Margaret Atwood megírja A szolgálólány meséje folytatását

  • narancs.hu
  • 2018. november 28.

Könyv

A folytatásra az olvasók ösztönözték, és a körülöttünk élő világ inspirálta.

A kanadai írónő kultuszregénye, A szolgálólány meséje 1985-ben jelent meg, egy évvel később már Man Booker-díjra jelölték. Margaret Atwood disztópiája egy olyan társadalomról szól, ahol a nők szerepe az, hogy a vallást, az államot és a szaporodást szolgálják. Bár a szerző sosem vont párhuzamot regénye és a kortárs politikai történések között, az elmúlt évek új lendületet adtak a mű utóéletének: a több mint negyven nyelvre lefordított mű ismét felkerült a bestseller-listákra Donald Trump 2016-os megválasztása után. Egy évvel később a könyvből nagysikerű amerikai filmsorozat készült, amely számos Emmy-díjat kapott.

.A The Testaments címmel készülő új regény 15 évvel A szolgálólány meséje narrátorának, Offrednek az utolsó jelenete után játszódik. A könyvet jövő szeptemberben adja ki a Nan A. Talese/Doubleday könyvkiadó - jelentették be szerdán.

A szerző új regényéről csak annyit árult el közleményében, hogy a folytatást az olvasók kérdései inspirálták Gileád államról és arról a világról, amelyben élünk.

Előre a múltba

Felületes szemlélőnek is feltűnhet: merőben esetleges a kapcsolat a kortárs észak-amerikai próza és a magyar irodalmi élet között.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.