Margaret Atwood megírja A szolgálólány meséje folytatását

  • narancs.hu
  • 2018. november 28.

Könyv

A folytatásra az olvasók ösztönözték, és a körülöttünk élő világ inspirálta.

A kanadai írónő kultuszregénye, A szolgálólány meséje 1985-ben jelent meg, egy évvel később már Man Booker-díjra jelölték. Margaret Atwood disztópiája egy olyan társadalomról szól, ahol a nők szerepe az, hogy a vallást, az államot és a szaporodást szolgálják. Bár a szerző sosem vont párhuzamot regénye és a kortárs politikai történések között, az elmúlt évek új lendületet adtak a mű utóéletének: a több mint negyven nyelvre lefordított mű ismét felkerült a bestseller-listákra Donald Trump 2016-os megválasztása után. Egy évvel később a könyvből nagysikerű amerikai filmsorozat készült, amely számos Emmy-díjat kapott.

.A The Testaments címmel készülő új regény 15 évvel A szolgálólány meséje narrátorának, Offrednek az utolsó jelenete után játszódik. A könyvet jövő szeptemberben adja ki a Nan A. Talese/Doubleday könyvkiadó - jelentették be szerdán.

A szerző új regényéről csak annyit árult el közleményében, hogy a folytatást az olvasók kérdései inspirálták Gileád államról és arról a világról, amelyben élünk.

Előre a múltba

Felületes szemlélőnek is feltűnhet: merőben esetleges a kapcsolat a kortárs észak-amerikai próza és a magyar irodalmi élet között.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.