Középkori utcát keresnek a szegedi Dóm mellett

  • narancs.hu
  • 2025. február 4.

Lokál

Először a toronytól néhány méterre ásnak a régészek. Ha macskaköveket találnának, az igazolná feltevésüket.

Ásatás kezdődött kedden Szegeden, a Dóm téren, a Fogadalmi templomtól néhány méterre. A régészek először egy 30-35 négyzetméteres kutatóárkot nyitnak – írja a szeged.hu.

A portálnak Löffler Zsuzsanna, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze azt mondta, hogy ez a terület mindig is Szeged központja volt, itt húzódott a vár, mellette a palánkvárosrész. Az eddigi kutatások alapján bebizonyosodott, hogy a 11. században ezen a helyen már templom állt, majd megépült a Szent Demeter-templom a 12. század végén. Ennek tornya, a Dömötör-torony a mai napig áll.

„Mellette nagy valószínűséggel egy középkori temető terült el, nekünk pedig jelenleg fő célunk ennek egy részletét lokalizálni” – magyarázta a régész. – „Azért nem a korábbi templomot kutatjuk, mert 2007-ben már egy kis szelvényben sikerült meghatározni annak az egyik sarokpontját. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez a városrészi temető meddig terjedt ki, illetve mennyire sérült meg az évszázadok alatt.”

A cél az, hogy minél többet megtudjanak arról, milyen volt Szeged a középkorban. Az első feljegyzések a város kiterjedéséről a 17. század végéről származnak, az az előtti időszakról nincs elég információ, és ha voltak is dokumentumok, az 1879-es nagy árvízben elpusztultak.

Sejtik, hol húzódhatott a középkori Szent Demeter utca, amelynek egy részletét most szintén megpróbálják feltárni. Számítanak macskakövekre, az is előfordulhat, hogy felbukkan Szeged régi csatornahálózata, amelyet még Mária Terézia idejében fektettek, vagy valami abból a közműből.

A szegedi Dóm téren a korábbi években több ásatás is zajlott. A Fogadalmi templom felújítása idején a Szegedi Szabadtéri Játékok régi öltözőinek helyén, aztán a tér közepén is kutattak leletek után. 

A mostani munka április közepéig tart, mert májusban elkezdik építeni a szabadtéri játékok állványzatát, és addigra helyre akarják állítani az ásatási terület korábbi állapotát a régészek. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.