könyv

Saul Bellow: Sammler bolygója

  • Czinki Ferenc
  • 2012. július 7.

Könyv

Mr. Sammler halott ember. Nem kísértet, nem hulla, de nem is túlélő, ő csupán, ahogy fogalmaz: megmaradt. Fél szemére vak, kitaszított lengyel, kiábrándult anglomán, partizánként ölt, zsidóként őt ölték. Meztelen hullák között tettette halottnak magát. New Yorkban rokonai eltartottjaként él. Sammler nem tulajdonságok nélküli ember, de nem cselekszik. Átfolyik rajta a világ.

Saul Bellow először 1969-ben megjelent könyve bő egy nap történéseit meséli el, de hamar rá kell jönnünk, hogy az úgynevezett cselekmény csak keretet és apropót ad. A zsebtolvaj leleplezése, az indiai professzor kéziratának eltulajdonítása, a családi bonyodalmak mind csak arra szolgálnak, hogy egy fordulatos kalandregényben érezzük magunkat, némi - Bellow-tól megszokott - szarkasztikus korrajzzal átitatva. A lényeg persze mindeközben a Sammler-monológ. Ha elfogadjuk, hogy Mr. Sammler a szó hagyományos értelmében véve nem él, akkor természetesen nem is írhat. A nem alkotó tudós egy-két levél kivételével az egész regényben egyetlen sort sem ír le, ám belül végig tépelődő, önelemző, lábjegyzetelő dialógust folytat saját magával, ami néha valódi párbeszéddé alakul. Bizonyos értelemben ez a regény Sammler soha meg nem írt értekezése lehetne, amit néha hangos reklámblokként szakít meg a nemritkán abszurd cselekmény.

Jelen kiadás megjelenése több szempontból örömteli. Egyrészt lehetőséget kapunk újragondolni a valamivel korábbi Herzog-karaktert, hasonlóságokat, különbségeket, de mindenképpen kapcsolatot találni; másrészt a 20. század józan, nem ítélkező olvasatával is találkozunk, ami ma szintén eléggé jólesik.

Fordította: Dezsényi Katalin. Park Kiadó, 2012, 288 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.