Könyv: Csapadékos horror (Karen Duve: Esőregény)

  • Szijj Ferenc
  • 2003. április 24.

Könyv

Annyira nem lehet hülye egy költő, hogy az öreg maffiózó emlékiratainak bérmunkában vállalt megírását komolyan vegye, megpróbálja a legfőbb illetékes ellenkezése dacára irodalmi szintre emelni, ráadásul még a nevét is szerepeltetné a könyvön. Márpedig az Esőregény főhősét pontosan ebbéli törekvései sodorják bajba, miután a számla nélkül felvett, jelentős összegű előlegből magányosan álló házat vesz a volt NDK északi részének egyik rendkívül mocsaras vidékén, ahol mindig esik az eső, és mellesleg titokzatos gyilkosságok is megesnek. A költő ifjú arájával beköltözik a házba, de a nyugodt és ihletett alkotómunka helyett az elemi csapások (talajvíz, tömegével támadó csigák, lumbágó) elhárítása köti le az energiáját, amit a maffiózó rossz néven vesz.
Annyira nem lehet hülye egy költő, hogy az öreg maffiózó emlékiratainak bérmunkában vállalt megírását komolyan vegye, megpróbálja a legfőbb illetékes ellenkezése dacára irodalmi szintre emelni, ráadásul még a nevét is szerepeltetné a könyvön. Márpedig az Esőregény főhősét pontosan ebbéli törekvései sodorják bajba, miután a számla nélkül felvett, jelentős összegű előlegből magányosan álló házat vesz a volt NDK északi részének egyik rendkívül mocsaras vidékén, ahol mindig esik az eső, és mellesleg titokzatos gyilkosságok is megesnek. A költő ifjú arájával beköltözik a házba, de a nyugodt és ihletett alkotómunka helyett az elemi csapások (talajvíz, tömegével támadó csigák, lumbágó) elhárítása köti le az energiáját, amit a maffiózó rossz néven vesz.

A másik probléma az eső, mert láttunk már ugyan a valóságban is olyat, hogy napokig, hetekig esőre állt a barométer, de az azért nehezen hihető, hogy a folytonos esőzés egy irodalmi műben az újdonság erejével hasson ránk. Tehát két alapvető ponton lehetne egy kicsit megpiszkálni a regényt, de hát minek? Ha a költő okosabb lett volna, akkor a mese is tovább tartott volna, hiszen háromszáz, viszonylag kis oldalon nem juthatott volna el az elbutulásnak arra az állati szintjére, amikor - amúgy is minden javaitól megfosztatván - már csak egy vágya van, hogy a mocsárnak (kvázi anyaöl) adhassa magát. Az eső meg, ha úgy vesszük, hozzátartozik egy horrorhoz.

Merthogy horror regényről van szó, a borús időjárás mellett néhány más klisé is visszaköszön: magányos ház, ugye, meg a szomszédságban egy másik magányos ház, amelyben két furcsa nő lakik, mocsár, köd, eltévedés, rémálom, továbbá a maffiózó és a kísérője, akik időnként jönnek és terrorizálnak, önvédelem lángszóróval. A mellesleg vízben úszkáló női hullák rejtélyének megoldatlan titka mintegy a Gonosz megmaradásának elvét jelképezi. A kész elemek felhasználása némileg zavaró, mégsincs az a kínos érzésünk, hogy valami lektűrt olvasunk, mert annál azért gondosabban van megírva a történet, és Duve megkísérli, hogy a meglehetős szakszerűséggel ábrázolt lelki folyamatokat (és magatartászavarokat) összeszője a különben nagyon izgalmas cselekménnyel és a képi-látomásos dimenzióval (elsősorban tűz és víz). Ennek következtében joggal gondolhatjuk a végén, hogy ez a bizonyos Gonosz nagyon is értelmezhető, úgyszólván emberi. Ám abba a csábító értelmezési csapdába nem szívesen tévednénk bele, hogy a gonosz Nyugat mennyire megrontja a bűzlő-párálló, de természeti állapotban leledző Keletet.

A fordításról (Nádori Lídia munkája) csak a legjobbakat mondhatjuk. Afelől viszont teljes tanácstalanságban vagyunk, hogy a könyvet a József Attila Kör adta-e ki (miként azt a címoldal sugallja), vagy a Books in Print Bt. (miként az impresszum állítja). Na meg a borítón szereplő fénykép eredetéről sem tudunk meg semmit, pedig szép.

Szijj Ferenc

JAK vagy Books in Print Bt., 2002, 331 oldal, 1950 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.