Könyv

Anne Frank: Mesék és történetek a Hátsó traktusból

  • Lakner Dávid
  • 2015. március 20.

Könyv

Régi adósságot törlesztettünk ismét, hisz Anne Frank elbeszélései, regénytöredékei közül jó néhányat már a 40-es évek végén kiadtak Hollandiában, de az összes ilyen írást egybegyűjtő kötet is már 1982-ben megjelent. Magyarul most olvasható először az íráscsokor, melynek címe is a II. világháború alatt Amszterdamban bujkáló zsidó kislánytól származik. Ismert: a holland oktatási miniszter ’44-es rádiószózata hatására Anne a korábbi nap­lóit is átdolgozta, tudatosan készült feljegyzései, rövid történetei megjelentetésére. Több írását már rejtőzködése alatt megjelentette volna álnéven, erre viszont már csak halála után kerülhetett sor.

A Mesék és történetek… mutat némi átfedést Anne világhírű naplóival, itt azonban egy külön füzetről van szó, melynek szerkezete, megjelenése is hű a fiatal lány által lejegyzett változathoz. Olyan novellákat, rövid írásokat találhatunk itt, melyek hol Andersen, hol Grimm meséivel mutatnak párhuzamot, legtöbbjükben pedig felbukkan a szabadság eszménye, a természetbe való menekülés és az ég végtelen tágasságában való feloldódás. Egy kibontakozó tehetség szárnypróbálgatásai ezek az írások, melyekben annyi bölcsesség és tapasztalat rejlik, mint kevés más tizenéves írásaiban.

A kötet végén lévő tanulmányok egyikében olvasható: a szertelen, életvidám Anne egyik tanítóját arról kérdezték, képesnek látta-e volna a lányt egy ilyen napló megírására. Ő inkább a komolyabb nővértől, Margot-tól várt volna hasonlót. Itt is végigkövethető, miként vált az eleven kiskamasz érzékeny, szabadságszerető, a körülötte lévő folyamatokat fokozatosan megértő és feldolgozó fiatal írónővé. Abba nyerünk betekintést, hogyan dolgozta át fikciós történetekké mindennapi élmé­nyeit, melyeket egy összeomló, embertelen világban volt kénytelen megélni, mégis annyi optimizmussal, mint kevesen mások.

Fordította: Gera Judit. Park Kiadó, 2014, 288 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.