Könyv

Magos István: „Továbbra is reformálódjatok!”

Könyv

Tavaly mindenre jó apropó volt a reformáció 500. évfordulója. Ennek kapcsán jelent meg Magos István irodalomtörténész különböző helyeken már publikált tanulmányainak, esszéinek gyűjteményes kötete is. A Reformáció Magyarországon – századról századra alcímű könyv végigkalauzolja az olvasót a reformáció évszázadain, minden szöveg egy-egy, az adott évszázadra jellemző szerzőt és művet emel ki a 16. századtól napjainkig. A kötetben váltakoznak az ismeretterjesztő, illetve a tudományos jellegű dolgozatok, a rövid elemzéseket és a bemutatást követően részleteket olvashatunk Bod Péter, Szenci Molnár Albert vagy éppen Nagy István valamelyik művéből. Izgalmas és elmés találatok azok a szövegelemzések, amelyek szintén a reformáció egy-egy ünnepére íródtak, például Szenci Molnár Albert azon kötetének taglalása, amelyet a reformáció első jubileumára adott közre.
A könyv némileg elkülönülő második részeként három olyan tanulmány olvasható, amelyek Luther és a lutheri gondolatok recepcióját járják körül Kazinczy, Goethe, illetve a felvilágosodás kori magyar írók műveiben. A szerző egészen napjainkig jut el, és alapvetően kritikusan értékeli a reformálódás jelenlegi folyamatait vagy éppen állóvizét. Ez a belső nézőpont mozdítja el a kötetet a tudományostól a személyesség felé. Bár a könyv egészében természetesen hangsúlyos szerepet kap maga a reformáció, valójában inkább az arra adott reflexiókból alkothatunk képet: befogadásáról és elfogadásáról, a reformáláshoz való (belső) hozzáállás alakulásáról.

Spalding Alapítvány, 2017, 254 oldal, 1500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.