Könyv: Csapadékos horror (Karen Duve: Esőregény)

  • Szijj Ferenc
  • 2003. április 24.

Könyv

Annyira nem lehet hülye egy költő, hogy az öreg maffiózó emlékiratainak bérmunkában vállalt megírását komolyan vegye, megpróbálja a legfőbb illetékes ellenkezése dacára irodalmi szintre emelni, ráadásul még a nevét is szerepeltetné a könyvön. Márpedig az Esőregény főhősét pontosan ebbéli törekvései sodorják bajba, miután a számla nélkül felvett, jelentős összegű előlegből magányosan álló házat vesz a volt NDK északi részének egyik rendkívül mocsaras vidékén, ahol mindig esik az eső, és mellesleg titokzatos gyilkosságok is megesnek. A költő ifjú arájával beköltözik a házba, de a nyugodt és ihletett alkotómunka helyett az elemi csapások (talajvíz, tömegével támadó csigák, lumbágó) elhárítása köti le az energiáját, amit a maffiózó rossz néven vesz.
Annyira nem lehet hülye egy költő, hogy az öreg maffiózó emlékiratainak bérmunkában vállalt megírását komolyan vegye, megpróbálja a legfőbb illetékes ellenkezése dacára irodalmi szintre emelni, ráadásul még a nevét is szerepeltetné a könyvön. Márpedig az Esőregény főhősét pontosan ebbéli törekvései sodorják bajba, miután a számla nélkül felvett, jelentős összegű előlegből magányosan álló házat vesz a volt NDK északi részének egyik rendkívül mocsaras vidékén, ahol mindig esik az eső, és mellesleg titokzatos gyilkosságok is megesnek. A költő ifjú arájával beköltözik a házba, de a nyugodt és ihletett alkotómunka helyett az elemi csapások (talajvíz, tömegével támadó csigák, lumbágó) elhárítása köti le az energiáját, amit a maffiózó rossz néven vesz.

A másik probléma az eső, mert láttunk már ugyan a valóságban is olyat, hogy napokig, hetekig esőre állt a barométer, de az azért nehezen hihető, hogy a folytonos esőzés egy irodalmi műben az újdonság erejével hasson ránk. Tehát két alapvető ponton lehetne egy kicsit megpiszkálni a regényt, de hát minek? Ha a költő okosabb lett volna, akkor a mese is tovább tartott volna, hiszen háromszáz, viszonylag kis oldalon nem juthatott volna el az elbutulásnak arra az állati szintjére, amikor - amúgy is minden javaitól megfosztatván - már csak egy vágya van, hogy a mocsárnak (kvázi anyaöl) adhassa magát. Az eső meg, ha úgy vesszük, hozzátartozik egy horrorhoz.

Merthogy horror regényről van szó, a borús időjárás mellett néhány más klisé is visszaköszön: magányos ház, ugye, meg a szomszédságban egy másik magányos ház, amelyben két furcsa nő lakik, mocsár, köd, eltévedés, rémálom, továbbá a maffiózó és a kísérője, akik időnként jönnek és terrorizálnak, önvédelem lángszóróval. A mellesleg vízben úszkáló női hullák rejtélyének megoldatlan titka mintegy a Gonosz megmaradásának elvét jelképezi. A kész elemek felhasználása némileg zavaró, mégsincs az a kínos érzésünk, hogy valami lektűrt olvasunk, mert annál azért gondosabban van megírva a történet, és Duve megkísérli, hogy a meglehetős szakszerűséggel ábrázolt lelki folyamatokat (és magatartászavarokat) összeszője a különben nagyon izgalmas cselekménnyel és a képi-látomásos dimenzióval (elsősorban tűz és víz). Ennek következtében joggal gondolhatjuk a végén, hogy ez a bizonyos Gonosz nagyon is értelmezhető, úgyszólván emberi. Ám abba a csábító értelmezési csapdába nem szívesen tévednénk bele, hogy a gonosz Nyugat mennyire megrontja a bűzlő-párálló, de természeti állapotban leledző Keletet.

A fordításról (Nádori Lídia munkája) csak a legjobbakat mondhatjuk. Afelől viszont teljes tanácstalanságban vagyunk, hogy a könyvet a József Attila Kör adta-e ki (miként azt a címoldal sugallja), vagy a Books in Print Bt. (miként az impresszum állítja). Na meg a borítón szereplő fénykép eredetéről sem tudunk meg semmit, pedig szép.

Szijj Ferenc

JAK vagy Books in Print Bt., 2002, 331 oldal, 1950 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.