könyv

Michela Murgia: Accabadora

Könyv

Bár fülszöveg és alcím - A lélekanya - azonnal lányregény-riadót fúj, megéri ellenállni a reflexnek, hogy a könyvet a polcra viszszahelyezve úgy döntsünk: nem olvasunk el még egy történetet örökbe fogadott falusi lányról. A regény ugyanis minden látszat ellenére sokkal inkább köthető mondjuk az Utas és holdvilághoz, mint Fábián Jankához vagy Lucy Maud Montgomeryhez.

Az accabadora a szardíniai folklór archaikus, boszorkányszerű alakja, akit az utolsó anyának vagy a halál bábájának is neveznek. Feketébe öltözött idős nő, aki a haldoklót a közösség hallgatólagos tudtával, saját kérésére átsegíti a halálon. Megöli, de örökre elátkozza a családot, hogyha túl korán vagy az illető akarata ellenére hívják. Az örökbe fogadó anya - Bonaria Urrai - Soreni falu accabadorája, amiről a felnevelt kislányt kivéve mindenki tud. Szerepe a bűn és a segítség határán billeg, viszonya a halálhoz pontos és kérdések nélküli. A történet során ez a kérdésmentes viszony bomlik meg. Egyrészt mikor Bonaria szembesül a morális dilemmával: nemet mondhat-e egy lábát elvesztett fiúnak? Szabad-e ezt haldoklásnak tekinteni, vagy egyszerű gyilkosságot követ el, ha teljesíti a kérését? Másrészt mikor Maria, az örökbe fogadott lány rájön a néni kilétére, fel kell tennie a saját kérdéseit arról, hogy mennyiben elfogadható egy ilyen szerep, és hogy ő maga együtt tud-e élni a közelségével. Végül választ kell adnia Bonaria haldoklása során arra is, hogy ő maga a kellő pillanatban vállalja vagy elutasítja a feladatot.

A szöveg pszichológiai ábrázolásmódja érzékeny, és óvatosan tartja a távolságot bármiféle moralizálástól, tanulságkereséstől. Egyedül talán a nagyon klasszikus, külső narrációval dolgozó elbeszéléstechnika gátolja itt-ott, hogy kellő számú hangon tudjon egyszerre megszólalni a szöveg.

Fordította: Gács Éva. Magvető, 2012, 254 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.