Több dél-békési polgármester is ellenzi, hogy a költségvetési csalással vádolt Simonkát bízták meg tanácsadással

Kis-Magyarország

Nem kizárt, hogy a szétesés szélére sodródott a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, amely nemrégiben váltott újra elnököt, a szervezetet pedig korábbi pályázati szabálytalanságok miatt 500 millió forint és kamatainak visszafizetése terheli. A legutóbbi ülésen a településvezetők a költségvetési csalással vádolt Simonka Györgyöt bízták meg azzal, hogy a szervezet tanácsadójaként az elbukott pályázatokat menedzselje. Ez két polgármester szerint abszurd, de mások is voltak, akik nem támogatták a volt fideszes országgyűlési képviselőt.  

Legutóbb január 24-én ülésezett a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, amely határozatképes volt, bár több településvezető nem vett részt rajta. Azonban pár nap múltán hozzájuk is eljutott az ülés hanganyaga, amit néhányan megdöbbenéssel fogadtak. Köztük volt Ruck Márton, Medgyesegyháza polgármestere, aki felháborodásának hangot adva és tiltakozva az egyik ott született döntés ellen sajtóközleményt adott ki, egyben a legnagyobb közösségi oldalon posztolta észrevételeit. Az ülésen új elnököt választottak, mert ugyan a tavaly október végi, nem sokkal az önkormányzati mandátumok átvétele után tartott összejövetelen kisebb meglepetésre, egy, a Tisza Párthoz közel álló személyt, Mezőkovácsháza alpolgármesterét, Dudaszeg Krisztiánt választották a dél-békési társulás elnökévé, de néhány hónap múlva azzal hívták vissza, hogy nem elégedettek a munkájával. Helyére most Albertus Lászlót, a mezőkovácsházi képviselő-testület tanácsnokát szavazták meg elnöknek.

Korábban többször beszámoltunk arról, hogy a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás évekkel ezelőtt elnyert egy európai uniós pályázatot, de az Irányító Hatóság a megvalósítás folyamán feltárt hibák és hiányosságok miatt többszörösen szabálytalannak ítélte. Ezért az elnyert teljes összeget, 500 millió forintot és azok egyre nagyobb összegű kamatait kell(ene) visszafizetni a társulásnak. Noha már tettek és tesznek kísérletet arra, hogy peres vagy megegyezéses úton rendezzék a szervezet és a benne részt vevő települések pénzügyi lehetőségeit messze meghaladó kötelezettséget, ez eddig, sőt nagy valószínűséggel a jövőben sem vezethet eredményre. 

Megírtuk azt is, hogy a történtek miatt a társulás ellen immár hosszabb ideje adóhatósági végrehajtás folyik. Mostani posztjában Medgyesegyháza első embere nem zárja ki, előállhat az a helyzet, hogy a tagönkormányzatoknak kell visszafizetni ezt az összeget, amely például az általa vezetett kisváros önkormányzatára több mint 70 milliós forintos terhet róna. Ám még ennél is jobban felháborodott azon, hogy a január végi ülésen

Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg Pusztaottlaka polgármestere arra tett javaslatot: a szóban forgó elbukott pályázattal, de tágabban más projektekkel összefüggésben kezdeményezzenek tárgyalásokat az illetékesekkel, így a Békés megyei önkormányzattal is, s ezekre „szakértőként” őt delegálják.

Az ülésen jelen lévő polgármesterek közül csak Mezőhegyes (Pap István) és Dombegyház (Dinnyés Ildikó) vezetője nem támogatták ezt az előterjesztést, ám a jelenlévők többsége megszavazta. Simonka azzal indokolta „szakértői” szerepét, hogy az elbukott félmilliárdos pályázatért korábban sokat küzdött.

„Szerintem ez teljesen abszurd döntés. Az a Simonka György, aki jelenleg is milliárdos költségvetési csalás miatt áll vádlottként a bíróság előtt, hogyan tudja a térség településeit eredményesen képviselni? Egyébként a polgármester tényleg sokat küzdött azért, hogy Pusztaottlakára több milliárdnyi fejlesztési forrás érkezzen gazdaságfejlesztésre (ipari parkokra) turisztikai fejlesztésekre (kerékpáros központ, vadaspark stb.), de ki gondolhatja komolyan, hogy a térségünk fejlődésének módja az lehet, hogy a térségünk legkisebb teleülésén, Pusztaottlakán megvalósított gigaberuházások jelentik a fejlődést? Nem meglepő módon az Irányító Hatóság ezen beruházások megvalósításától elállt, mert feltárta a megvalósítás során elkövetett szabálytalanságok tömkelegét” – fakadt ki már említett posztjában Ruck Márton. Hozzátette, sorolni lehetne a Simonka György által „hozott” fejlesztéseket, amelyek utóbb sorra elbuktak. Megítélése szerint ezek közé tartozik egy tótkomlósi és egy orosházi 500-500 milliós EFOP-projekt, valamint több pusztaottlakai, csaknem 2 milliárd forint nagyságrendben.

 
Simonka György a társulás tavaly októberi ülésén
Fotó: A szerző felvétele
 

A medgyesegyházi polgármester szerint ezek után Simonkát nem lehet megbízni azzal, hogy tanácsadóként Dél-Békés nevében tárgyaljon bárhol. Ebből a képviseletből nem kér Ruck Márton, hiszen büntetőügyek, szabálytalanságok és visszafizetések sokasága övezi Simonka tevékenységét, egyben neki köszönhető a térség rossz megítélése. Medgyesegyháza polgármestere azt sem tartja szerencsésnek, hogy Simonka György folyamatosan támadja a térség országgyűlési képviselőjét, Erdős Norbertet (Fidesz-KDNP), és kommunikációja kizárólag csak politikai haszonszerzés céljából történik, hiszen bejelentette a jövő évi országgyűlési választáson való indulását is. (Erről egyébként lapunk számolt be elsőként, még tavaly nyáron.)

„MINDEZEK MIATT EZÚTON BEJELENTEM, HOGY HATÁROZATLAN IDŐRE FELFÜGGESZTEM A RÉSZVÉTELT A DÉL-BÉKÉSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÉRSULÁS KÖZGYÜLÉSÉN! NEM FOGOK ASSZISZTÁLNI ABSZURD DÖNTÉSEKHEZ, ÉS ELHATÁROLÓDOM SIMONKA GYÖRGYTŐL ÉS BÁRMILYEN KEZDEMÉNYEZÉSÉTŐL!” – áll, így nagybetűkkel Ruck Márton Facebook-bejegyzésének végén. Medgyesegyházi kollégájához nem sokkal később Mákos Árpád (független), Battonya polgármestere csatlakozott. Közösségi oldali posztjához Simonka György kommentet írt. Ebben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mind Ruck, mind a battonyai polgármester szégyellheti magát. Majd azt fejtegeti, hogy a Ruck-Mákos-tandemnek megint nem sikerült átvenni az irányítást a térségben, s manővereikkel Dél-Békés ellen dolgoznak. Ezt az érintettek butaságnak tartják

Lapunk által megkérdezett források szerint nem zárható ki, hogy hamarosan újabb településvezetők csatlakoznak a Simonka megbízatása elleni tiltakozáshoz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.