Könyv

Bartos Erika: Brúnó Budapesten

Könyv

Elég nagy a valószínűsége annak, hogy az ideális körülmények között nevelkedő gyerekek közül nem nő ma fel úgy senki Magyarországon, hogy ne hallott volna a Bogyó és Babóca mesesorozatról. A megkerülhetetlen mesekönyvekért és animációkért (érthetetlen módon) konkrétan megvadulnak az egészen kicsik. A sztárszerzővé vált Bartos Erika, akinek más meséi – mint például az Anna, Peti, Gergő – is hasonló babérokra törnek, ezúttal egy hatkötetesre tervezett ismeretterjesztő mesesorozatot ír(t) és rajzol(t), amely Budapest legjobb részeit mutatja be. A tematikus könyvek gyerekszemmel barangoltatnak a város nevezetességei, látványosságai között. Az eddig megjelent két kötet – Buda tornyai és Buda hegyei alcímmel – egy Brúnó nevű kisfiú családjának és környezetének mindennapjait bemutatva, kalandokon vagy hétköznapi eseményeken és beszélgetéseken keresztül lát el rengeteg hasznos alapinformációval. Megtudhatjuk, honnan kapta a nevét a Hármashatár-hegy vagy a Rózsadomb, hogyan alakult ki a Szemlő-hegyi-barlang, hány működő harangja van a Mátyás-templomnak, mi minden van a nagytétényi kastélyban, és mit látni a Gellért-hegyi Uránia Csillagvizsgálóból. És ez csak néhány példa a temérdek információ közül.

Az építészmérnök végzettségű szerző bravúros módon sűrített a mesékbe egy kisebb, az óvodás korúak körében abszolút teljességre törő Budapest-történetet. A 3–6 éveseknek ajánlott könyvek gyakorlatilag oly módon könnyítik meg a szülők dolgát, hogy egy-egy kirándulás, fogósabb kérdés alkalmával más dolguk sincs, mint ezeket a könyveket segítségül hívni. (Ráadásul a meséhez foglalkoztató füzetek is készültek.) A karikafejű szereplők minden tudást átadnak a fővárosról, amit egy kisgyereknek tudni érdemes, de akár még a szülőket is meglephetik.

Móra Könyvkiadó, 2017, 288 oldal, 3999 Ft/kötet

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.