könyv

Saul Bellow: Sammler bolygója

  • Czinki Ferenc
  • 2012. július 7.

Könyv

Mr. Sammler halott ember. Nem kísértet, nem hulla, de nem is túlélő, ő csupán, ahogy fogalmaz: megmaradt. Fél szemére vak, kitaszított lengyel, kiábrándult anglomán, partizánként ölt, zsidóként őt ölték. Meztelen hullák között tettette halottnak magát. New Yorkban rokonai eltartottjaként él. Sammler nem tulajdonságok nélküli ember, de nem cselekszik. Átfolyik rajta a világ.

Saul Bellow először 1969-ben megjelent könyve bő egy nap történéseit meséli el, de hamar rá kell jönnünk, hogy az úgynevezett cselekmény csak keretet és apropót ad. A zsebtolvaj leleplezése, az indiai professzor kéziratának eltulajdonítása, a családi bonyodalmak mind csak arra szolgálnak, hogy egy fordulatos kalandregényben érezzük magunkat, némi - Bellow-tól megszokott - szarkasztikus korrajzzal átitatva. A lényeg persze mindeközben a Sammler-monológ. Ha elfogadjuk, hogy Mr. Sammler a szó hagyományos értelmében véve nem él, akkor természetesen nem is írhat. A nem alkotó tudós egy-két levél kivételével az egész regényben egyetlen sort sem ír le, ám belül végig tépelődő, önelemző, lábjegyzetelő dialógust folytat saját magával, ami néha valódi párbeszéddé alakul. Bizonyos értelemben ez a regény Sammler soha meg nem írt értekezése lehetne, amit néha hangos reklámblokként szakít meg a nemritkán abszurd cselekmény.

Jelen kiadás megjelenése több szempontból örömteli. Egyrészt lehetőséget kapunk újragondolni a valamivel korábbi Herzog-karaktert, hasonlóságokat, különbségeket, de mindenképpen kapcsolatot találni; másrészt a 20. század józan, nem ítélkező olvasatával is találkozunk, ami ma szintén eléggé jólesik.

Fordította: Dezsényi Katalin. Park Kiadó, 2012, 288 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.