Könyv

Bartos Erika: Brúnó Budapesten

Könyv

Elég nagy a valószínűsége annak, hogy az ideális körülmények között nevelkedő gyerekek közül nem nő ma fel úgy senki Magyarországon, hogy ne hallott volna a Bogyó és Babóca mesesorozatról. A megkerülhetetlen mesekönyvekért és animációkért (érthetetlen módon) konkrétan megvadulnak az egészen kicsik. A sztárszerzővé vált Bartos Erika, akinek más meséi – mint például az Anna, Peti, Gergő – is hasonló babérokra törnek, ezúttal egy hatkötetesre tervezett ismeretterjesztő mesesorozatot ír(t) és rajzol(t), amely Budapest legjobb részeit mutatja be. A tematikus könyvek gyerekszemmel barangoltatnak a város nevezetességei, látványosságai között. Az eddig megjelent két kötet – Buda tornyai és Buda hegyei alcímmel – egy Brúnó nevű kisfiú családjának és környezetének mindennapjait bemutatva, kalandokon vagy hétköznapi eseményeken és beszélgetéseken keresztül lát el rengeteg hasznos alapinformációval. Megtudhatjuk, honnan kapta a nevét a Hármashatár-hegy vagy a Rózsadomb, hogyan alakult ki a Szemlő-hegyi-barlang, hány működő harangja van a Mátyás-templomnak, mi minden van a nagytétényi kastélyban, és mit látni a Gellért-hegyi Uránia Csillagvizsgálóból. És ez csak néhány példa a temérdek információ közül.

Az építészmérnök végzettségű szerző bravúros módon sűrített a mesékbe egy kisebb, az óvodás korúak körében abszolút teljességre törő Budapest-történetet. A 3–6 éveseknek ajánlott könyvek gyakorlatilag oly módon könnyítik meg a szülők dolgát, hogy egy-egy kirándulás, fogósabb kérdés alkalmával más dolguk sincs, mint ezeket a könyveket segítségül hívni. (Ráadásul a meséhez foglalkoztató füzetek is készültek.) A karikafejű szereplők minden tudást átadnak a fővárosról, amit egy kisgyereknek tudni érdemes, de akár még a szülőket is meglephetik.

Móra Könyvkiadó, 2017, 288 oldal, 3999 Ft/kötet

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.