Könyv
Gyorstalpaló
Bátor és üdvözlendő vállalkozás Jávorszky Bélától, hogy 15 évvel a legutóbbi ilyen próbálkozás után átfogó, és végre egyszer a jelenig kifutó magyar dzsessztörténetet írt.
A magyar irodalom alkonya? – Körkérdés, 3. rész
Tényleg nem keletkezett valóban új és nagy irodalom 1989 óta? Garaczi László, Kulcsár Szabó Ernő, Radics Viktória és Tamás Gáspár Miklós válaszol.
Pál Ferenc: Saramago-olvasatok
Kísérlet José Saramago regényeinek befogadás szempontú elemzésére és az olvasói befogadás lehetőségeinek vizsgálatára
„A jóléti állam már csak árnyék” – Arne Dahl krimiíró
Aki azt állítja, kimerülőfélben van a skandináv krimi, valószínűleg semmit sem olvasott még Arne Dahltól. Az álnév mögött a hajdani irodalomkritikus, a svéd Jan Arnald rejtőzik, vagyis hát olyan nagyon nem rejtőzködik, mert decemberben például Budapesten járt Rossz vér című könyve megjelenése alkalmából.
A magyar irodalom alkonya? – Körkérdés, 2. rész
Hogy a Kádár-kor irodalma jelentősebb lett volna? Gács Anna, Karafiáth Orsolya, Lengyel Imre Zsolt és Selyem Zsuzsa nem így látja. A kérdés ráadásul szerintük bonyolultabb, mint amilyennek elsőre látszhat.
A szorongó narcisztikus
Filozófusnak tanult, jelenleg irodalmat tanít a párizsi Sciences Po főiskolán. Öt regényt, kilenc színdarabot jegyez. Műveit több mint tíz nyelvre fordították le, Yasmina Reza mellett a legkeresettebb kortárs francia drámaírónak tartják. Tavaly bemutatott, Apa című darabja három Molière-díjat is besöpört; a Belvárosi Színházban Lukáts Andorral a címszerepben játsszák jövő héttől.
A magyar irodalom alkonya? – Körkérdés, 1. rész
Tamás Gáspár Miklós szerint a Kádár-kor irodalma sokkal erősebb volt, mint a mai világé. Hogy látják ezt más írók, irodalmárok? Elsőként Bán Zoltán András, Kiss Noémi és Radnóti Sándor válaszát közöljük.
„Jobban szeretett, mint én őt” – Román Panni Mándy Ivánról
Két évig volt az író társa, aki meg is kérte a „csillagszórómosolyú” lány kezét. Román Panni hatvan év után most először beszél Mándyról és a kapcsolatukról.
Kiköpött korszellem
A kolumbiai szerző neve hazánkban nem csenghet túl ismerősen, életművét Európa nyugati felén is csak viszonylag későn, az író életének legvégén fedezték fel a kilencvenes években.