Könyv

Kutatásra ösztönöz

Szécsi Noémi–Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő (1914–1939)

Könyv

A nők életmódjába számos ponton beleszólt a háború: szerényebb étel került az asztalra, le kellett mondani a cselédekről, és sokan kisebb lakásba költöztek, mivel a pénzhiányból fakadó egyszerűség felülírta a nagyobb, sok munkával karbantartható otthonok létjogosultságát.

Ezenkívül a modern nő a korábbitól eltérő módon közelített a férfiakhoz. Ha lelkiismeret-furdalással is, de folytatott nemi életet házasság nélkül, volt igénye arra, hogy alaposabban megismerje a választottját, és szívesebben szült kórházban, mint otthon.

A fővárosi úrinő mindennapjaival, életmódjával és a kor kihívásaira adott női válaszokkal foglalkozó kötet nem előzmény nélküli. Szécsi Noémi író és Géra Eleonóra történész 2016-ban A budapesti úrinő ma­gán­élete (1860–1914) című kötetében engedett bepillantást az úri családok kulisszái mögé korabeli újságcikkek és levéltári magániratok segítségével. Az egy évvel később megjelent A modern budapesti úrinő (1914–1939) ott folytatja a történetet, ahol az első abbahagyta: az I. világháború kitörésénél. A több évtizedet átölelő kötetben szó esik divatról, fogamzásgátlásról, férjfogó tippekről, oktatásról és minden olyan kérdésről, amely jelentős átalakuláson esett át a nagy háború következtében.

Ha olvasás előtt figyelmen kívül hagyjuk a hátlapon található szerzői leírást, akár csalódás is érhet minket. Már az első fejezet címe „becsapós”. A Női szerepválság a háború alatt nem kínál átfogó elemzést a kérdésről, pusztán egyetlen család történetébe enged bepillantást magánlevelezések és visszaemlékezések alapján. Hasonló hiányérzetünk támadhat a kötet visszatérő alapvetése kapcsán is, mely szerint a nők életé­ben bekövetkezett változásokat nem a háború okozta, az pusztán felgyorsította a már korábban megindult folyamatokat. Ezt a megállapítást a szerzők nem támasztják alá, ugyanakkor ez a hiány kedvet csinálhat az előző kötet átlapozásához. Ha azonban az elején elfogadjuk, hogy csak bizonyos mélységig merülünk el a témában, nagyszerű élményben lehet részünk. A fejezetek rövidek, a címek beszédesek, a témakörök pedig rendkívül szerteágazóak, a több száz oldalas szöveg igyekszik minden nőket érintő témát lefedni a korabeli plasztikai sebészettől a nők politikában betöltött szerepéig. Sok apró részletre fény derül, amit nagyszüleink, dédszüleink elbeszéléseiből sem nagyon ismerünk, például hogy miért hazudtak a pestiek a nyaralásról, vagy hogy miként válhatott egy úrinő akkor is kívánatossá, ha éppen nem volt fürdési lehetősége. Valószínűleg azt sem sokan tudják, hogy létezett egy divatellenes divatlap, amelyben Prohászka Ottokár sem átallotta kifejteni a szépség kultuszáról vallott nézeteit.

A szöveg számos újságcikket, naplóbejegyzést, privát levelet, időnként statisztikát és korabeli regényrészletet is tartalmaz, ám ez nem nehezíti az olvasást. A rengeteg felhalmozott információt sikerült olvasmányos mederbe terelni, és a sok idézet is csak javára válik a kötetnek. Móricz Zsigmond naplójából például megtudhatjuk, miért tűnik egy férfi számára visszataszító időtöltésnek a modern nők legújabb hóbortja, a napozás. De más híres emberek is felbukkannak a kötetben, például Kaffka Margit vagy Gyarmati Fanni, akinek gyakori abortuszairól tudunk meg részleteket. Kiemelkedően érdekes az a rész is, amelyben az első magyar gépészmérnöknő vall arról 1925-ben, milyen érzés volt egyedüli nőként mérnöknek tanulni.

Az étkezési divatokról szóló rész ma is tökéletesen aktuális. Persze napjainkban a húsmentes életre nem a húshiány ösztönzi az embereket, viszont már Kosztolányi felesége is rájött, hogy lelki okok húzódhatnak meg az étkezési hóbortok mögött. „Valamiben hinni kell, ami segít. Nem a gyomoridegességemen, hanem a szenvedéseken. Egyik ember, ha olyan bánat éri, amellyel nem tud vagy nem akar megbirkózni, spiritiszta lesz, s a szellemeket hívja segítségül, én testi téren véltem megtalálhatni a megoldást. Persze akkor nem sejtem s az uram sem, hogy a nyerskoszt-evés csupán racionalizálása a csodavárásnak.”

Noha az elején bíráltuk a könyv felszínességét, végül megértettük, hogy ez a koncepció része. A kötet célja alapvetően az érdeklődés felkeltése. Az olvasás során felmerülő bosszantó hiányérzet kedvet csinál ahhoz, hogy az ember bevegye magát a könyvtárba, és átböngéssze a hivatkozott forrásokat. A modern budapesti úrinő végül is remek útmutató, amely egyszerre informál, szórakoztat és kutatásra ösztönöz.

Európa Könyvkiadó, 2017, 439 oldal, 4490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.