könyv

Saul Bellow: Sammler bolygója

  • Czinki Ferenc
  • 2012. július 7.

Könyv

Mr. Sammler halott ember. Nem kísértet, nem hulla, de nem is túlélő, ő csupán, ahogy fogalmaz: megmaradt. Fél szemére vak, kitaszított lengyel, kiábrándult anglomán, partizánként ölt, zsidóként őt ölték. Meztelen hullák között tettette halottnak magát. New Yorkban rokonai eltartottjaként él. Sammler nem tulajdonságok nélküli ember, de nem cselekszik. Átfolyik rajta a világ.

Saul Bellow először 1969-ben megjelent könyve bő egy nap történéseit meséli el, de hamar rá kell jönnünk, hogy az úgynevezett cselekmény csak keretet és apropót ad. A zsebtolvaj leleplezése, az indiai professzor kéziratának eltulajdonítása, a családi bonyodalmak mind csak arra szolgálnak, hogy egy fordulatos kalandregényben érezzük magunkat, némi - Bellow-tól megszokott - szarkasztikus korrajzzal átitatva. A lényeg persze mindeközben a Sammler-monológ. Ha elfogadjuk, hogy Mr. Sammler a szó hagyományos értelmében véve nem él, akkor természetesen nem is írhat. A nem alkotó tudós egy-két levél kivételével az egész regényben egyetlen sort sem ír le, ám belül végig tépelődő, önelemző, lábjegyzetelő dialógust folytat saját magával, ami néha valódi párbeszéddé alakul. Bizonyos értelemben ez a regény Sammler soha meg nem írt értekezése lehetne, amit néha hangos reklámblokként szakít meg a nemritkán abszurd cselekmény.

Jelen kiadás megjelenése több szempontból örömteli. Egyrészt lehetőséget kapunk újragondolni a valamivel korábbi Herzog-karaktert, hasonlóságokat, különbségeket, de mindenképpen kapcsolatot találni; másrészt a 20. század józan, nem ítélkező olvasatával is találkozunk, ami ma szintén eléggé jólesik.

Fordította: Dezsényi Katalin. Park Kiadó, 2012, 288 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.