Könyv

A nők életmódjába számos ponton beleszólt a háború: szerényebb étel került az asztalra, le kellett mondani a cselédekről, és sokan kisebb lakásba költöztek, mivel a pénzhiányból fakadó egyszerűség felülírta a nagyobb, sok munkával karbantartható otthonok létjogosultságát.

A jobbos és balos kiadók csörtéjét a sajtóvisszhang túldimenzionálta, de tény: a könyvvásár párhuzamos tereiben párhuzamos dolgok történtek – anélkül, hogy a kiállítók tudomást vettek volna egymásról. S milyen kiutat kínált e rendszerszintű dilemmából a magyar pavilon elfüggönyzött, intim tere?

Első regény még a szenzációra éhes amerikai irodalmi életben is ritkán vált ki olyan egyöntetű pozitív reakciót, mint 2016-ban Na­than Hill Nixe.

Hat éve az akkor 27 éves fiatal író képviselte hazánkat az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. Azóta Artisjus Irodalmi Díjat és öt könyvet tudhat maga mögött, a tavaly megjelent Ítélet legyen! kényes témákat feszeget, de mi nem csak erről kérdeztük.

Mese- és novellaíró pályázatot hirdet a Budapesti Történeti Múzeum.

A Portnoy-kór és további harminc könyv írója 85 éves volt.

Fogjunk egy üres papírt, húzzunk a közepére egy vonalat, az egyik oszlop legyen az „ismerős sci-fi sémák”, a másik pedig az „új ötletek”, majd nézzük meg, mit is tud a Hat ébredés.

Ritka, hogy egy történeti munka (legyen bár második világháborús) ekkora visszhangot váltson ki. Ohlernek a tudatmódosítók hitleráj alatti kiterjedt használatáról szóló munkája pont ilyen.

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a kritikusnak is vannak elvei. Meggyőződéses híve a demokráciának, elkötelezett nemzete mellett. Minden pénteken halat ebédel, szilárdan hiszi, hogy a világ bizonyos dolgai végtelenül egyszerűek, míg mások borzasztóan összetettek, s makacsul tartja magát ahhoz, hogy ő bizony minden esetben tudja a különbséget a kettő között.

Arany, a kételkedő és örök újrakezdő. Az ELTE tanszékvezetőjét, a Mi vagyok én? című Arany-tanulmánykötet szerzőjét kiismerhetetlen klasszikusunkról kérdeztük.

Esszém címét Komlós Aladártól kölcsönöztem, aki 1936-ban így jellemezte Ágai Adolf karrierjét: „az egyetlen jelentősebb magyar zsidó író, akinek pályája mindvégig göröngytelen”.

Vannak dolgok, amelyeket képtelenség felfogni. Lehet róluk olvasni, képeket vagy dokumentumfilmeket nézni, információt gyűjteni és megkísérelni megérteni, de felfogni nem lehet. Az Iszlám Állam tettei is ebbe a kategóriába sorolhatók. Ennek a világnak a megismeréséhez szolgáltat alapanyagot Nadia Murad könyve, amely az Egy szexrabszolga igaz története kellőképpen hatásvadász alcímet viseli, ám a mű rendkívül őszinte és reflexív, nemkülönben megrázó.