak, méltánytalannak bélyegzi meg a Bécsben meghúzott határvonalat, sőt maga Václav Havel elnök is úgy véli, hogy a nemzetiségek elidegenedésének és az állam felrobbanásának nem bel-, hanem külpolitikai okai voltak, hiszen szerinte Benes az 1930-as években "Európa legnemesebb liberális és demokratikus hagyományait testesítette meg". Sajátos módon a magyar történetírás is adós maradt a bécsi döntés részletes elemzésével, és az ezzel kapcsolatos szakirodalomban a rendszerváltás óta is legfeljebb annyi szerepel, hogy a döntés etnikai szempontok figyelembevételével készült.

Sallai munkája már csak azért is úttörő, mert bebizonyítja, hogy a bécsi döntés nemcsak hogy figyelembe vette az etnikai elveket, hanem ezen túlmenően Európa XX. századi történetének egyik legalaposabb és az önrendelkezés szempontjából legigazságosabb (!) határvonalát hozta létre. A Magyarországhoz került rész a csehszlovák elnyomó politika miatt joggal élhette át "felszabadulásnak" az eseményeket. A sovén csehszlovák belpolitika etnicista-diszkriminatív módszereiről, a magyar, német és rutén állampolgárok másod-, sőt harmadrendű kezelésére Sallai meggyőző bizonyítékokat hoz fel. A Bécsben meghúzott határok igazságosságát az is alátámasztja, hogy a visszacsatolt területek 90 százalékát a legutolsó tárgyalási fordulóban maga a szlovák fél ajánlotta fel. Mindezt a függelékben néprajzi térképekkel is bizonyítja a szerző. Ennek az igazságnak a kimondása semmit sem változtat azon a tényen, hogy a döntés politikai előzményei szerencsétlenek voltak, vagy azon, hogy a megnagyobbodott "Csonka-Magyarország" társadalmi viszonyai és életszínvonala alulmúlta a csehszlovákiai állapotokat. Mint ahogy az a tény sem változtat ezen semmit, hogy Nagy-Britannia és Franciaország politikai opportunizmusból hagyta magára a térséget 1938-ban, majd hasonló opportunizmusból nem tett szinte semmit 1945 után annak érdekében, hogy ne ugyanaz az etnikai szempontból igazságtalan határvonal alakuljon ki. Hozzá kell tennünk, hogy ha ekkor nem is, de a Szovjetunió felbomlása után számított volna valamit, ha a nyugati szövetségesek belátták volna békeművük tarthatatlanságát. E belátásra minden jel szerint csak akkor került volna sor, ha a hátrányos helyzetbe szorult kisebbségek militarizálódnak, tömeggyilkosságok áldozatai lesznek, vagy ők követnek el tömeggyilkosságokat mások kárára. A szomszédos országok magyar népcsoportjai eddig még sohasem választották ezt az erőszakos utat, ellenkezőleg, az integrációt részesítették előnyben, felismerve azt a tényt, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs alternatívája. Sallai precizitása és munkájának mérsékelt hangneme segíthet abban, hogy ezt a tényt a bécsi döntést el nem fogadó szlovák és az azt visszavágyó magyar olvasók is tudomásul vegyék.

Ungváry Krisztián

Osiris Kiadó, 2002, 296 oldal, 2280 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.