könyv

Michela Murgia: Accabadora

Könyv

Bár fülszöveg és alcím - A lélekanya - azonnal lányregény-riadót fúj, megéri ellenállni a reflexnek, hogy a könyvet a polcra viszszahelyezve úgy döntsünk: nem olvasunk el még egy történetet örökbe fogadott falusi lányról. A regény ugyanis minden látszat ellenére sokkal inkább köthető mondjuk az Utas és holdvilághoz, mint Fábián Jankához vagy Lucy Maud Montgomeryhez.

Az accabadora a szardíniai folklór archaikus, boszorkányszerű alakja, akit az utolsó anyának vagy a halál bábájának is neveznek. Feketébe öltözött idős nő, aki a haldoklót a közösség hallgatólagos tudtával, saját kérésére átsegíti a halálon. Megöli, de örökre elátkozza a családot, hogyha túl korán vagy az illető akarata ellenére hívják. Az örökbe fogadó anya - Bonaria Urrai - Soreni falu accabadorája, amiről a felnevelt kislányt kivéve mindenki tud. Szerepe a bűn és a segítség határán billeg, viszonya a halálhoz pontos és kérdések nélküli. A történet során ez a kérdésmentes viszony bomlik meg. Egyrészt mikor Bonaria szembesül a morális dilemmával: nemet mondhat-e egy lábát elvesztett fiúnak? Szabad-e ezt haldoklásnak tekinteni, vagy egyszerű gyilkosságot követ el, ha teljesíti a kérését? Másrészt mikor Maria, az örökbe fogadott lány rájön a néni kilétére, fel kell tennie a saját kérdéseit arról, hogy mennyiben elfogadható egy ilyen szerep, és hogy ő maga együtt tud-e élni a közelségével. Végül választ kell adnia Bonaria haldoklása során arra is, hogy ő maga a kellő pillanatban vállalja vagy elutasítja a feladatot.

A szöveg pszichológiai ábrázolásmódja érzékeny, és óvatosan tartja a távolságot bármiféle moralizálástól, tanulságkereséstől. Egyedül talán a nagyon klasszikus, külső narrációval dolgozó elbeszéléstechnika gátolja itt-ott, hogy kellő számú hangon tudjon egyszerre megszólalni a szöveg.

Fordította: Gács Éva. Magvető, 2012, 254 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.