Eljárást indított a NAIH a Promenád24 cikke miatt

  • narancs.hu
  • 2025. február 4.

Belpol

Az adatvédelmi hatóság bejelentések alapján vizsgálja a kutyapárti aktivista személyes adatait közlő írást.

Eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Csongrád-Csanád megyei Promenád24 hírportál cikke miatt.

A nevezetes szöveg arról a kutyapárti aktivistáról szólt, aki tavaly év végén fölfestette a Maroslele és Algyő közötti út frissen felújított szakaszán, hol kell elkanyarodni a Lázár János építési és közlekedési miniszter által is birtokolt batidai vadászkastély – a Nagyréti Vendégház – felé. A Promenád24 közölte az ellenzéki aktivista fotóját, nevét, lakcímét, kocsijának rendszámát.

A cikk nagy publicitást kapott a személyes adatok közzététele miatt, olyannyira, hogy a hírportál közleményt adott ki magyarázatul. Arról szól, a szerkesztőség abban hisz, „hogy

a politikát formálni akarók vállalják a szavaikért és a tetteikért a következményeket, arccal, névvel,

ahogyan minden állampolgárnak is vállalnia kell a felelősséget a saját munkahelyén, vagy ha a nyilvánosság előtt kijelentéseket tesz másokkal kapcsolatban.” 

A kutyapárt viszont – saját aktivistája mellett kiállva – országszerte harminc vasútállomás elé festette fel, hogy attól a ponttól milyen messzire található a kastély.

A vásárhelyi önkormányzat portálja, a Hódpress arról ír, hogy már akkor felvetődött a kérdés, hogyan tudhat meg ilyen személyes információkat egy adatkezeléssel nem foglalkozó cég, mint a Promenád24 kiadója. A Hódpress egyik olvasója a NAIH-hoz fordult ez ügyben december 29-én.

Most megérkezett Péterfalvi Attila elnök válasza, amely így szól: „számos beadvány érkezett a Hatósághoz a Promenád24.hu hírportálon megjelent cikkben szereplő adatkezeléssel kapcsolatban, melyek nyomán a Hatóság az ügyben eljárást indított.”

A Promenád24-ről korábban egy különös cikksorozata apropóján írtunk:

Egy apátfalvi közéleti ügyben is fontos szerepe volt a portálnak:

Az apátfalviak többsége végül nem úgy döntött az önkormányzati választáson, ahogyan a hírportál javasolta:

Ez a cikk pedig a portál és a frissen fölvett főszerkesztő közös munkájáról szól:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.