Könyv

Kutatásra ösztönöz

Szécsi Noémi–Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő (1914–1939)

Könyv

A nők életmódjába számos ponton beleszólt a háború: szerényebb étel került az asztalra, le kellett mondani a cselédekről, és sokan kisebb lakásba költöztek, mivel a pénzhiányból fakadó egyszerűség felülírta a nagyobb, sok munkával karbantartható otthonok létjogosultságát.

Ezenkívül a modern nő a korábbitól eltérő módon közelített a férfiakhoz. Ha lelkiismeret-furdalással is, de folytatott nemi életet házasság nélkül, volt igénye arra, hogy alaposabban megismerje a választottját, és szívesebben szült kórházban, mint otthon.

A fővárosi úrinő mindennapjaival, életmódjával és a kor kihívásaira adott női válaszokkal foglalkozó kötet nem előzmény nélküli. Szécsi Noémi író és Géra Eleonóra történész 2016-ban A budapesti úrinő ma­gán­élete (1860–1914) című kötetében engedett bepillantást az úri családok kulisszái mögé korabeli újságcikkek és levéltári magániratok segítségével. Az egy évvel később megjelent A modern budapesti úrinő (1914–1939) ott folytatja a történetet, ahol az első abbahagyta: az I. világháború kitörésénél. A több évtizedet átölelő kötetben szó esik divatról, fogamzásgátlásról, férjfogó tippekről, oktatásról és minden olyan kérdésről, amely jelentős átalakuláson esett át a nagy háború következtében.

Ha olvasás előtt figyelmen kívül hagyjuk a hátlapon található szerzői leírást, akár csalódás is érhet minket. Már az első fejezet címe „becsapós”. A Női szerepválság a háború alatt nem kínál átfogó elemzést a kérdésről, pusztán egyetlen család történetébe enged bepillantást magánlevelezések és visszaemlékezések alapján. Hasonló hiányérzetünk támadhat a kötet visszatérő alapvetése kapcsán is, mely szerint a nők életé­ben bekövetkezett változásokat nem a háború okozta, az pusztán felgyorsította a már korábban megindult folyamatokat. Ezt a megállapítást a szerzők nem támasztják alá, ugyanakkor ez a hiány kedvet csinálhat az előző kötet átlapozásához. Ha azonban az elején elfogadjuk, hogy csak bizonyos mélységig merülünk el a témában, nagyszerű élményben lehet részünk. A fejezetek rövidek, a címek beszédesek, a témakörök pedig rendkívül szerteágazóak, a több száz oldalas szöveg igyekszik minden nőket érintő témát lefedni a korabeli plasztikai sebészettől a nők politikában betöltött szerepéig. Sok apró részletre fény derül, amit nagyszüleink, dédszüleink elbeszéléseiből sem nagyon ismerünk, például hogy miért hazudtak a pestiek a nyaralásról, vagy hogy miként válhatott egy úrinő akkor is kívánatossá, ha éppen nem volt fürdési lehetősége. Valószínűleg azt sem sokan tudják, hogy létezett egy divatellenes divatlap, amelyben Prohászka Ottokár sem átallotta kifejteni a szépség kultuszáról vallott nézeteit.

A szöveg számos újságcikket, naplóbejegyzést, privát levelet, időnként statisztikát és korabeli regényrészletet is tartalmaz, ám ez nem nehezíti az olvasást. A rengeteg felhalmozott információt sikerült olvasmányos mederbe terelni, és a sok idézet is csak javára válik a kötetnek. Móricz Zsigmond naplójából például megtudhatjuk, miért tűnik egy férfi számára visszataszító időtöltésnek a modern nők legújabb hóbortja, a napozás. De más híres emberek is felbukkannak a kötetben, például Kaffka Margit vagy Gyarmati Fanni, akinek gyakori abortuszairól tudunk meg részleteket. Kiemelkedően érdekes az a rész is, amelyben az első magyar gépészmérnöknő vall arról 1925-ben, milyen érzés volt egyedüli nőként mérnöknek tanulni.

Az étkezési divatokról szóló rész ma is tökéletesen aktuális. Persze napjainkban a húsmentes életre nem a húshiány ösztönzi az embereket, viszont már Kosztolányi felesége is rájött, hogy lelki okok húzódhatnak meg az étkezési hóbortok mögött. „Valamiben hinni kell, ami segít. Nem a gyomoridegességemen, hanem a szenvedéseken. Egyik ember, ha olyan bánat éri, amellyel nem tud vagy nem akar megbirkózni, spiritiszta lesz, s a szellemeket hívja segítségül, én testi téren véltem megtalálhatni a megoldást. Persze akkor nem sejtem s az uram sem, hogy a nyerskoszt-evés csupán racionalizálása a csodavárásnak.”

Noha az elején bíráltuk a könyv felszínességét, végül megértettük, hogy ez a koncepció része. A kötet célja alapvetően az érdeklődés felkeltése. Az olvasás során felmerülő bosszantó hiányérzet kedvet csinál ahhoz, hogy az ember bevegye magát a könyvtárba, és átböngéssze a hivatkozott forrásokat. A modern budapesti úrinő végül is remek útmutató, amely egyszerre informál, szórakoztat és kutatásra ösztönöz.

Európa Könyvkiadó, 2017, 439 oldal, 4490 Ft

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.