Könyv

Az iskolai olvasmányok és memoriterek többsége menthetetlenül búvalbaltázott, és melegágya a tanult pesszimizmusnak: elsőben a Micó macska mártírhalála, negyedikben halálhörgés, siralom, hatodikban Szép Ilonka, Kőmíves Kelemen és a depresszióirodalom gyöngyszeme, A Reményhez, hadd ne soroljam – kész csoda, hogy a gyerekek nem dőlnek tömegesen fakardjukba.

A hazai gyerekirodalom helyzetéről, új kilátásokról és jó könyvekről beszélgettünk Szekeres Nikolettával, a téma szakértőjével, miközben a young adult irodalomtól eljutottunk egészen az óriásplakátokig.

Első prózakötetéhez Gyurkovics Tamás nem kevésbé ambiciózus témát választott, mint Josef Mengele dél-amerikai bujkálásának történetét.

De kinek áll ez érdekében? – kérdi a gyanakvó olvasó, amikor kezébe veszi a 100 oldalas, kemény kötésű, album formátumú képregényt. Talán Franciaországban vagy Amerikában is hírértékkel bír egy ilyen impozáns kiadvány megjelenése, de arrafelé az alkotás körülményei vagy a finanszírozási háttér legfeljebb egy lábjegyzetet érdemelnek a sajtóanyagokban.

Daniel Kehlmann a díszvendég, akinek új könyvét kritizáltuk, Salman Rushdie-val interjút késztettünk. De megszólal Nemes Z. Márió a hungarofuturista mozgalomról, Szilágyi Márton irodalomtörténész lerántja a leplet Arany Jánosról, és egy rakás könyvről írtunk még. És mint mindig, most is van világirodalmi sikerlistánk.

Tavaly egy rövidke kísértettörténet jelent meg tőle magyarul, az idén egy vaskos történelmi regény várható a német nyelvű irodalom sztárjától, Esterházy hajdani jó barátjától. A termékeny íróval telefonon beszélgettünk.

És elmesélte, hogy mit is olvasott.

Kertész özvegyének örököse és Schmidt Mária küzd a jogokért

Esélyes, hogy a tizenhárom éve az Egyesült Államokban angolul megjelent, pár hónapja itthon magyarul is kiadott könyv címe és alcíme közt feszülő ellentmondás a „világhírű elfelejtettekről” nem figyelmetlenségből került a borítóra.