könyv

Saul Bellow: Sammler bolygója

  • Czinki Ferenc
  • 2012. július 7.

Könyv

Mr. Sammler halott ember. Nem kísértet, nem hulla, de nem is túlélő, ő csupán, ahogy fogalmaz: megmaradt. Fél szemére vak, kitaszított lengyel, kiábrándult anglomán, partizánként ölt, zsidóként őt ölték. Meztelen hullák között tettette halottnak magát. New Yorkban rokonai eltartottjaként él. Sammler nem tulajdonságok nélküli ember, de nem cselekszik. Átfolyik rajta a világ.

Saul Bellow először 1969-ben megjelent könyve bő egy nap történéseit meséli el, de hamar rá kell jönnünk, hogy az úgynevezett cselekmény csak keretet és apropót ad. A zsebtolvaj leleplezése, az indiai professzor kéziratának eltulajdonítása, a családi bonyodalmak mind csak arra szolgálnak, hogy egy fordulatos kalandregényben érezzük magunkat, némi - Bellow-tól megszokott - szarkasztikus korrajzzal átitatva. A lényeg persze mindeközben a Sammler-monológ. Ha elfogadjuk, hogy Mr. Sammler a szó hagyományos értelmében véve nem él, akkor természetesen nem is írhat. A nem alkotó tudós egy-két levél kivételével az egész regényben egyetlen sort sem ír le, ám belül végig tépelődő, önelemző, lábjegyzetelő dialógust folytat saját magával, ami néha valódi párbeszéddé alakul. Bizonyos értelemben ez a regény Sammler soha meg nem írt értekezése lehetne, amit néha hangos reklámblokként szakít meg a nemritkán abszurd cselekmény.

Jelen kiadás megjelenése több szempontból örömteli. Egyrészt lehetőséget kapunk újragondolni a valamivel korábbi Herzog-karaktert, hasonlóságokat, különbségeket, de mindenképpen kapcsolatot találni; másrészt a 20. század józan, nem ítélkező olvasatával is találkozunk, ami ma szintén eléggé jólesik.

Fordította: Dezsényi Katalin. Park Kiadó, 2012, 288 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.