Ha valaki szellemi munkát folytat, egyetemi tanulmányait végzi vagy egyszerűen csak meg kell írnia egy hivatalos levelet – főleg, ha idegen nyelven –, tudhatja, hogy gondolkodni nem egyszerű feladat. Egy felnőtt szervezet a teljes energiaigényének húsz százalékát az agyára fordítja. Ez csupán a rossz nyelvek szerint kevesebb egyes embereknél, ugyanis az arány csak mindössze kicsivel, mintegy 5 százalékkal növekszik akkor is, ha valaki intenzív gondolkodással tölti az idejét.
Most, hogy immár szinte korlátlan hozzáférésünk van az egyszerű AI-rendszerekhez, csábító „kiszervezni” a gondolkodás tiszta munkáját. A ChatGPT képes szöveget fogalmazni, össze tudja foglalni a hosszú újságcikkek tartalmát, a Google-nél is célirányosabban válaszol kérdéseinkre, sőt akár a gyerek iskolai fogalmazását is megírja. Megint csak a rossz nyelvek szerint az AI által generált házidolgozatot a tanár is AI segítségével osztályozza, és ki tudja, talán olyan is előfordult már, hogy egy társkereső chatben nem is a két szerelmet kereső fél, hanem a ChatGPT beszélgetett – önmagával.
A mesterséges intelligencia képes megkönnyíteni a kognitív feladataink elvégzését, de ennek ára van. Az elmúlt hónapban viszonylag jelentős visszhangot váltott ki a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatása, amelyben három csoportra osztották a tesztalanyokat. Az első csoportnak a ChatGPT segítségével kellett esszét írnia, a másiknak mindössze a Google keresőmotorja állt rendelkezésre, a harmadik csoport csakis saját kútfőből dolgozhatott. Az eredményt ki lehet találni: az AI asszisztálásával készült irományok kevésbé voltak kreatívak. De ami még ijesztőbb, az alanyok fejére csatolt elektroenkefalogram szerint ezekben az emberekben kevésbé aktiválódott a kreativitásért és figyelemért felelős agyi terület. Azok, akik a chatbot segítségével dolgoztak, kevésbé tudták felidézni „saját” esszéjük részleteit.
Nem ez az első kutatás, amely az AI hatásait vizsgálja. A Microsoft Research korábban azt állapította meg, hogy a rendszeres AI-használat csökkenti a kritikus gondolkodás képességét.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia tényleg elbutítaná az emberiséget, ahogy a zsebszámológépek vagy a GPS alapú térkép elterjedése sem okozott tömegeknél diszkalkuliát. Az írás-olvasás elterjedésével is fölöslegessé vált, hogy eredetmítoszok hosszú strófáit memorizáljuk, hogy aztán a tábortűz mellett továbbadjuk az ifjaknak – Szókratész meg is mondta, hogy az írás feltalálása „feledést olt a lelkünkbe”, de nehéz lenne amellett érvelni, hogy butábbak lennénk, mint az íársbeliség előtti korok emberei.
Ha az agyunk hozzászokik ahhoz, hogy bizonyos feladatoknál tehermentesíti a gép, nehéz újra edzésbe jönni. Ám az is igaz, hogy az AI előbb-utóbb forradalmasítja azokat a munkákat, amelyek elvégzésére legalább annyira alkalmas, mint az ember. A technológia azonban nem mindenkinek a munkáját fogja „elvenni” – csak azokét, akik nem tudják, hogy használják azt.
Az alábbiakban ezért összegyűjtöttünk néhány tippet ahhoz, hogyan érdemes használni a ChatGPT-t – és egyéb nagy nyelvi modelleket –, hogy az ember ne butuljon el közben.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
